Egyesületek a közösségért

Lemhényben tavaly év végén új egyesület, a Lemhényi Ifjúsági Szervezet (LISZ) tűnt fel a színen. A helyiek körében kisebb zavart keltett a LISZ és az évek óta tevékenykedő Kézdiszéki Ifjúsági Szervezet (KISZ) vezetői között keletkezett feszültség, ennek tisztázása céljából az alábbiakban mindkét fél álláspontját bemutatjuk.

– A járványhelyzet miatt szétesett minden addigi tevékenység, ezért célunk nemcsak a fiatalok, hanem a falu lakosságának összekovácsolása – fogalmazta meg a LISZ létrejöttének célját Lukács Botond elnök. A kezdetekről így vélekedik: – Az egész a fiatalok által kezdeményezett szemétgyűjtési akcióval indult. Ezt követően a polgármesterrel ellátogattunk a kultúrotthonba, a fiatalok néptáncpróbájára. Ekkor már előhozakodtak az egyesület ötletével, aztán felgyorsultak az események: az adventi időszakban online-sorozatban fejtették ki, hogyan élik meg a várakozás időszakát ebben a járványhelyzetből adódó bezártságban, és a felvételeken is hangot adtak abbéli igényüknek, hogy egy egyesületet létesítenének. Szó szót követett, és munkához láttunk.
– Egy találkozót rendeztünk a falu fiataljaival, ahol eldönthették, csatlakoznak-e az alakuló egyesülethez – hangsúlyozta Lukács Tamás, a LISZ titkára. Ezt követően nem tétlenkedtek, színdarabot írtak, amit be is mutattak, december 21-én, a betlehemi csillag visszatérésére tűzgyújtást szerveztek, segítettek a templom udvarán elkészített élő betlehem létrehozásában, megírták, illetve előadták az online betlehemet.

Az említettek mellett Ahogy az őseink címszó alatt egy, a település hagyományos mesterségeit bemutató sorozatot is kezdeményeztek a szervezet tagjai.

– Első alkalommal a kas- és seprűkötés csínját-bínját mutatta be nekünk Lukács Vince, aztán a szőnyegszövés rejtelmeibe avatta be az érdeklődőket Illyés Etel, Hosszú Iza és Lukács Matild – fejtette ki Lukács Tamás.
– Kovácsolás, illetve kenyérsütés is szerepel a terveink között. Célunk a faluban még meglévő helyi mesterségek bemutatása, népszerűsítése. A helyiek mellett más településekről is érkeztek érdeklődők a foglalkozásokra, ezért egész böjtben ott lesz a szövőszék, és a kosárfonást is folytatjuk igény szerint – újságolta Lukács Botond.

Passió és társas estek

Tervekben sem szűkölködik a LISZ. Ottjártunkkor éppen a február 14-re szánt, évekkel ezelőtt a KISZ által „feltámasztott” helyi farsangi hagyományra, a bagolytemetésre készültek. Ám az végül nem valósult meg.

– A Hivatalos Közlönyben előírtak annyira szoros korlátokat szabnak, hogy egyszerűen nem tudjuk vállalni a felelősséget ezek betartásáért, így idén elmarad a bagolytemetés – osztotta meg lapunkkal Jénáki Csongor polgármester.

A csernátoni Gyurka Tamás oktató vezetésével hetente egyszer az alsólemhényi kultúrotthonban próbáló néptánccsoport saját zenekart verbuválna, és a színjátszó csoport is nagy dobásra készül.

– A passiót írnánk meg, illetve adnánk elő nagypénteken. A felsőlemhényi kápolnától a Szent Mihály-hegyére keresztutat járnánk, valami maradandót szeretnénk létrehozni a faluközösség bevonásával – avatott be a részletekbe Zsigmond Andrea alelnök.

A lehetőségek függvényében a néptánccsoport, illetve a színjátszók is vendégszereplést terveznek, mely törekvéseiket a polgármester is támogatná.
Emellett heti rendszerességgel társas esteket rendeznek, ahol a résztvevők pingpongozhatnak, kártyázhatnak, römizhetnek és egyéb társasjátékokkal múlathatják az időt. „Szerdánként minden korosztályt várunk az alsólemhényi kultúrotthonba, hiszen nem csak az ifjakat, az egész falu közösségét szeretnénk közelebb hozni egymáshoz” –hangsúlyozták. „A MIK-kel (Magyar Ifjak Kézdiszékért) dolgozunk együtt, és bízunk benne, hogy amint az egyesület bejegyzése megtörténik, további civil szervezetekkel is együttműködünk majd” – tették hozzá.

