Józan ésszel az erdélyi magyar közösség létkérdéseiről, kihívásairól és lehetőségeiről

Közigazgatási reform, nyelv- és szimbólumhasználat, helyi autonómia: e témák kerültek terítékre Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, Tamás Sándor megyei tanácselnök és Kelemen Hunor, az RMDSZ államelnökjelöltjének csütörtök esti pódiumbeszélgetésén.

A Józan ésszel címmel meghirdetett beszélgetésen, mely Sepsiszentgyörgyön, a Háromszék Táncszínház stúdiótermében zajlott, a szövetségi elnök, a Kovászna megyei tanácselnök és a megyeszékhely polgármestere mellett részt vett számos háromszéki elöljáró és Hargita, valamint Maros megye önkormányzatainak elnökei is.

A közelgő parlamenti és államelnöki választások tükrében olyan közéleti kérdések mentén folyt a beszélgetés, melyekre nagy befolyással bírhat az, hogy az új parlamentben milyen erős hátteret, azaz mekkora szavazóbázist tudhat maga mögött az RMDSZ.

Elsőként a közigazgatási reform, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) által spórlás indokával benyújtott tervezete került szóba, melynek „reform” voltát azért cáfolták az RMDSZ-elöljárók, mert szerintük ha megvalósul, a helyzet nem lesz jobb, mint most: több lesz a vesztese, mint a nyertese. Elhangzott: a választások nyomán létrejövő új parlament jövőre ezzel biztosan foglalkozni fog, az RMDSZ számára viszont csak a tervezet elutasítása jöhet szóba.

Antal Árpád egy varsói szubszidiaritási konferencián szerzett információi szerint számos uniós tagországban el akarnak venni hatásköröket helyi és megyei szintről, de ahol ez megtörtént, ott már látszik a káros hatása is: az évtizedek alatt kiépített intézményeket gyakorlatilag államosították. „Most még komoly helyi autonómiánk van – állította Antal – egy erdélyi megyei önkormányzatnak például több ereje, pénze, hatásköre van mint egy magyarországi vármegyének.”

Kelemen Hunor szerint a Hargita, Kovászna, Maros, Brassó, Szeben és Fehér megyék egyesítésével létrejövő mega-megyében a székelység a teljes politikai kiszolgáltatottság állapotába kerülne. Tamás Sándor arra hívta fel a figyelmet, az elmúlt 105 év tapasztalatai alapján az új megyében a 66 százalékos román többség véleménye lehet a döntő a beruházásoknál, és az nem lenne kedvező a magyarságnak.

A nyelvhasználatra is kitértek az RMDSZ-vezetők. Kelemen Hunor rávilágított, bár létezik egy európai direktíva, mely szerint közigazgatási átszervezéssel nem lehet egy régió etnikai arányait megváltoztatni, ezzel a román politikum gátlás nélkül szembemegy. Hasonlóképpen azzal is, hogy községeket összevonni vagy szétválasztani csak népszavazással lehet.

A román pártok politikusait egyébként igen könnyen meg lehet győzni arról, hogy szavazzanak egy törvényre – hangzott el. Antal Árpád azt taglalta, minél kisebb egy közösség, annál szorosabb a társadalmi szövete: „az elmúlt 35 évben a falvak elsorvadtak, mert a nagyvárosok elszippantják a fiatalokat, aminek következtében ők később állapodnak meg, később jutnak lakáshoz, munkahelyhez, gyakran már nincs idő megszülni a második gyermeket”. Ennek kapcsán a család támogatását célzó, illetve ahhoz szükséges intézkedésekre is kitért a polgármester, aki szerint azt kellene elérni, hogy „legyen alacsony a mobilitás, maradjanak a fiatalok a településeken.”

A megbeszélésen szóba kerültek még a közbirtokosságok visszaállamosítási kísérletei is (jelenleg is veszélyeztetett öt háromszéki közbirtokosság, kettő pedig perben van az állammal), a szimbólumhasználatra vonatkozó törvényeket szubjektíven és rosszindulatúan értelmező bírósági döntések, ugyanakkor a hallgatóság betekintést nyerhetett a parlamenti munka és a törvényhozás kulisszatitkaiba is.

Fotó: Tuchiluș Alex