A legfőbb ügyész bocsánatot kért az 1989 előtti, etikátlan ügyészségi gyakorlatok miatt

Az általa vezetett intézmény nevében bocsánatot kért kedden Augustin Lazăr, Románia legfőbb ügyésze az 1989 előtti, törvény által jóváhagyott, de sokszor etikátlan ügyészségi gyakorlatok miatt.

„A legfőbb ügyészség vezetőjeként intézményes szinten bocsánatot kérek az 1989 előtti kétes eljárások miatt, amelyeket törvény hagyott jóvá, de etikai szempontból hibásak voltak. Személyes szinten sajnálatomat fejezem ki a kommunizmus ellen lázadók drámái és átélt szenvedései miatt, hisz nekik köszönhetjük, hogy ma egy demokratikus országban, az Európai Unió tagállamában élhetünk”- mondta keddi sajtótájékoztatóján Augustin Lazăr.

„Nem vagyok az egykori Szekuritáté tisztje, altisztje, ügynöke vagy munkatársa”

Nem működött együtt a Szekuritátéval vagy más hírszerző szolgálattal sem tisztként, sem altisztként, sem ügynökként, sem munkatársként – jelentette ki Augustin Lazăr. Közölte: egyáltalán nem tart attól, hogy személyével kapcsolatos információk után kutatva áttanulmányozhatják a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) archívumát.

A legfőbb ügyész felidézte, hogy az elmúlt napokban egyes sajtóorgánumok valótlanságokat állítottak róla, megpróbálták rontani hitelét „emberként is, ügyészként is, románként is”. „Ezzel kapcsolatban leszögezem, hogy nem vagyok sem az egykori Szekuritáté, sem más hírszerző szolgálat tisztje, altisztje, ügynöke vagy munkatársa” – jelentette ki Augustin Lazăr.

Azt is elmondta, hogy teljesített sorkatonai szolgálatot, és a román hadsereg tartalékosa hadmérnökként.

Az 1982 – 1989-es időszakban ügyészgyakornok, majd kriminológus volt a gyulafehérvári ügyészségen, és nem foglalkozott a kommunista rezsim ellen elkövetett tettekkel, mondta Lazăr, aki szerint egyes sajtótermékek szándékosan kiforgatták az igazságot, amikor azt állították, hogy a nagyenyedi börtön szabadlábra helyezési bizottságának elnökeként ártott egyes politikai elítélteknek. ‘Az említett bizottságnak nem az volt a feladata, hogy szabadlábra helyezzen elítélteket. Ez akkor is, akárcsak most, a bíróság kizárólagos hatáskörébe tartozott. A bizottság csak technikai feltételek teljesítését ellenőrizte: a fogvatartási idő minimális letöltendő részét, a fegyelmi szankciók hiányára vonatkozó kitételt. Fontos hozzátenni, hogy abban az időben a törvény az elítéltek minden kategóriája számára egyforma eljárást írt elő. A feltételes szabadlábra helyezés intézményére most is nagyvonalakban hasonló szabályozás érvényes, azzal a különbséggel, hogy most már egy bíró végzi az ellenőrzéseket’ – magyarázta a legfőbb ügyész.

Lazăr azon véleményét is kifejtette, miszerint a személye ellen intézett támadások hátterében a legfőbb ügyészi tisztség újbóli megpályázása áll.

Lemondása nem szolgálná a társadalom érdekét

Augustin Lazăr kedden, kérdésre válaszolva kijelentette, nem mond le legfőbb ügyészi tisztségéből, mivel „ez nem szolgálná a társadalom érdekét”, és kifejtette, a fontos dossziékat meg kell oldani, az igazságot ki kell deríteni.

Kedden tartott sajtótájékoztatóján a nekiszegezett kérdésre, hogy lemond-e tisztségéből, Lazăr kifejtette: „Gondolják, hogy ez a társadalom érdekét szolgálná? Mi a legfőbb ügyészség és a legfőbb ügyész szerepe? Nem az, hogy a társadalom érdekeit képviseljék? Gondolják, hogy nekem azoknak a politikai érdekeit kellene képviselnem, akik manipulálni akarnak és ilyen szinten túloznak? Nem szolgálná a társadalom érdekét (a lemondás – szerk. megj.) Egyébként azért jelöltettem magam ismét, mert elkezdtem egy sor, a legfőbb ügyészség számára nagyon fontos projektet, és olyan megvalósításaim voltak, mint senki másnak. Nem lenne jó, ha ezek a megvalósítások folytatódnának? Nem lenne jó, ha (…) megoldanánk a fontos dossziékat, és kiderülne az igazság?” – tette fel a kérdést.

Arra a kérdésre, hogy beszélt-e Klaus Johannis államelnökkel, a legfőbb ügyész így válaszolt: „Nem beszéltem az államelnök úrral”. Leszögezte még, hogy semmi rejtegetnivalója nincs.

(Agerpres)