Elmagyarázzuk, miért jó az új erdészeti törvénykönyv

A régi parlament utolsó munkanapján a képviselőház döntő fórumként elfogadta az új erdészeti törvénykönyvet, amelynek kidolgozását még az RMDSZ kezdeményezte. Mi a véleménye a végleges változatról? – kérdeztük Tánczos Barna szenátort.

A törvénytervezet kidolgozását annak idején még a környezetvédelmi miniszteri funkciót betöltő Tánczos Barna Hargita megyei szenátor indította el, de amikor azt a minisztérium a parlament elé terjesztette, az RMDSZ már nem volt a kormányban. Az új mandátumot szerzett szenátor a Székelyhonnak elmondta, Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter vezetése alatt rengeteg olyan tétel bekerült a tervezetbe, amivel az RMDSZ nem értett egyet és ezeket a parlamenti vita során sem sikerült kigyomlálni.

Ennek ellenére az elfogadott erdészeti törvénykönyv sokkal jobb az eredetileg benyújtott változatnál és közelebb áll az RMDSZ elképzeléséhez, mely szerint a törvény „az erdőtulajdonosok védelméről és támogatásáról kell szóljon, a falopás és az illegális kitermelés racionális ellenőrzéséről, ami viszont nem hozza még nehezebb helyzetbe a becsületes erdőgazdálkodókat és erdőtulajdonosokat, de megadja a lehetőséget a fatolvajok elkapására.”

A tervezet tárgyalásai során egyfajta pingpong alakult ki a parlamentben – magyarázta a szenátor – de mivel nem tudni, a jövőben mi lesz (ugyanis furcsa erők jönnek a parlamentbe, ott lesznek a szélsőségesek) „úgy döntöttünk, hogy inkább a kompromisszumos megoldást támogatjuk”.

Tánczos elégtétellel állapította meg, hogy a RMDSZ javaslata érvényesült az üzemtervek érvényességének meghosszabbítása tekintetében, így azok az eddigi 10 év helyett 20 évig lesznek érvényesek (kivéve a nyár, fűz és más gyorsan növő fajok esetében, amelyek kitermelésére 5 vagy 10 éves üzemtervek készülnek): ez kisebb bürokráciát jelent és megtakarítást eredményez az erdőtulajdonosoknak és erdőgazdálkodóknak.

Az erdészeti törvénykönyv ugyanakkor megteremti a lehetőségét annak, hogy – ha a kormány is úgy akarja – lehessen területalapú támogatás jellegű kifizetéseket adni az erdőkre, ez a szén-dioxid megkötési támogatás címet viselné. Ezzel párhuzamosan pedig azok, akik kevesebb fát vágnak ki annál, amit megenged az üzemterv, a meghagyott fák után járó szén-dioxid tanúsítványokat értékesíthetik majd az önkéntes szén-dioxid piacon, így plusz bevételre tehetnek szert. Ezzel bátorítják is az erdőtulajdonosokat arra, hogy ne termeljék ki a lehető legnagyobb mennyiséget, ami azért ma még általánosan jellemző tendencia.

A most elfogadott törvénykönyv újdonsága, hogy gyalogosan illetve biciklivel a magánerdőkbe is akárki bemehet, eddig ezt a jogot csak állami vagy önkormányzati tulajdonú erdőkben lehetett érvényesíteni. Az RMDSZ arra az álláspontra helyezkedett e kérdésben, hogy „valamiféle egyensúlyt kell teremteni a magántulajdon jelentette felelősség illetve az erdőbe bejárás joga között”. Ezért a tulajdonos meghatározott időre és alapos indokkal korlátozhatja az erdőbe vaó bejárást – pl.nyári szárazság idején, ha a turisták egy esetleges tűzgyújtással veszélyt jelentenének az erdőre, vagy olyan területeken, ahol kitermelés folyik.

