A szabadságeszmény szolgálatában

A székely szabadság napja után a nagyvilágban élő magyarok nemzeti ünnepére készülünk. Az előbbi ünnepre a székely szabadság eszménye mozgósít mindenkit, míg az utóbbira az 1848-as, valóra vált szabadságeszmény: Magyarország szabad, független állam, és az elszakított nemzetrészek legszilárdabb támasza. Nekünk, határon túl élő magyar nemzeti közösségeknek, nekünk, székelyeknek létfontosságú cél, hogy Magyarország megmaradjon szabadnak, demokratikusan megválasztott intézményei hozzák meg az országra vagy a nemzet egészére vonatkozó döntéseket, és ezek soha ne kerüljenek idegen érdekek befolyása alá.
A székelység nemzettudatában évszázadokon keresztül meghatározó volt, hogy Magyarország és a magyar nemzet védelmezője volt. Ebben a szellemben született meg az agyagfalvi nemzetgyűlés határozata, amelyben hatvanezer székely döntött úgy, hogy a szabadságharchoz csatlakoznak. Ekkor vált a székely nép a modern magyar polgári nemzet részévé, és ez a saját hagyományaiból is táplálkozó, de mindenképpen modern nemzettudat segítette őt abban, hogy később többségét egy idegen ország igazgatása alatt is megőrizze szülőföldjén. Ma, készen a párbeszédre Románia többségi népességével, a jog és a demokrácia eszközeivel küzd azért, hogy saját sorsát irányítsa. Ebben a küzdelemben számít a jövőben is Magyarországra, a magyar kormány, a magyar parlament és az egész magyar társadalom támogatására.
A Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács által megfogalmazott 12 pont és a március tizenötödikei kiáltvány érthetően és tömören megfogalmazza a Magyarország mai határain kívül került nemzeti közösségek céljait. Bízunk benne, hogy ez a felhívás visszhangra talál minden ünneplő magyar szívében, bárhol éljen a nagyvilágban.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke