Hirmondo
Archives
Gyulai séta

Gyulai séta

Sepsiszentgyörgytől 489, a gyulavarsándi határátkelőtől pedig alig 7 kilométerre, a Fekete- és Fehér-Körös összefolyásának közelében épült, jelenleg mintegy harmincegyezer lélekszámú Gyula több mint 700 éves múltra visszatekintő helység: Erdély kapujaként is emlegetik. Nem csak Magyarország kulturális fellegvárainak egyike, hanem virágzó gyógy- és üdülőközpont is. 2011-ben a lakosság 83,4%-a magyarnak, 3,1% románnak, 3,1% pedig németnek vallotta magát, 30%-uk katolikus, ugyanennyi református, a maradék 40% pedig az evangélikus, román ortodox és baptista gyülekezetekhez tartozik. A festői kisváros szállodáinak kényelmével, építészetének gyöngyszemeivel, tágas parkjaival, pezsgő gyógyvizeivel és ínyencségeivel – polgármesteri hivatalának jóvoltából – magunk is megismerkedhettünk.

Dübörög a világbajnokság

Dübörög a világbajnokság

Nagyüzemben dübörög a labdarúgó-világbajnokság, meglepetésekből és váratlan fordulatokból bőven kijutott az első napokban, és hol van még a vége! Pénteken Spanyolország és Cristiano Ronaldo hatgólos futballünnepet rendezett, a születésnapos Szalahot nélkülöző fáraók kapuját sokáig hiába ostromló uruk a 89. percben értek révbe, míg a marokkói lendületet lelassító irániak a 95. percben minden idők legkésőbbi öngóljával jutottak bónusz két ponthoz.

Kézműves értékeink tisztelete

Kézműves értékeink tisztelete

Öt év kutatómunka eredményének egy szeletét mutatják be a Hagyományos népi mesterségek Háromszéken és Erdővidéken című kötetben, amely harminc népi mesterséget ismertet. A dr. Kinda István néprajzkutató, a Székely Nemzeti Múzeum főmuzeológusa által jegyzett könyv a Háromszék Vármegye Kiadó gondozásában jelent meg, bemutatóját csütörtök este Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtárban tartották.

Ébredezik  a román?

Ébredezik a román?

„Romániának nem régiósításra, nem decentralizációra, hanem autonómiára van szüksége. Az lenne a legjobb, ha Dél-Tirolról venne példát, egy olyan gazdasági közigazgatási autonómiáról, amely ösztönzi a helyi befektetőket és a hasznot is helyben hagyja, nem megszűri egy fővároson keresztül, amely egyáltalán nem biztos, hogy a vidék érdekeit nézi. Idejétmúlt Románia mai közigazgatási szervezése. A százéves Romániának új országprojektre van szüksége, és ez az autonómia lehetne”.