Tamás Sándor: Rajtunk, magyarokon múlik, hogy a nacionalista Tîrnoveanu mandátumhoz jut-e Háromszéken (X)
Elkezdődött a 2024-es szuperválasztási év második félidője. Háromszék felkészült jel...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A reformációnak a mai ember számára is éppen azt kell jelentenie, mint ötszáz évvel ezelőtt: visszatérni az alapokhoz, visszatérni Istenhez, visszatérni az igéhez – foglalták össze a dolgok lényegét a sepsiszentgyörgyi vártemplom lelkészei. Bucsi Zsolt Tamás, Dénes Előd és Dénes Katinka október 31-e, a reformáció napja alkalmából osztották meg gondolataikat, munkájukról, terveikről beszéltek, de közölték az örömhírt is: hosszú idő óta először több keresztelőt tartottak, mint temetést.
A kihívás most nem egy másik felekezet, a kihívás a saját gyülekezetünk, de a lényeg ugyanaz: vissza kell térni a Jóistenhez, ez ilyen egyszerű – mondja Dénes Katinka.
– A formákra persze figyelni kell: van, aki az délelőtti istentisztelethez ragaszkodik, ott nyugszik meg a lelke, ott tud igazán Isten szavára figyelni, de emellett minden olyan alternatív út, ami nem enged az értékekből, elfogadható. Lehet az ifjúsági, zenés, családos istentisztelet, akármi, ami célra vezet. Minden történelmi intézmény tekintélye csorbult picit. És itt nem arról van szó, hogy nem bíznának abban, hogy az egyház becsületes, hanem arról, hogy egyre több ember dönt úgy, neki erre nincs szüksége. Mondják ezt úgy, hogy tulajdonképpen nem biztos, hogy tudják, mit nyújthatna az egyház. Tehát azt az alkalmat kell megteremteni, hogy megismerhesse, mit kaphat az egyháztól. Persze, ettől még mindig úgy dönthet, hogy neki ez nem kell, de legalább tudja, mi az, amit elutasított – véli a lelkész asszony.
Hozzátette: ma az már nem elég, hogy „tágra nyitjuk a kaput, és azt mondjuk, gyertek”. Ehelyett minden embert szinte egyenként kell megszólítani. Ez így nagyobb munka, de az is igaz, hogy egy „sokkal jobb minőségű” gyülekezet alakul ki, mert ezek után, aki templomba jön, az nem valamiféle álszent hagyománytiszteletből teszi, hanem azért, mert neki ez nagyon fontos.
– A közhiedelemmel ellentétben az emberek nagy része nem istentelen, csak senki, soha hidat nem épített közte és a Jóisten között. Húsz év lelkészi szolgálat után azt mondom: hidat kell építeni, mert enélkül nem lehet előremenni – szögezi le Dénes Katinka.
Bucsi Zsolt Tamás szerint a nyitás a lelkészek feladata, az ő dolguk megszólítani az embereket, de a kölcsönhatás eredményessége mindkét fél felelőssége.
– Mi kell, hogy lépjünk, ez kétségtelen, de a másik oldalnak is nyitottnak kell lennie a közeledésünkre, mert csak együtt mehetünk előre – mondja.
Több a keresztelő, mint a temetés
A három egyenrangú lelkész, akik magukkal „egy csapatban játszónak” tekintik Hajdú Loránd kántort is, ezzel együtt úgy véli: a fiatalok kezdik visszanyerni hitüket. Ennek kézzelfogható eredménye, hogy megfordult az 1991 óta tartó gyászos népességfogyás: tavaly már két keresztelővel többet tartottak, mint ahány temetést, idén pedig – egyelőre – tízzel „vezetnek” a keresztelők a temetésekhez képest.
