Ünnep az Olt mentén

Tegnap gyakorlatilag az összes Olt-menti településen megemlékeztek az 1848-as forradalom és szabadságharc kitörésének 169. évfordulójáról.

Sepsikőröspatakon az unitárius templomban tartott rövid istentisztelet után a fúvószenekar és a Székely Virtus hagyományőrző csoport huszárjainak felvezetésével vonultak a központi emlékműhöz. Ünnepi beszédében Kisgyörgy Sándor polgármester úgy fogalmazott, számára a 48-as forradalom „a reményt és jövőt kereső közösséget” jelenti, és emlékeztetett: a márciusi ifjak nem akartak sem harcot, sem erőszakot, hisz a 12 pont fölé azt írták: „Legyen béke, szabadság és egyenlőség”. Marhát Antónia, a Kálnoky Ludmilla Általános Iskola tanulója némi kétséggel a hangjában vetette fel: vajon ma képesek lennénk-e összefogni egy igaz ügy érdekében. Az emlékműnél koszorút helyezett el Patkós Éva, Mezőtúr testvértelepülés képviselője. Az ünnepség Kálnokon folytatódott.

Bodokon a református templombeli igehirdetés után a Henter Károly-iskola tanulói tartottak előadást Kozma Csaba vezetésével. A turulmadaras emlékműnél szóló Fodor István polgármester szerint a forradalmárok „a szabadság és az összefogás érzését hagyták ránk”. Földes Mária oltszemi elemista kislány csengő hangon, a felnőtteknek példát mutató magabiztossággal adta elő Alföldi Géza Csak a gyökér kitartson című versét.

Kökösben a református templomban tartott istentisztelet után hagyományos módon a Gábor Áron elestét jelző obeliszkhez vonultak. Sánta Gyula polgármester azt mondta: a régiektől kell példát venni, mert nem engedhetjük meg, hogy másodrangú állampolgárokként kezeljenek, megpróbálják elvenni nyelvünket, szabadságunkat.