Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Akarat, tény s a karantén

Nekem aztán ne mondja senki, hogy mit tegyek! De amint látom, baj van. Beteg a világ, nagy beteg. A vírus csak egy átmeneti tényező, ami segít lelassulni, egymásra figyelni, felfedezni az apró-cseprő örömöket. Ezért maradj otthon! Gondolkodom. Miért kell otthon maradni? Érted, kedves barátom, érted, te édes élet, te bolondos élet… Kérlek, maradj otthon te is, akit szeretek, ti is, kiket szeretnek, mi is, akik élni akarunk! Mert csak így lesz vége ennek a szobányi magánynak, ha betartjuk a szabályokat.

A tembelizorokból ömlik az agymosás, de én csak azt hiszem el, amit a gyomrom meg tud emészteni, kérlek, te se ess kétségbe, gondolkodj, mielőtt elmédbe elszabadulna a pokol, mielőtt feladnád utolsó reményed, tudd, azzal másnak egy új lehetőséget adsz, te meg örökre ott maradsz a tapogatózó sötétben. Nem vagyok türelmes, de ha kedvemre való a szó és a tett, fellegvárat építek belőle. Nem szeretek főnökösködni, de ha megbízol bennem, olyan elöljáród leszek, aki a te javad szolgálja.

Szeress, bízz és higgy bennem, akkor mindenre képes vagyok. Ezért, hidd el nekem, hogy jobb most egyedül maradni, olvasni, okulni, bámulni a falat, mert más világ jön, egy olyan világ, melyben, ha ügyesek leszünk, meglátjuk önmagunk. Maradj otthon, mert másként nem teheted! Várj, míg elvonul a csend előtted. Észre fogod venni, csak előbb minden csendesedjen le körülötted.

Hirdetés
Hirdetés

Szeretlek, azért aggódom. Tudod, én rég elszórtam a lelkem szerte a nagyvilágba, mert nyitott könyv az életem, melynek lapjait a szél is lapozza, a nap is koptatja, te is beleolvashatsz, ha gondolod. Nem esik nehezemre kimondani, amit gondolok. Tisztán és világosan kapod meg tőlem a mettől meddiget, hogy tudd, mire is számíthatsz felőlem. Igen, tőlem kitelik az igazság, és azt, ha kimondják, néha fáj, de ha fáj, akkor változtatsz, elindulsz meggyógyítani magadat. És ez jó. Ez kell. Ezért maradok otthon, te is maradj, mert a falak átveszik tőled a bezártság terhét, a magányod meg hű társad marad a vesztegzár végéig.

Csákány Zsuzsanna

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás