Jól haladnak a kézdimartonfalvi református parókia építésével, ottjártunkkor az első cserepeket helyezték fel a munkások. De nem csak a parókiának örülhetnek a helyiek, a református templom külsője is megújult nemrég, az A-kategóriás műemlék belső munkálatai is tervben vannak.
– Nagy öröm azt látni a közösségünknek, hogy olyan projektek kezdenek megvalósulni Martonfalván, amelyekre 200 éve nem volt példa – kezdte Lőrincz Ágoston kézdimartonfalvi–hatolykai lelkipásztor. – A parókia felépülése azt is jelenti, hogy a közösségnek helyben is lesz lelkipásztora, aki a közösség szellemi, de leginkább lelki megújulásán fog fáradozni. A tervek szerint az év végéig a munkálatok 75–80%-val végzünk, jövő tavasszal pedig folytatjuk a tél miatt megszakított munkálatokat – magyarázta a tiszteletes. Mint mondta, a régi martonfalvi parókia 1857-ben épült, műemlék kategóriába tartozik, így még kérdéses a sorsa, de mindenképpen várja, hogy új rendeltetést kapjon.
Egy pályázat révén 750 ezer lejt kapott az egyházközösség a magyar államtól, ebből nem csak a parókia épül fel, hanem a templomon is sikerült több épületmegőrző munkálatot elvégezni.
– Az idei évben egyelőre állagmegóvást végeztünk a templomon: cserépforgatást, csatornajavítást, szigetelést, valamint az elkorhadt tetőszerkezeti faelemek cseréje, a templomhajó újrafestése készült el. De készek vagyunk megragadni minden pályázati lehetőséget azért, hogy a templom belső felújítási munkálatai elkezdődjenek, és be is fejeződjenek. A közösség nem adta fel a reményt, hogy az A-kategóriás műemlék templom még ennek a nemzedéknek felfedi és megmutatja a múltat, amelyben keletkezett, hogy iránytű lehessen nemcsak most, hanem a jövőben is – fogalmazott Lőrincz.
Mint mondta, első lépésben szeretnék elkészíttetni a régészeti, fal- és építészettörténeti kutatásokat, feltárásokat. Ezek a kutatások nagymértékben hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a 15. századi, barokk stílusban átépített műemlék templomot meg lehessen mutatni, ismertetni a nagyvilággal.
– A templom turisztikai látogatottsága egyelőre elmarad a hasonló értékű háromszéki épületekétől, de a visszajelzések azt mutatják, hogy sokkal többen eljönnének megnézni, ha szélesebb körben is ismertté válna – hangsúlyozta a lelkipásztor.
A templom fő turisztikai látványossága a festett kazettás mennyezet, amelynek egy része 1754-ből való, a késő reneszánsz stílust tükrözi, a másik része pedig 1824-ből a barokk stílust idézi. Továbbá ott van még a festett bútorzat, valamint az 1824-ben készített Petrus Gottlieb Schneider-orgona. Látogatottá válhatna továbbá a Horváth-kúria (manapság Lázár), amely épületben 1849. január 15-én felmondták az árapataki osztrákokkal kötött fegyverszünetet. A kúria a műemlék templom szomszédságában található, rajta a neves eseményre emlékeztető emléktáblával.
– A helyi közösségről érdemes elmondani, hogy ők is azt szeretnék, mint minden magyar, ha Kézdimartonfalván lenne lehetőségük felnevelkedni, családot alapítani, gyermeket nevelni, majd a nyugdíjas éveknek örülni. Egyszóval itt szeretnének élni, ahogyan őseik is: magyarként, székelyként, keresztyénként, reformátusként. Egyházunk ebben szellemi, lelki támaszt próbál nyújtani, régi hagyományok felelevenítésével és új hagyományok, közösségi programok bevezetésével. Célunk, hogy azok, akik közösségünkhöz tartoznak, mindig azt érezzék, hogy a templom nemcsak egy hely, ahol a Jóistennel kapcsolatba lehet lépni, hanem egy olyan hely is, amelyet második otthonként, közösségi házként és lelki támaszként is igénybe lehet venni – hangsúlyozta Lőrincz.
A közösség nem szűkölködik programokban, ugyanis az egyházi istentiszteleteken, kátéórákon, vallásórákon túl minden generációnak külön-külön programokkal kedveskednek, ezzel is próbálva gazdagítani a helyi közösség kulturális, szellemi és lelki életét. Ilyen a tavaly beindított nőszövetségi kör, amelyen a falu asszonyai szoktak részt venni, kézműves foglalkozásokat tartani. Az alkalmak első felében híres bibliai női szereplőkkel ismerkednek meg, majd megkezdődik a foglalkozás, amelyen az asszonyok nagy örömmel készítenek régi és új technikájú kézműves termékeket.
– Továbbá az idei évben közösségi-kulturális kirándulást is szerveztünk, egy ötvenszemélyes busszal látogattunk el Orbán Balázs sírjához, néztük meg a székelykapu-kiállítást és a Mini Erdélyi Kastélyparkot Szejkefürdőn. A 12–18 év közötti fiatalokkal a kommandói egyházmegyei táborban vettünk részt, ahol a megye 120 fiataljával együtt örülhettünk a sportolásnak, koncerteknek, kirándulásoknak, előadásoknak és természetesen a közösségi, lelki feltöltődésnek. Amennyiben Isten is úgy akarja, még az idén meg szeretnénk szervezni az adventikoszorú-készítést, valamint szeretnénk köszönteni, vendégül látni a 70 évet betöltött szépkorúakat, időseket is – tette hozzá a lelkipásztor.