Bérletrendszer helyett ajándékutalványok Sepsiszentgyörgyön
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színháznál jó pár évvel ezelőtt megszüntették a bérletrendszert.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Az összeírásokból persze mindenekelőtt a hadra foghatók száma derül ki, 1635-ben például Maros- és Háromszéken 10 ezer hadkötelest írtak össze, de következtetni lehet a fiúörökösök számára is, s közvetve a családszerkezetre. Tüdős Kinga nagy figyelmet szentel a primorok házasságkötési adatainak, a végrendeleteknek, lévén hogy azokból viszonylag sokat sikerült feltárni. A katonáskodással járó előjogok vonzereje annyira csökkent, hogy az 1648. évi országgyűlésen megszigorították volna azok büntetését, akik nem jelennek meg a zászló alatt a fejedelmi hívásra, a hiányzók még halállal is büntethetők lettek volna; a törvényt végül mégsem alkalmazták.
A népmozgalmak viszonylag sok elvándorlót sodortak magukkal, a beköltözés is folyt, ezt – szemben a szász városok rendjével – semmi sem korlátozta. A beköltözők közt a jobbágy, zsellér vagy szolga státusú románok képezték a nagyobb arányt, bár beházasodás útján a szabad székelyek közé is kerülhettek, de jöttek szászok, magyarországiak és erdélyi magyarok is. Viszonylag sok szökött jobbágyot kerestettek a hatósággal. „A románok bevándorlása a 16. század második felében indult el – írja Tüdős – és ehhez a nagy székely felkelés (1562) után a zárt önkormányzat fellazulása is hozzájárult.”
A későbbiekben a bevándorlás hullámát a székely primori réteg birtokainak kialakulása is fokozta, egy nagyobb hullámról az 1685–86-os években számolnak be az okiratok. Háromszéken az 1699-es összeírás szerint 90 év alatt a román családfők száma megháromszorozódott, és elérte a 746-ot. Össz-székelyföldi viszonylatban arányuk a tíz százalék körül mozgott a következő század közepén.