Ahol a nőnek nincs visszaút

Pénteken a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban dr. Turóczi Ildikó tartott vetített képes előadást Női szerepek a törzsi Kamerunban címmel.

A teltházas előadáson szó esett egyebek mellett az afrikai nagycsaládokról, az Esu törzsi királyság szokásairól, ahova dr. Turóczi Ildikó először 2011-ben került, majd beavatást nyert, és orvosuk lett. Az előadó mesélt a poligámiáról, a menyasszonypénzről, a női és férfi szerepekről a családban és a közösségben, a nők és férfiak titkos társaságáról, a tabutémákról, valamint az egyes régióbeli törzsek szokásairól, illetve a vidéki és városi Kamerun közötti óriási különbségekről.

A keresztény egyház arrafelé eléggé megengedő, hangzott el, a poligám férfi annyi feleséget vesz magához, ahányat –a gyerekekkel együtt – el tud tartani, azonban csak az első feleségét vezetheti oltár elé. Minden feleség külön házban lakik, ezek körbeveszik a férj házát az U-alakú udvaron. Általában kettő és öt között váltakozik a feleségek száma, egy–egy nő négy és nyolc közötti gyereket szül, és a gyerekek minden feleséget anyának szólítanak. A nők túlnyomó része helyesli a poligámiát, hiszen haláluk esetén a gyerekeket a többi feleség neveli tovább. Ha a feleség elhagyja a férjét, a gyerekek a férfi családjával maradnak, és többé nem fogadják őt vissza.

Amennyiben a férj rosszul bánik feleségével, és az visszamenne a szülői házba, nem teheti meg, csak amennyiben a szülők visszafizetik a „menyasszonypénzt”. Ugyanis amikor a vőlegény kikéri a lányt, annak családjával megegyeznek az árában. Ha a lány egészséges, munkaképes és iskolázott, komoly összeget kell érte fizetni, emellett a rokonságnak is ajándék jár, ezért nem jellemző, hogy a szülők „visszavásárolnák” férjhez adott lányukat.