Megjelent a Székely Kalendárium, feltárul csodaország kapuja!
A Székely Kalendárium 2025. évre szóló kiadása már kapható lapárusuknál és az ismert...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A Műcsarnok 2021-es ünnepi eseményeinek sorába szövődött Kik vagyunk mi című kiállítás anyagán a magyar fotótörténet 12 rangos személyisége örökítette meg négy nemzedék művészeit 1964-től kezdve. A másik tárlat, a Képekben gondolkodnak magyar filmrendezők által készítette portréfotók gyűjteménye. Ez azért született meg, mert sok filmrendező vallott arról: a mindennapi életben is úgy nézik maguk körül a világot, hogy ösztönösen is képeket alkotnak, komponálnak. A kettő együtt egy portrésorozat által elmesélt művészettörténet, olvasható a kiállítás füzetében. A tárlat kurátora Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója, társkurátora Gelencsér György filmesztéta.
A sepsiszentgyörgyi megnyitón Szebeni Zsuzsanna, a Liszt Intézet vezetőjének köszöntője után Zákonyi Botond személyes emlékekre, iskoláskori élményeire utalva vetette fel azokat a kérdéseket, amelyek egy-egy válogatás összeállításakor felmerülnek: kik azok, akiknek szerepelniük kell egy térbeli keretek közé szorított tárlaton, analóg vagy digitális felvételek legyenek, beállítottak vagy inkább pillanatképek, csak Magyarországról vagy a határon túli magyar területekről is. Ugyanakkor az sem mellékes, hogy minden válogatás politikai, társadalompolitikai kérdéseket is felvet – taglalta Zákonyi Botond.
Vargha Mihály múzeumigazgató, szobrászművész, az MMA rendes tagja felidézte azt a folyamatot, amelynek során a Magyar Művészeti Akadémia egy mértékadó intézmény lett. Ennek időszerű törekvése a decentralizáció, hogy ne csak Budapesten történjenek fontos dolgok, hanem vidéken is. Felmérések szerint ugyanis egy bizonyos település lakosságának boldogságához jelentősen hozzájárul, megtalálja-e helyben a maga boldogságtöredékét, egy kulturálisan sokszínű közegben pedig erre sokkal nagyobb esélye van.
A múzeumigazgató véleménye szerint a kiállításon látott arcokat be kellene égetni a mai fiatalok tudatába, akár a tantervet is meg lehetne változtatni, mert nagy hiátusok vannak a mai nemzedék ismereteiben, annak ellenére sem ismerik az egy-két generációval korábbi nagyokat, hogy az internet ma minden lehetőséget megad az informálódásra.
Vargha értékelte, hogy az Árkosi Kulturális Központ a Szentkereszty-kastélyból való kiköltözése után is folytatta kulturális szervezőtevékenységét, a Liszt Intézet erényeként pedig azt ismerte el, hogy tárlataival kevésbé ismert, a fősodoron kívüli területeket emel be a nagyközönség figyelmébe.