A Hajdú Loránd által vezetett kimutatás szerint tavaly 71 temetés volt, és 73 keresztelőt tartottak a közösségben. Két évvel azelőtt még csak 43 gyerek jutott a 76 halottra, de volt olyan esztendő (2003), amikor 61-gyel fogyott a gyülekezet: 115 temetésre csak 54 keresztelő jutott. Véleményük szerint egy „mentalitásváltás” érezhető a 26 és 35 év közötti nemzedék egy részénél. Már tudatosabban vállalják a gyerekeket, tudatosabban építik „teljesen más értékek köré” a családot.
– Volt egy időszak, amikor elkapta az embereket a gépszíj, ez leginkább a mostani negyveneseknél figyelhető meg: hogy mindent meg kell adni a gyereknek, ami a szülőnek, sajnos, nem adatott meg, hogy sokat kell keresni, hogy a gyereknek jólétet kell biztosítani, kerül, amibe kerül. Ezért azonban rendkívül súlyos árat kellett fizetni: a szülő alig volt a gyerekkel, mert éjjel-nappal dolgozott. Most, úgy tűnik, hogy egy másik, ennél sokkal egészségesebb életszemlélet érvényesül: a családcentrikus nevelés. Hogy sok időt kell tölteni a gyerekkel, együtt lenni vele, figyelni rá, játszani vele, beszélgetni vele, még akkor is, ha esetleg nincs meg mindene, vagy lehetne több babája, autója, biciklije, labdája is – sorolja Dénes Katinka.
A „mindent megadni” hozzáállás további csapdákat rejt magában: a gyereknek semmivel nem kell törődnie, mindent tálcán kap, nem dolgozik, amíg elvégzi az iskolát, tanárt fizetnek, ha bármi gond van, az egyetemre fizetik a tandíjat, ha nem jut be állami helyre a gyerek, van telefon, esetleg autó, semmivel nem kell foglalkozni, szó szerint körülötte forog a világ – teszi hozzá Dénes Előd.
– Aztán friss diplomásként a munkahelyen kell helyt állni, de ő ott is azt várja, hogy kiszolgálják, hogy egyből ő legyen a főnök, legyen jó fizetése, telefonja, szolgálati autója, ami azért a legtöbb estben nem ennyire egyszerű. Onnantól kezdve aztán kudarcok, csalódások sorozata következik, ami a vidám fiatalt nagyon hamar megfáradt, frusztrált felnőtté alakítja – vázolja a tiszteletes.
A kamaszok lelki éhsége
Dénes Katinka kifejti: az ebből a nemzedékből származó kamaszokra az a legjellemzőbb, hogy beszélni akarnak, mert ez hiányzik nekik a legjobban. Megbeszélni a világ, de akár a vallás dolgait, mert otthon, legtöbbször egyszerűen nincs, akivel szóba állniuk.
– Lehet, hogy rossz szó, de egyfajta lelki éhség érzékelhető ezeknél a gyerekeknél, amit, hogy ismét egy rossz szót használjak, a lelkész kihasználhat, hisz tulajdonképpen azt adja a gyereknek, amire a legjobban szüksége van: a lelki táplálékot. Egészen meglepően nyitottak, érdeklődőek, mindenhez hozzászólnak, kifejtik, hogy mit gondolnak Isten dolgairól, a világról, az erkölcsről, élvezet velük dolgozni – mondja a lelkész asszony.
Kétségtelen ugyanakkor, hogy jelentős lemorzsolódást regisztrálnak. Míg a konfirmáció két évében rendesen járnak vallásórára, templomba, mi több, sok esetben a szüleiket is elhozzák, és ez a legszerencsésebb eset, hisz ott a gyökereken is „dolgozni lehet”, a konfirmáció után a fiatalok 90 százalékát „elveszítik”.
Szerveznek Maradjunk együtt tábort Rétyen, IKE tábort a Balatonon, a fiatalok egy része mégis kívül kerül a látókörükön. Ezért nem elég a gyermekkel dolgozni, hanem a szülőre is időt kell fordítani. Az azonban már egy sokkal nagyobb, időigényesebb, lassúbb munka.
