Óvatos optimizmussal tekintenek a schengeni csatlakozásra a fuvarozók

A sokéves káosz után már-már kietlennek tűnnek a határátkelők: ahol korábban kilométereken át sorakoztak a kamionok, most akadálytalanul haladhatnak át a járművek. A schengeni tagsággal a fuvarozók egyik rémálma is véget ért – legalábbis egy időre.

Többórás várakozástól és felesleges üzemanyagköltségektől mentesültek ugyan, az adminisztrációs terhekkel azonban továbbra is számolniuk kell a nemzetközi fuvarozóknak. A schengeni csatlakozással kapcsolatos tapasztalatokról, aggályokról és kihívásokról ők maguk meséltek.

Órák helyett percek

A háromszéki fuvarozók óriási előrelépésként tekintenek a schengeni tagságra. „A kamionoknak nagyon hamar megy az átkelés, a furgonjaink esetében úgyszintén. Gyakran előfordul, hogy a sofőrjeinknek 36-48 óra alatt kell eljuttatniuk az árut például Amszterdamból Bukarestbe, jól kell gazdálkodni az idővel” – mutatott rá Barbócz Botond, a lemhényi székhelyű, nemzetközi áruszállítással foglalkozó Rotrans Kft. irányítója. Elmondása szerint január előtt akár 3-6 órát is várakozni kellett a határon, ami miatt sok időt és jelentős mennyiségű üzemanyagot is elpazaroltak.

„Sosem volt olyan alkalom, amikor 30-60 percnél kevesebbet kellett várakozni. De olyan is megtörtént, hogy 8-10 órát álltam sorba. Ehhez képest most jól, sőt, szuper jól lehet haladni” – vélekedett Tompa Csaba, a sepsiszentgyörgyi központú, nemzetközi országúti teherfuvarozással foglalkozó Fit Sped Kft. tulajdonosa.

Jelentős veszteség

A közúti árufuvarozói ágazat 2022-ben 2,41 milliárd, 2023-ban 2,55 milliárd eurót veszített a határellenőrzések okozta késések miatt. Radu Dinescu, a Romániai Közúti Fuvarozók Országos Szövetségének (UNTRR) főtitkára tavaly áprilisban hívta fel a figyelmet arra, hogy az ágazat 2012 és 2024 között 19,1 milliárd eurós veszteséget szenvedett el, ami a romániai közúti fuvarozás 2023-as forgalmának felel meg. A főtitkár szerint akkor még a fuvarozók 8-16 órát álltak sorba a magyarországi átkelésért, de a várakozási idő a határnál néhány évvel ezelőtt az öt napot is elérte.

Mindenkinek jó

Mások inkább kerülőt tettek, minthogy kivárják a kilométereken át tartó sort. „Borsnál mindig jobban ment, a nagylaki határátlépő borzasztó volt. Ha Szegedre kellett menni, inkább felmentem Borsig, és onnan Szegedre, mert inkább kerültem százannyi kilométert, minthogy 5-6 órát álljak sorba Nagylaknál” – emlékezett vissza Brotea János, a sepsiszentgyörgyi Samba Kft. társtulajdonosa, aki a sofőröktől úgy értesült, most könnyedén lehet haladni.

Az időveszteség a sofőr teljes programját is átírhatta: a sorban állás miatt lejárt a vezetési idő és pihenőt kellett beiktatni, nem érkezett meg időben az áruval, lekéste a következő fuvart és ez az ügyfelekkel való kapcsolattartást is megnehezítette. Reményei szerint ezek a problémák véglegesen megszűnnek, akkor is, ha a későbbiekben jobban beindul a forgalom.

Barbócz Botond szerint nem csak gazdasági szempontból előnyös a Schengen-tagság. „Az idő mindenkinek értékes. Az, hogy az órákon át tartó várakozás megszűnt, valóban növeli a hatékonyságot, de azt is lehetővé teszi, hogy a sofőrök is hamarabb hazatérhessenek családjukhoz” – világított rá.

