Folytatódnak a heves harcok a Donyeck megyei Szoledar városáért
Az orosz erők a Donyeck megyei Bahmut irányában megpróbálják átvenni az ellenőrzést ...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A belga gazda, akit feltehetőleg zavart a traktor útjában lévő határkő, áthelyezte azt Franciaország területére. Szerencsére azonban a határ mindkét oldalán derűsen reagáltak az incidensre.
„Belgium területét nagyobbá tette, Franciaországból lecsippentett egy kicsit, ez azonban nem szerencsés ötlet” – mondta a francia TF1 televíziós csatornának David Lavaux, az ügyben érintett Erquelinnes nevű belga település polgármestere. „Én örültem, mert a városom nagyobb lett” – tette hozzá nevetve Lavaux, megjegyezve, hogy a szomszédos Bousignies-sur-Roc polgármestere ugyanakkor nem ért egyet a változtatással. „Jobban tesszük, ha elkerülünk egy újabb határháborút” – jegyezte meg tréfásan Aurélie Welonek, az említett francia település polgármestere.
A Franciaország és a mai Belgium területe közötti határvonal 620 kilométer hosszan nyúlik el. Hivatalosan az 1820-ban aláírt kortrijki szerződésben fektették le. A szóban forgó határkő 1819-ből való, amikor a határvonalat először kijelölték.
A belga hatóságok fel fogják venni a kapcsolatot a gazdával, hogy felszólítsák a határkő visszahelyezésére. Amennyiben a férfi nem tesz eleget a kérésnek, az ügy a belga külügyminisztériumhoz kerülhet, amely kénytelen lehet összehívni egy francia-belga határbizottságot, amire 1930 óta nem volt példa.
Lavaux szerint ha a gazda együttműködik, akkor békés úton rendezik az ügyet, ha azonban nem engedelmeskedik, akkor akár vádat is emelhetnek ellene.
(MTI)