Az új jogszabály lehetőséget teremt a legfeljebb 30 hektáros erdőterületek tulajdonosainak, hogy a hagyatéki eljárás lefolytatása nélkül is kitermelhessék a fát egy erdészettel kötött szerződés alapján.  Emellett a szövetség javaslatára az új törvény lehetőséget biztosít az erdészeteknek, hogy a profitadójuk 10%-át az erdészeti oktatást biztosító intézményeknek ajánlják fel. 

Az új erdészeti törvénykönyv alkalmazási útmutatója remélhetően könnyebben fog megszületni, egyszerűbb és gyorsabb lesz, mint számos más törvény esetében – tudtuk meg a szenátortól – mivel nem kell teljes egészében egy új módszertan, csak a régit kell módosítani, az átmenet a régi törvény alkalmazásáról az újra pedig fokozatos lesz. Emellett viszont az is várható, hogy az erdészeti törvénykönyv akár már a jövő hónapokban változik, módosításokat vezetnek be, „toldozzák-foldozzák”.

Az új törvénnyel kapcsolatban megkérdeztük  Porzsolt Leventét, a zágoni magánerdészet volt vezetőjét, a Székelyföldi Erdőtlajdonosok és Gazdálkodók Szövetségének társelnökét, is, akinek annak idején Tánczos Barna tanácsadójaként is része volt a törvénytervezet kidolgozásában. Ő az üzemtervek hosszabb érvényességét látta az új törvény egyik nagy vívmányának, mert – mint mondta – egy ilyen üzemterv véglegesítése, a szükséges jóváhagyások megszerzése egy közel másfél éves procedúra és rengeteg a költsége, drága a szükséges környezeti hatástanulmány elvégzése is. 

Ebből a szempontból az is előnyös az új törvényben, hogy előírja egy Regionális Erdőgazdálkodási Terv megalkotását, amely leszabályozza az egy bizonyos régióban elvégzendő erdőgazdálkodással- és védelemmel kapcsolatos teendőket, azok hatását a környezetre, a későbbiekben pedig az egyes erdészetek erre hivatkozhatnak, és nem kell külön-külön elkészíttetniük a hatástanulmányt. A törvény abszolút újdonsága ugyanakkor, hogy ezután az állami erdészetek vezetőinek is csak két ötéves mandátumra van lehetőségük, azaz nem ülhetnek nyugdíjazásig az igazgatói székben.

Összegzésképpen Porzsolt elmondta, az RMDSZ szerette volna egyszerűsíteni a törvénykönyvet, lefaragni a cikkelyek számából, közben pedig a parlamenti vita során az ellenkezője történt: még jócskán megduzzadt a jogszabály, jelenleg 166 cikkelye van.

„Viszont nincs még megérve a romániai társadalom, sem a parlament arra, hogy egyszerűsítsen. Mi úgy gondoltuk, bizonyos dolgokat nem fontos a törvényben  leszabályozni, mert a szakemberekre lehet bízni az alkalmazást. Gyakorlatban azonban mégiscsak mindent le kell szabályozni, mert az egyéni értelmezések sokszor nem vezetnek jóra”, fogalmazott a zágoni magánerdészet volt vezetője.

Az új jogszabályok az államfői kihirdetés után lépnek hatályba.

A társadalom is árgus szemmel követte a törvény alakulását

Pénteken kiküldött hírlevelében az online kampányokat folytató Declic közösség is elégtétellel nyugtázta, hogy négy olyan célt is elértek, amelyek érdekében korábban támogató aláírásokat is gyűjtöttek:

• egyik közülük a már említett szabad bejárás az erdőkbe
• másik a nagyvárosok körüli erdők kivágásának tilalma, azok ugyanis véderdő szerepét töltik be
• az erdők kivételesen koros fáira is kivágási tilalom érvényes, mert a biodiverzitás fenntartásában nagy szerepük van
• illetve a fát szállító kamionokat ezután videomonitorozással követik a törvény szerint.

Az erdészeti törvénykönyv sürgősségi eljárással való elfogadása megteremtette a lehetőségét annak is, hogy az Országos Helyreállítási Alapból az erdők érdekében, pontosabban a digitális felügyeleti rendszerre is lehívhatók legyenek pénzalapok.

Címlapfotó: Barabás Ákos