Zelenszkij szerint ehhez elengedhetetlen az orosz csapatok kivonása és Ukrajna területi egységének helyreállítása, a háború befejeződése után pedig országának hatékony biztonsági garanciákra lesz szüksége. A háború utáni biztonsági rendszer létrehozása céljából nemzetközi értekezletet javasolt, amelyen szerinte egy kijevi megállapodást kellene megkötni.
Az ukrán elnök emellett követelte, hogy hosszabbítsák meg a Törökország és az ENSZ közvetítésével az ukrán gabona exportjáról kötött egyezmény hatályát. A fekete-tengeri orosz blokád feloldása óta Ukrajna több mint 10 millió tonna gabonát szállított külföldre – mondta.
A gabonamegállapodás november 19-én jár le, tárgyalások folynak a meghosszabbításáról. Zelenszkij szerint idén Ukrajna 45 millió tonna gabonával járulhat hozzá a világ élelmiszer-biztonságának biztosításához.
Az ukrán elnök ismét bírálta Oroszországot az ukrán energiarendszer lerombolása miatt. „Oroszország fegyverként veti be a hideget emberek milliói ellen” – jelentette ki. Azzal vádolta Moszkvát, hogy a háborúban több mint 430 gyereket ölt meg, és 11 ezer fiatal lányt és fiút szakított el családjuktól és hurcolt Oroszországba. Bírálta a nemzetközi vöröskeresztet, amiért szerinte nem tesz eleget azért, hogy Ukrajna kapcsolatba léphessen az ukrán hadifoglyokkal.
Zelenszkij beszédében kitért a háború súlyos ukrajnai környezetkárosító következményeire. A tüzérségi támadások nyomán több millió hektár erdő égett le, a Donyec-medencében szénbányákat öntött el a víz, és több millió hektár termőföld szennyeződött – mondta. A Fekete-tengeren legkevesebb 50 ezer delfin pusztult el a több mint nyolc hónapja tartó háború következtében – hívta fel a figyelmet beszédében az ukrán elnök.
Orosz-amerikai kapcsolatfelvétel történt Ankarában
Orosz-amerikai hírszerző főnöki kapcsolatfelvétel történt hétfőn Ankarában.
A találkozóról elsőként a Kommerszant című moszkvai gazdasági napilap számolt be hétfő reggel, azt állítva, hogy az orosz küldöttség vezetője Szergej Nariskin, a Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak délelőtt még azt mondta, hogy sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja a török fővárosban történt orosz-amerikai kapcsolatfelvételről szóló információkat, délután viszont a TASZSZ-nak már megerősítette, hogy amerikai kezdeményezésre kétoldalú megbeszéléseket tartottak a török fővárosban, ám további részleteket nem árult el.
A washingtoni Fehér Ház a The New York Times szerint azt közölte, hogy William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója hétfőn orosz hivatali partnerével találkozott Törökországban, és arra intette Oroszországot, hogy tartózkodjon a nukleáris fegyver bevetésétől Ukrajnában. Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács azt közölte, hogy az ankarai tanácskozás nem az ukrajnai háború rendezéséről szólt, és hogy Kijevet Washington előre tájékoztatta a találkozóról. A testület szerint Burns felvetette az Oroszországban elítélt amerikai állampolgárok ügyét is.
A találkozót előzetesen nem jelentették be. Orosz és amerikai delegáció legutóbb január 10-én találkozott Genfben, hogy a Moszkva által igényelt biztonsági garanciákról tárgyaljon.
Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes hétfőn, újságíróknak nyilatkozva elfogadhatatlannak nevezte az ukrajnai rendezési tárgyalások lehetőségével kapcsolatban bárki által támasztott előfeltételeket.
„Nem, az ilyen előfeltételek természetesen elfogadhatatlanok. Elnökünk többször is elmondta, hogy készen állunk a tárgyalásokra. De ezeknek a tárgyalásoknak természetesen figyelembe kell venniük a terepen kialakult helyzetet” – mondta Grusko Pekka Haavisto finn külügyminiszternek azt a kijelentését kommentálva, miszerint az Ukrajnáról szóló béketárgyalások csak abban az esetben kezdődhetnek meg, ha Oroszország maradéktalanul visszavonja hadseregét az általa megtámadott ország területéről.
forrás: MTI
fotó: wikimedia.org
