Tíz éve keresik a kincset
Többek között táncház, koncert és látványos gálaműsor várja az érdeklődőket december...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A Székelyföld hadtörténetébe Árpád nagyfejedelemtől a második világháború végéig betekintést nyújtó kiadványt csütörtökön este mutatták be a Székely Nemzeti Múzeumban. A jelenlévőket Tóth-Bartos András történész, a házigazda intézmény munkatársa köszöntötte.
A könyvet ismertető Hőgyes Mihály Huba régész rámutatott, a Csíkszék és a Gyimesek vidéke alcímet viselő könyvet Nagy József gyergyóremetei hadtörténész szerkesztette. Igényes kivitelezése Ádám Gyula fotóművésznek köszönhető. Tartalma a benne található képanyag jegyzékével és személynévmutatóval, a székely hadtörténettel foglalkozó szakirodalom, valamint a kötet szerzőinek és a lektorálását elvégzők felsorolásával zárul. Ez utóbbiak között örvendetes módon több fiatal kutató neve is felbukkan.
Kritikától és észrevételektől sem mentes értékelése során továbbá megtudhattuk, hogy 9 szerző próbálja 8 tanulmányban felvázolni a székelység hadtörténetét a 11. századtól a II. világháború végéig. Ez szerinte bátor döntés, óriási feladat volt, annál is inkább, hogy mindeddig e téma monografikus összegzésével senki sem próbálkozott. És ez érthető is, hiszen a székely történelem kezdeteit régészeti leletek, valamint írott források hiányában egyelőre homály fedi.
„Munkánkat kiindulópontnak szánjuk Székelyföld hadtörténetének feltárásához, hiszen távolról sem volt lehetőségünk lefedni az összes korszakot, és nem minden esetben beszélhetünk alapkutatásról sem. Csupán szükség volt egy olyan kötetre, mely az elmúlt közel ezer év székelyföldi történéseit a hadtörténetírás szemüvegén át látatja” – fogalmaz Nagy József a kötet előszavában. „A honfoglalástól számolva 1709-ig folyamatosan létezett egy székely hadtest, és 1763–1851 között székely katonai határőrvidékről beszélhetünk. 1967-től 1919-ig azonban nincsen önálló székely hadszervezet, mert Székelyföldet is betagolják a monarchia hadkiegészítő rendszerébe. A II. világháború alatt azonban a magyar királyi honvédség keretében ismét létrehoznak egy részben önálló székely hadszervezetet, amelynek a terület határvédelmét kell ellátnia” – tette hozzá az általa leírtakhoz élő szóban.
Már a fejezetek címei is sokatmondók: Hadakozó székelyek a középkorban (Ladó Árpád Gellért); Szépvíz a középkorban és Csíkszentmiklós megyéjének középkori történeti vázlata ((Botár István); A székelyek katonai szerepe Erdélyben a mohácsi csatától a Habsburg-uralom megszilárdulásáig (B. Szabó János); A csíkszéki határőrvidék története (Csikány Tamás); Határvédelem békeidőben és háborúban, 1867–1919 (Gottfried Barna); Székely határvadászok, székely határőrök; Szépvíz és a Gyimesek hadtörténete 1940–1944 (Illésfalvi Péter, Nagy József); Határhelyzetek és kulturális törésvonalak a turizmus szolgálatában. Gondolatok a szépvízi történeti kiállítás koncepciójához (Horváth Alpár).