Nem az a járható út, hogy azon sopánkodjunk, hogy az emberek miért nem jönnek templomba, hanem a mi feladatunk megszólítani az embereket. Megváltozott a világ – ha az egyház ezt nem veszi észre, ha nem veszi fel a mai világ tempóját, akkor esélye sincsen. Itt, a tömbmagyarságban még meglehetősen jó helyzetben van az egyház, kényelmesen dolgozhatnak a lelkészek. Mi, Marosvásárhelyen, ahol 15 évet szolgáltunk, sokkal hamarabb szembesültünk ezzel, és ez egy nagyon jó iskola volt – mondja a Dénes házaspár.
Bölcső és vár
Bucsi Zsolt Tamás egy új kezdeményezésről, a Bölcső és várról is beszélt. Egy olyan egyesületről van szó, amely a gyermekvállalást és az életfontosságú beavatkozásokat támogatja.
– Nem találtunk fel semmi újat, tulajdonképpen újra szeretnénk éleszteni egy olyan hagyományt, amely vidéken még él: a koszorúmegváltást. Arra ösztönöznénk az embereket, hogy halál esetén is az élet fenntartására összpontosítsunk. Utolsó tiszteletként ne méregdrága koszorúkat vásároljunk, hanem inkább egy szál virágot, és a koszorúra fordítandó összeget inkább ilyen egyesületnek ajánljuk fel, amely a maga során – természetesen tiszta és átlátható elszámolással – például a nagycsaládosokon, szegényeken segít, vagy egy életmentő műtét legalább részleges finanszírozását biztosítja. Ezt, például, az újságban közzétett gyászjelentőben is meg lehetne hirdetni. A gyülekezetben most is van két olyan kislány, akik költséges műtét előtt állnak, és nem világos, hogy a szülők honnan teremtik elő a pénzt. Ilyen esetben nagy segítség volna, ha a most létrehozott szervezet enyhíteni tudna a két család gondjain – vázolja a lelkész.
Felújítják a Vártemplomot
A „rangidős” Bucsi Zsolt Tamás elmondta: 2015-ben kezdtek hozzá a Vártemplom igencsak esedékes felújításához, egy uniós pályázatot állítottak össze, terveket és megvalósíthatósági tanulmányokat készítettek. Jelenleg éppen a régészeti feltárások folynak. Közben pályázatukat – meglátásuk szerint – indokolatlanul elvágták. Ez ügyben jó hírt közöl, épp most zárult le a brassói ítélőtáblán a per, ahol kiderült az igazság: alapfokon megnyerték a pert. Köszönet ezért Laczkó Dávid Géza ügyvéd és csapata hűséges munkájáért. Ezzel párhuzamosan a magyar kormány és az Erdélyi Református Egyházkerület támogatásával megépítették a közösségi házat, amely a templomban folyó munkálatok alatt az istentiszteletek helye is lesz. A templom felújítását nem kezdhetik el a tanulmányok elkészítése nélkül, melyek szükségesek az építkezési engedély kiváltására. Eddig már kétszázezer lej csak a tanulmányokra elment, és még hozzá sem fogtak az épület láthatóbb felújításához. Optimista számolás szerint további másfélmillió euróból – ennyi az uniós pályázatnak az értéke –, két év munkával megújulhat a templom, falastól, tornyostól, ravatalozóházastól.
Reformáció-napi program
A vártemplomban az új imaterembe várják a híveket a reformáció napjához köthető eseményekre. További programok: 17 órától fáklyás felvonulás lesz a vártemplomi Kálvin-szobortól, 18 órától ünnepi istentisztelet a belvárosi református templomban, ahol igét hirdet Hegyi István Gyöngyvirág utcai lelkész, úrvacsorai ágenda: Marosi Tünde, közös úrvacsora.