Tamás Sándor: Rajtunk, magyarokon múlik, hogy a nacionalista Tîrnoveanu mandátumhoz jut-e Háromszéken (X)
Elkezdődött a 2024-es szuperválasztási év második félidője. Háromszék felkészült jel...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Nem a páros magány, hanem az egyediesült közösség képviselői, nem a páros magány, hanem a páratlan közösség emberei vagyunk: magányunkban – közösségiek, közösségiként – magányosak. Páskándi Géza gondolatainak jegyében tartotta a hét végén rendhagyó születésnapi évfordulóját a hetven éve alapított sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
Csütörtökön egy zongora-performance mellett színészportrékból nyitottak szabadtéri kiállítást, amelyen egy hetvenéves össztársulat csoportképe rajzolódik ki, egy olyan közösségé, ami lélekben 1948 óta nem cserélődött, csak gyarapodott és színesedett.
Pénteken a helyi temetőkben volt kollégáik emléke előtt rótták le tiszteletüket, szombaton Philther címmel az elmúlt négy évtized jelentős előadásait elevenítették fel, tegnap a színház volt és jelenlegi alkotóival nyilatkoztak egyéni és közös sorsukról.
A Nemes Levente és Nánay István, majd az Albert Mária moderálta kerekasztal-beszélgetések abban próbáltak segíteni, hogy a sepsiszentgyörgyi színház hetvenéves fejlődéstörténetét egy folyamatnak érzékeljük, hiszen – mint a szervezők mondták – „egy színház életében a hetvenedik születésnap nem a feledékeny aggastyánkor, hanem a színházról való letisztult gondolkodás idejét jelenti”.