Hirmondo

Gyulafehérvárról érkezett

Gyulafehérvárról érkezett

Múlt évtől új lelkipásztora van Kézdikővárnak Varga Rezső plébános személyében. A római katolikus egyház szolgája a Kovásznára helyezett Péter Arthúr plébánost váltotta. Kinevezéséig a kézdikővári plébániát Bartos Károly kézdisárfalvi–kézdiszászfalusi plébános látta el beszolgáló lelkiatyaként. Az új plébánost terveiről kérdeztük.

Segesvártól Gyulafehérvárig
Varga Rezső 1959. augusztus 24-én született Csernátonban. Óvodába és általános iskolába a szülőfalujába járt, Gyulafehérvárra 1974-be került, ahol kántoriskolába járt, majd négy év után érettségizett. Ezt követően elvitték katonának, kilenc hónapig viselte a bakaruhát Besztercén. Miután leszerelt, a szíve visszahúzta Gyulafehérvárra, ahol beiratkozott a teológiára, majd hat év eltelte után 1985-ben szentelte pappá néhai Jakab Antal megyéspüspök. Gyakornokoskodása során volt Székelyudvarhelyen, majd pappá szentelése után Segesvárra került, ahol néhai Harai János esperes-plébánost segítette négy éven át munkájában. Volt amiben, hiszen akkoriban még Erzsébetváros katolikus filiája is oda tartozott. Érdekes, hogy akkor az örmény katolikusok lelki világát Diarian Armenag Ferenc plébános (1913–1990) külön gondozta, ő volt egyébként az utolsó a sorban, aki örmény szertartású miséket tartott Erzsébetvárosban. Segesvárról az érsekség 1989-ben helyezte ki Egreskőre. Hétéves szolgálata során a szentdemeteriek, szentendreiek, balavásáriak, fületelkiek, koródszentmártoniak és kendiek szórványlelkésze volt. Innen egy teljesen más világba cseppent, hiszen 1996-ban az ország egyik legsivárabb részére, Petrozsényba helyezték. Ott szolgált a legtöbbet, hiszen 16 évig élt az akkor még bányászként tevékenykedő petrozsényiek és aninószaiak körében, de ő látta el a Szent Antal és a Szent Imre kápolnákban is a lelkipásztori feladatkört. Szolgálata során az utolsó bányászhadjáratnak is a szemtanúja volt. Jakubinyi György onnan helyezte Gyulafehérvárra, ahol öt éven át az érsekség gazdasági igazgatójaként tevékenykedett. Mandátuma eltelte után azt kérte, hogy Kézdikővárra kerülhessen.

Nagyvárosból kisfaluba
Az ilyen váltás általában megviseli a pörgéshez szokott embert, de Varga Rezső atya mosolyogva mondta: számára jó váltás volt Kézdikővárra kerülni, Gyulafehérvár nagy terhet rótt rá, nagyon stresszes volt. „Én erre készültem, nem arra, hogy 8–9 órákat üljek egy irodában egy számítógép előtt. Emberek között akartam lenni, foglalkozni velük, s persze édesanyám közelsége is nyomott a latban” – meséli. Úgy véli, hogy a kőváriak jól fogadták, az első találkozás során a – pityókaszezon ellenére – sokan elmentek a templomba. A házszentelés során jobban megismerte a helybelieket, kezdi tudni, hogy ki, melyik családhoz tartozik.

Van teendő bőven
Varga Rezső elődje megkezdte egy új plébánia építését a településen, és áthelyezése előtt addig jutott, hogy az épület úgymond pirosban állott. Az új plébános elvégezte a vakolást, a manzárdra felkerültek a nyílászárók, következik az alap és a lépcsők burkolása. „Legnagyobb tervem a templom kerítésének az újrafödése, mert nagyon rossz állapotban van. Emellett a régi plébániát is fel szeretnénk javítani, mivel ott van egy kis kápolnánk, ahol hétköznaponként misét tartok” – vázolta a világi teendőkkel kapcsolatos elképzeléseit. Ami a lelkieket illeti, azokban is gazdag év elé néznek a kőváriak, hiszen elsőáldozásra készülnek, emellett idén bérmálásra is sor kerül, erre harmincan iratkoztak fel. Azon kívül foglalkozik a gyerekekkel, hétvégéken hittanórákat tart. <<

Hozzászólások