Schengen nem törölt el minden szabályt

A határellenőrzés megszűnt ugyan, de be nem jelentett, szúrópróbaszerű ellenőrzésre még számítani lehet a belső határ 30 kilométeres körzetében. A fuvarozók ezt nem kifogásolják. „Semmi gond nincs vele, nincs ellenünkre, ha gyorsan megy, és nem kell 5-6 órát várakozni emiatt” – vélekedett Brotea János.

Az általunk megkérdezettek szerint a mérlegelés (a teherjárművek súlyának és össztömegének mérése) is megmaradt. „Ahogy a sofőr mondta, tényleg jól haladtak, zökkenőmentesen. Viszont hogyha beindul a nagyobb forgalom, és gond adódik a román mérleggel, vagy lassan mennek át rajta, akkor torlódás lehet. Hiába, hogy nincs határellenőrzés” – tette hozzá a Samba Kft. társtulajdonosa, aki szerint nem csak emiatt lehet túl korai a nagy öröm.

Az e-Transport rendszer, illetve az abban esetlegesen bekövetkező változások szintén körülményessé teszik a munkát. A rendszert az országos adóhatóság (ANAF) vezette be 2022-ben, eleinte a magas adózási kockázatú áruk közúti szállításának nyomon követésére. Azonban a tavalyi évtől már minden külföldről érkező, 500 kg-ot vagy 2000 eurót meghaladó értékű árut is kötelezően regisztrálni kell az elektronikus platformon, attól függetlenül, hogy Románia már a schengeni övezet része.

„Számunkra ez kihívás, mivel gyűjtőfuvarozással foglalkozunk, és egy autóval gyakran 10-15 különböző helyszínről veszünk fel árut. Minden ilyen áru esetében a határátkelés előtt gondoskodnunk kell arról, hogy az UIT kódokat generálják, ez az ügyfeleink kötelezettsége. Ha egy ügyfél elmulasztja a kód generálását, és mi nem vesszük észre időben, akkor a kliensünk 25.000 lejtől kezdődő bírságot kap. Az áruk elosztóközpontunkba érkezését követően egyik kollégánk manuálisan ellenőrzi a kódokat” – magyarázta Barbócz Botond, hangsúlyozván, hogy az emberi mulasztásnak is ára van, méghozzá nem kevés. Hetente hozzávetőleg 50-100 UIT kódot kell leellenőrizni, hogy rendszámhoz kapcsolásuk helyesen történt-e, ez jelentős adminisztratív terhet ró a cég munkatársaira.

„Idáig még nem voltak gondok, mert mi is odafigyeltünk, hogy megfelelően jegyezzük a rendszámot, minden úgy történjen, ahogy a rendszer megköveteli. Reméljük, hogy az ANAF nem fog helyszíni ellenőrzést végezni minden egyes autón, mert akkor ugyanott fogunk tartani, ahonnan elindultunk” – fűzte hozzá Brotea János.

Megszűnt az ellenőrzés 

Románia és Bulgária tizennyolc évvel az uniós csatlakozásuk után, 2025. január elsejétől teljes jogú tagjává vált a schengeni övezetnek. Romániában januártól összesen 40 közúti, vasúti és kikötői határátkelőn szűnt meg az ellenőrzés, így a más schengeni tagállamokba és más tagállamokból (Ciprus és Írország kivételével) utazóknak már nem ellenőrzik az úti okmányait a román-bolgár és a román-magyar határátkelőkön. A határrendészet felhívja a figyelmet: az utazóknak érvényes úti okmányt maguknál tartaniuk, mert – a több uniós tagállamban már bevett gyakorlatnak megfelelően – szúrópróbaszerű ellenőrzésre még számíthatnak a schengeni államokkal közös határok 30 kilométeres körzetében. 

Címlapfotó: Tuchiluș Alex