Megjelent a Székely Kalendárium, feltárul csodaország kapuja!
A Székely Kalendárium 2025. évre szóló kiadása már kapható lapárusuknál és az ismert...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Az előadó szerint Rembrandt (teljes nevén Rembrandt Harmenszoon van Rijn) a barna szín és annak árnyalatai használatával az európai festészetben előtte és utána is egyedülálló módon egyszerű, de mégis mély emberismeretről tanúskodó és mély gondolatokat sugárzó műveket (rajzok, rézkarcok, olajfestmények) alkotott. Ezek közül több mint ötszáz bibliai ihletettségű, és a mesterre jellemzően nem a külsőre irányítják a tekintetünket, hanem befelé vonzzák, így gondolkozásra, az eddig vele történtek mérlegelésére késztetvén a szemlélőjüket. Ennek érdekében rendkívül finom ecsetvonásokkal dolgozott, és önmagával szemben támasztott igényességére vall, hogy esetenként tízszer, tizenötször is átfestette képeit.
Rembrandt volt az, aki a tékozló fiú történetét és példázatát felülmúlhatatlanul, a maga döbbenetes valóságában ábrázolta az európai képzőművészetben. Ennek egyik nagyszerű példája a tékozló fiú hazatéréséről 1636-ban készített rézkarca, amelyet az előadó a metszetművészet mind a mai napig legnagyobb alkotásaként értékelt.
Reisinger elsőként az apja előtt térdre rogyó fiú alakjára irányította a figyelmet. Egy ember ugyanis attól értékes, hogy jó döntéseket tud hozni, ez a fiú pedig jó döntést hozott, mert elhatározta, hogy nem folytatja tovább elrontott, eltékozolt, értelmes lényhez méltatlan életét. Találkozni kívánt az apjával, hogy beismerhesse, nem a világ, nem a környezet, nem a család, nem a szülő a hibás, hogy ilyen mélyre süllyedt, hanem egyedül csak ő. Isten pedig drága kincsként értékeli, valamint kezeli azt, aki az igazságot őszintén beismeri, és Rembrandt mindezt a rézkarcon látható alakok tartása, arcvonásai, illetve mozdulatai ábrázolásán keresztül pontosan megfogalmazta.
A téma folyamatosan foglalkoztatta a mestert, így nem véletlen, hogy élete utolsó évében megörökítette egy monumentális festményen is, amelynek elemzései több kötetnyire rúgnak. Rembrandt bibliai ihletettségű alkotásai bemutatásának második része ma 18 órától lesz a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termében. Az év végéig hátralévő két alkalommal az előadó Vörösmarty Mihály és Petőfi Sándor ismert és kevésbé ismert műveit idézi fel.