Hétpróbás mesebarangolók
Meseíró Elek apónk tiszteletére, valamint a Magyar Népmese Napjának megünneplésére a...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Szeptember eltelt, sőt október is, és a gerlefiókák időközbe felcseperedtek. A hideg, fagyos napok még nem kopogtak be igazából, így az időjárás nem húzta át a gerlepár tervét. Még ha az idő kedvező is volt a gerle apróságok számára, azért nem volt teljesen veszélymentes a felnevelkedési periódus.
Honnan, honnan nem, egy mátyásmadár fedezte fel a gerlék otthonát, és attól a perctől minden nap felkereste a szilvafát, kék szemeivel kíváncsian vizsgálta, hogyan tudna közelebb férkőzni a fészekhez. A próbálkozása minden egyes esetben meghiúsult, mert a gerlék felváltva őrködtek a fészeknél. A matyi megunhatta, hogy nem tud sehogy a fiókák közelében férkőzni, mert egy idő után már többet nem láttam. Az apróságok szépen cseperedtek, már jó nagyocskák voltak, azonban a szülői felügyelet tovább tartott. Ha egy veréb került a biztonsági zónába, amit a gerle szabott meg, rögtön akcióba lépett, és elkergette a betolakodót. A nyár folyamán láttam hasonló kergetőzést többször is, csak akkor a „cica” éppen a veréb volt.
A fiókák növögettek, napközben elhagyták a fészket, kimásztak az ágakra. Ekkor jelent meg egy szarka. A kis gerlék ösztönösen tudták, hogy meg kell lapuljanak, amikor a szülők heves vitába szálltak a betolakodóval, mert a szarka képes elragadni a fiókát is. A gerleszülők saját épségüket nem kímélve keltek gyerekeik védelmére. A szarkát már harminc méterről elzavarták. Ilyen odaadó gondoskodás mellett, szépen felnevelkedtek a fiókák, majd egy nap végleg elhagyták a fészket. Messzire nem mentek, mert néha látom őket a tyúkudvaron.