Levéltárakban keresgélnek

A kézdiszentléleki önkormányzat tervbe vette a Perkő alatt levő Tarnóczi-vár kutatását. A munka kezdetben a levéltárakban zajlik, hogy teljes képet kapjanak a vár történetéről.

A Perkő-hegy lábánál, a falu északnyugati részén egy magaslaton állott a mára omladozó régi, de még reneszánsz elemeket őrző Tarnóczi-Mikes kastély történelmi és irodalomtörténeti emlékhely. A feltételezések szerint a reneszánsz kastély egy régebbi, 15. századi erődített kastély romjaira épült.
A kézdiszentléleki önkormányzat hosszú távú tervei között szerepel, hogy a várat bekapcsolják a turizmus vérkeringésébe, viszont ez óriási munkával és vélhetően hatalmas anyagi kiadásokkal is jár. Egyelőre az az elképzelés, hogy szakembereket kérnek fel: az ország levéltáraiban minden egyes dokumentumot felkutassanak, ami az egykori várhoz és annak valamikori tulajdonosaihoz kapcsolódik, hogy teljes mértékben megismerjék az erődítmény történetét.
Azt eddig is lehetett tudni, hogy a vár első írásos említése 1465-ből való, Orbán Balázs pedig úgy tudta, hogy a középkor folyamán a kastély és uradalom többször is gazdát cserélt. Az 1400-as évek elején Mikes Benedek kezdte építeni, innen a neve, Mikes vára. 1634-ben a kastélyból rabolta el Tarnóczi Sárát Mikes János. A kastély utolsó gazdájának az Apor családot tudjuk.
Egymást váltó, jeles tulajdonosai miatt egyfajta központja volt a 15. és 18. századok között zajló háromszéki eseményeknek. Ez volt Kemény Zsigmond Özvegy és leánya című regénye cselekményének egyik színhelye. A kastély a 19. század elején még lakható volt, Orbán Balázs látogatásakor már nem lakták, de akkor két emeletnyi magasságban még álltak reneszánsz kőfaragványos falai. Ma pár csak kőfal, egy nagyméretű téglakapu és az egykori kőkerítés részletei emlékeztetnek a valamikori uradalomra. <<