Több az erdő, mint harminc éve

Éves jelentést terjesztett a prefektusi kollégium elé a Kovászna Megyei Erdőőrség, mely a regionális, öt megyét átfogó Brassói Erdőőrséghez tartozik, és követi az erdőkben történő kitermelést, ültetést. Ebből a jelentésből szemelgetünk érdekesebb számadatokat.

A Brassó, Hargita, Kovászna, Maros és Szeben megyékben illetékes erdőfelügyelet az országos erdőalap 16%-áért, összesen 1,062 millió hektárért felel. Mint a jelentésből megtudjuk, Kovászna megyében a legnagyobb arányú az erdőborítás (46,2%-os), ehhez képest Brassó megyében 38,3, Hargitában 39,8, Maros megyében 32,8, Szebenben 37,1 százalékos.

Megyénkben az erdőalap ugyan 171.691 hektárnyi, de ebből konkrétan erdőről csak 170.062 hektár esetében beszélhetünk, a többi csemetekert, valahai vadföld, út vagy sziklás terület, más nem produktív terület. Ez még mindig több, mint az ugyanebben a jelentésben szereplő 1990-es adat: akkor 162.100 hektár erdő szerepelt a nyilvántartásban. A különbség abból adódhat, hogy időközben a nem használt legelők beerdősödtek, ugyanis ha felületük 40 százalékán fa található, akkor „átminősülnek” erdővé – magyarázta lapunknak Benedek-Káplár Gábor, a Kovászna Megyei Erdőőrség vezetője. Az erdőalapból fenyőféle 64.878 ha, míg a lombhullatók 105.184 ha-t foglalnak el.

Országos viszonylatban hektáronként évente átlag 7,80 köbméterrel gyarapodik az erdő, de megyénkben jobb minőségű az állomány, itt jelentősebb lehet a növekedés mértéke. Ennek kevesebb mint felét termelik ki: a jelentésben 2020-as kitermelési adatok találhatók, megyénkben eszerint összesen 562.300 köbméter fát vontak ki az erdőkből, ami 40%-át teszi ki az éves gyarapodásnak.

Ehhez képest a természetes felújulás miatt idén az állami és magánerdészetek területein összesen 317 hektárral, ültetés következtében pedig 227 hektárral egészült ki a megye erdős felülete. A lucfenyőt kivéve, amelynél megengedett a tarvágás, a megyénkre is jellemző vegyes lombhullató erdőket több fázisban vágják ki: először csak ritkítják, és amikor a magoncok, csemeték fényhez jutnak és megnőnek, ismét kivágnak az öregebb fákból, és csak a harmadik szakaszban, amikor a terület 70%-ban felújult, akkor termelik ki a megmaradt összes vágásérett fát, tudtuk meg a procedúrát. Tarvágás esetén pedig előírás, hogy két éven belül be kell ültetni a területet, és ennek a kötelességüknek eleget is tesznek az erdőtulajdonosok, mert elmulasztásáért komoly büntetések járnak – közölte Benedek-Káplár Gábor.

Kérdésünkre azt is elmondta, az illegális fakitermelés megyénkben nem jellemző, bár vannak olyan forrópontok, ahol tömegek szociális helyzete miatt sűrűbben előfordul: Száldobos, Előpatak, Hidvég környékén. Megakadályozásukhoz nem elegendő az erdőőrség személyzete, mely hat mérnökből és osztályvezetőjükből áll, de 180 ezer hektár felügyeletéhez sem elegendő. Az erdészeti törvény szerint 10 ezer hektárhoz kellene minimum egy mérnököt alkalmazni, de három éve nem volt alkalmazás a környezetvédelmi minisztériumnak alárendelt intézménynél. Pozitívum azonban, hogy a munkatár­saknak terepen nem akadt komolyabb konfliktusuk.