Kovászna megyei jelöltként indul a parlamenti választásokon Mihai Tîrnoveanu

Mihai Tîrnoveanu, a Calea Neamului (A Nemzet Útja) szervezet elnöke erős önbizalommal és nagy tervekkel vág neki az aláírásgyűjtésnek Kovászna megyében, mivel képviselőként szeretne a parlamentben a Hargita és Kovászna megyei románok érdekében fellépni. Mindezekről hétfőn sajtótájékoztatón beszélt Sepsiszentgyörgyön.

„Ellentétben másokkal, én tettem vagy szerettem volna tenni valamit a régióban élő románok identitásáért, míg mások előbb meg szeretnék választatni magukat, és utána ígérnek mindenfélét” – jelentette ki bevezetőképpen Tîrnoveanu. Úgy látja, a román pártokhoz képest hátrányból indul, mert sokkal több szavazatra van szüksége, a 2020-as választások adataiból ítélve – számításai szerint – mintegy 13 ezerre (az érvényes szavazatok száma osztva a megyére leosztott képviselői helyek számával). Indulásához előzetesen mintegy 2000 támogatói aláírást szeretne összegyűjteni (a kötelező kb.1000, az érvényes szavazatok 0,5%-a), és állítása szerint ebben legalább harmincan segítik a megyében.

Független jelöltként nagyobb nyomatékot szeretne biztosítani a románok identitása megőrzése érdekében szervezett rendezvényeinek. Nemcsak a Kovászna, hanem a Hargita megyeiek képviseletét is felvállalná, mert őket senki nem képviseli, mondta. Éppen ezért nem Brassó megyében jelölteti magát, mert a románság reprezentálása ott meg van oldva.

Hogy miért független jelöltként indul, azt azzal magyarázta, hogy „szabad akar lenni, csak Isten alárendeltje”. Bár két párt is felajánlotta támogatását (egyiket sem nevesítette), ő úgy véli, ha valakinek van egy jó kezdeményezése, a pártok vezetése sokszor blokkolja azt, mert kénytelenek kompromisszumokat, egyezségeket kötni a többi politikai alakulattal. „Semlegességem biztosítja, hogy bárkivel egyezkedhetem” – hangoztatta.

Tîrnoveanu törvénykezdeményezéseivel többek között a Hargita, Kovászna és Maros Megyei Románok Civil Fóruma (román rövidítése: FCRCHM) marosfői nyári egyetemének határozatait szeretné jogerőre emeltetni. Továbbá egyesületének jelenlegi ösztöndíjprogramját is szeretne kiterjeszteni a régióban tanuló román tagozatos diákok körében: 1000 lejt juttatna évente 1000 diáknak. Ehhez „ajtóról ajtóra” járna, mert főleg a nyilvánosságot, a közvéleményt szeretné „érzékenyíteni” és ez által a képviselőkre e célból nyomást gyakorolni.

A püspök áldását is magáénak tudja

Nemcsak az egyénekre, a pártokra is ilyenformán hatna, mivel azok általában az RMDSZ támogatására áhítoznak, viszont ha továbbra is mellőzik a Kárpát-kanyaron belül élő románok jogait, az itteni román oktatás drámai helyzetét, a nyilvánosság ellenük fordul és szavazatokat veszítenek – fejtegette. Ez alkalommal azt kérte a megye román pártjainak vezetőitől, hogy ne állítsanak saját jelöltet, hanem őt támogassák, mert az elmúlt évtizedek tapasztalatai alapján egymás embereit úgysem fogják segíteni.

A jelen levő újságírók kérdéseire válaszolva A Nemzet Útjának vezetője kifejtette, nem hiszi, hogy a rá, mint független jelöltre adott szavazatok elvesznének, és a többi román párt esélyeit is csökkentenék, esetleg lenulláznák a megye román képviseltének esélyét. Állítása szerint indulásának bejelentése előtt szociológusokkal és pártokkal is konzultált, sőt Andrei püspök áldását is magáénak tudhatja.

Arra a felvetésre, miszerint az ő indulása mozgósító erővel bírna a magyarság körében és az általa elvárttal ellentétes hatást produkálna, úgy felelt: „És akkor soha ne induljon román nacionalista jelölt a megyében?”

Miután az újságírók szembesítették Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester véleményével, miszerint ő egy provokátor, és saját magát hitelteleníti, miután az itteni románok nem támogatják, azt válaszolta, a polgármester indoklás nélkül címkéz, foglalkozzon inkább a város fejlődésével.

Román osztály egy gyereknek is, fizetéspótlék az idetelepedő román oktatóknak

A nacionalista aktivista úgy látja, ha megválasztják, az itteniek „jobban és méltóbban” élnek majd, főleg a románok. Ezen azt érti, hogy megnövelik a korábban említett ösztöndíj-alapot, fenntartják a helybéli román hagyományőrző együtteseket, és a románok jobban láthatók lesznek. Bodzavidéken ilyen szempontból még nincs gond, de szerinte Erdővidéken sok hitét és nyelvét veszített román él. Vargyason éppen ezért díjaztak négy román gyereket, akik meg lettek fosztva attól a lehetőségtől, hogy anyanyelvükön tanuljanak.

„Román tagozatok létesítését fogom javasolni, akár 1-–2 gyereknek is” – vázolta terveit. Az ország más részein is tapasztalható tanerőhiányt azzal orvosolná, hogy fizetéspótlékot, esetleg lakbértámogatást ajánlana fel a Kárpátokon kívülről idetelepedő román oktatóknak. Felháborodva említette egy 2015-ös ozsdolai tapasztalatát, mikor is egy román osztályban magyarul beszélt a tanító a gyerekekkel.

Az iskolákba bevezetné a Románok történelme tantárgyat – számára elfogadhatatlan, hogy most „csak történelmet” tanulnak, és versenyeket szervezne olyan tudásanyagból, amit neves román történészek által írt könyvekből szereznének meg a diákok.

Úgy gondolja, a megye román termelőinek (pl. a zabolai csobánok) kiváló termékeit népszerűsíteni kell a Kárpátokon kívül is, ugyanúgy, mint a helybéli román panziókat, hogy megtalálják őket az átutazók. Tîrnoveanu azt is célul tűzte ki, hogy finanszírozást szerez a megyében a két világháború között épült műemlék román templomok felújítására, de a nem műemlékként kategorizáltakra is. Elrettentő példaként említette a székelyszáldobosi és magyarhemányi román templomokat, amelyek régóta üresen állnak, beszegezett ablakokkal.

Fotó: Tuchiluș Alex