Mellettük, nem ellenük

– Már a kampányban is hangoztattam, hogy teret szeretnék adni a fiataloknak a kibontakozásra, ami meg is történt. Ennek megfelelően a LISZ-t támogatom, ahogy tudom. Ismerem a Biró Erika vezette KISZ-t, ám a fiatalok helyett nem dönthetek. Megkérdeztem az ifjakat, a KISZ-szel vagy külön folytatnák tevékenységeiket, és a jelenlévők zöme az új utat választotta. Aztán a KISZ által szervezett decemberi, világháborús tárgyakat bemutató tárlatnyitó kapcsán történtek nemkívánatos dolgok. Bár meghívást kaptam, egyéb elfoglaltságaim miatt nem lehettem jelen az eseményen, majd olyan alaptalan vádakat hallottam, miszerint arra biztattam volna a helyi tanácsosokat, hogy ne vegyenek részt azon. Ilyent sosem tennék, egyébként a helyi önkormányzatot az alpolgármester és három tanácsos is képviselte. A meghiúsult bagolytemetés kapcsán is galiba történt. Ugyanis, habár a KISZ online platformon bejelentette, hogy a tevékenységeit lecsökkenti, amikor a LISZ kézbe vette a szervezést, megsértődtek. Próbáltam őket elérni telefonon a dolgok tisztázása céljából, azonban nem sikerült. Értékelem a munkásságukat, és úgy vélem, attól eltekintve, hogy a fiatalság zömében új utat választott, közös programokat meg lehet valósítani. Legfontosabb kiköszörülni a csorbát, hogy mindenki, aki a faluért akar tenni, vállvetve tehesse azt, hiszen mindannyiunk célja a közösség összekovácsolása – hangsúlyozta az elöljáró.

– Nemrég leültünk tárgyalni a KISZ vezetőségével, és abban maradtunk, hogy próbálunk együtt dolgozni a jövőben. Figyelünk arra, hogy az eseményeinket ne szervezzük egymásra, és azon leszünk, hogy ellátogassunk egymás rendezvényeire. Úgy vélem, ez a két egyesület elfér egymás mellett, hiszen egyazon célért ügyködünk – véli Lukács Botond.

Az érem másik oldala

Biró Erika, a Kézdiszéki Ifjúsági Szervezet (KISZ) elnöke beszélgetésünket rövid számvetéssel kezdte: „Még a KISZ előtt, 2015-től elkezdtük tevékenységünket a faluban. Civilként összehoztuk a Szent Mihály színjátszó csoportot, amellyel a bálok előtt színdarabokat mutattunk be. Volt szemétszedés, aztán bevállaltam a felolvasóestek, mesemondó- és szavalóversenyek szervezését, emellett Családos napot is szerveztünk, hiszen addig a faluban nem történt semmi. Aztán átvettem a KISZ-t, innentől annak égisze alatt szerveztük az eseményeket.

Feltámasztottuk a bagolytemetést, kézműves foglalkozásokat és néptáncoktatást tartottunk, nótaestet, sőt túlélőtábort is szerveztünk”, sorolta.

Ami a visszalépést illeti, így nyilatkozott. „Egy idő után kiléptünk a bálok szervezéséből, hiszen úgy láttuk, a fiatalok tudják kezelni a dolgokat, emellett egészségügyi gondjaim is voltak. Próbáltuk őket önállóságra bírni, az azonban nem igaz, hogy magukra hagytuk őket, ahogy azt állították. Az sem helyénvaló, hogy a LISZ vezetői a KISZ-t, mint jogi személy, amelynek saját programrendszere, tevékenységi tervei voltak, „összemosták” a fiatalokkal.

Amikor a visszalépésről szóló közleményt megjelentettem, már a LISZ-szervezte tűzgyújtás és betlehemezés beindult. Elvártam volna, hogy mielőtt a KISZ égisze alatt futó programokból átvennének, megkeressenek, hogy megbeszéljük, mi az, amiből kilépnénk, illetve mit folytatnánk, ne pedig önkényesen döntsenek erről. Azért léptünk vissza, hogy ne szakítsuk több táborra a fiatalokat a mi problémáink miatt.

Volt egy furcsa beszélgetés az óvodában, ahol azt tapasztaltam, hogy a fiatalok zöme ellenségként tekint rám. Szomorú, hogy ellenünk hangolták őket, a fiatalokat az új egyesület vezetői és a közöttünk levő ellentéteken kívül kellett volna hagyni. Ugyanis mindazt, amit szerveztünk, nemcsak a fiatalokért, hanem a közösségért tettük. Ami a kiállításmegnyitón való részvételt illeti, egy magánjellegű üzenetben írtam, hogy megmondták a tanácsosoknak, ne jöjjenek el, ám soha nem mondtam, hogy a polgármester tette volna, és telefonhívást sem kaptam tőle. De nem célom a feszültségkeltés, több mint tizenöt éve rendezek mindenféle eseményeket, és soha senkinek nem volt rám panasza. És mindennek ellenére az új szervezet tagjainak szívesen felajánlottuk volna segítségünket, tapasztalatunkat a szervezésben, ha megkerestek volna ez irányban…

A KISZ tervei között említette, hogy egy sikeres pályázat eredményeként a következő hónapokban beindítanak egy, a környék turisztikai látványosságait népszerűsíteni hivatott honlapot, július 4-én, a pozsonyi csata emléknapján vendégük lesz Mónus József, alias Fehér Farkas íjász távlövő világbajnok, továbbá a világháborús gyűjtemény gyarapítása mellett tájházat is berendeznének.