Az adó emelése helyett inkább hatékonyabban hajtanák be

Az idei költségvetés megalkotásakor szem előtt tartott elvekről és az elfogadott büdzsé újdonságairól tartott hétfőn sajtótájékoztatót Miklós Zoltán parlamenti képviselő. A legnagyobb újdonság, hogy 2025-ben Bukarest is fizet a szolidaritási alapba.

Az elmúlt évet hivatalosan 8,6%-os költségvetési hiánnyal zárta Románia, azonban ha a közalkalmazottak bérének növekedését és a nyugdíjemeléseket is beleszámoljuk, akkor 9,5% a valós szám – tudtuk meg Miklós Zoltántól, aki részt vett az országos költségvetés kidolgozásában. Románia abban állapodott meg az Európai Bizottsággal, hogy 2025-ben 7%-ra szorítják le a deficitet, méghozzá úgy, hogy adót nem emelnek, inkább az adóbehajtás hatékonyságára helyezik a hangsúlyt. Ez a folyamat már tavaly ígéretesen alakult, az elektronikus számlák bevezetésének köszönhetően 70 milliárd lejjel több bevétele származott innen az államkasszának, idén további 50 milliárddal növelnék ezt az összeget.

Emellett átszervezik az intézményeket, csökkentik a közalkalmazottak számát és 5%-kal a béralapjukat (ez a parlamentben már meg is történt), kevesebb az államtitkár, a közberuházások haladása érdekében pedig növelték a fejlesztésre szánt pénzalapot, ami a költségvetés 20%-át teszi ki.

A költségvetés alakulása azonban nem teljesen kiszámítható, befolyásolhatja a lakossági fogyasztás, a mezőgazdaság, a nemzeti bank pénzügyi politikája és az ország politikai stabilitása. Üdvözlendő lenne egy kamatcsökkentés, de a nemzeti bank óvatos, mert az infláció még uniós szinten is kiemelkedően magas Romániában. Fontos lenne továbbá, hogy az elnökválasztás a demokratikus erők győzelmét hozza, egy radikális fordulat nem tenne jót a gazdaságnak – vélekedett Miklós Zoltán.

Mennyit kap most a megye?

Megyei szinten is érezteti hatását az a változtatás, miszerint a személyi jövedelemadóból (szja) ezután a népszámlálási adatok alapján számítják ki és osztják vissza a településeknek az összegeket – ezzel egyes községek jól járnak, mások kevésbé; utóbbiak viszont „kártérítésre” számíthatnak más forrásokból.

Az eddigi 4–6 millió lejhez képest most 19,3 millió lej jut fejlesztésekre Kovászna megyének, tételesen

• Barótnak 1 millió lej az intézmények villamos energiával való ellátásához szükséges trafóház építésére és a kórházudvar rendbetételére;
• Kovásznának 1 millió lej a PNRR-pályázatokhoz szükséges önrészre, a polgármesteri hivatal felújítására és az oktatási intézmények hőszigetelésére;
• Kézdivásárhelynek 2 millió lej jut pályázati önrész biztosítására, a járóbeteg-gondozó felújítására és a gázbevezetés folyatásához;
• Sepsiszentgyörgynek is jut 8 millió lej az uniós pályázatokhoz (szolgálati lakások építése, a dohánygyár felújítása, tömbházak hőszigetelése) szükséges önrész biztosításához, illetve az ipari parkban is létrehoznak egy 2,3 hektáros kisvállalkozói övezetet, ahol biztosítani kell a közművesítést.

További 5,8 millió lejt kap a megyei önkormányzat az oltszemi kastély, valamint a megyei könyvtár mögötti kazánház épületének felújítására, ahol egy konferenciaközpontot terveznek kialakítani.

Idéntől Bukarest is szolidarizál a kistelepülésekkel

A korábbi években minden egyes település lemondott a szja-ból származó bevétele 14 %-ról, és azt egy olyan megyei alapba utalta, amelyből a szegényebb helységeket segítették. Bukarest viszont eddig a bevétel 97%-ot megtarthatta, és 3%-ot utalt át Ilfov Megye Tanácsának. 2025-ben egy országos alapba folyik be mindenhonnan (Bukaresttől is) a 14%, ebből zárkóztatják fel a szegényebb településeket – tájékoztatott a parlamenti képviselő.

Fotó: Miklós Zoltán/Facebook