Előttünk az élet

Igenis beállt a váltás. A lakosság nagyon is tudja, hogy változtatni kell, változtatni kellene, legfőbb ideje. És ezt ki is mondják hangos szóval. Ott, ahol nem hallja senki. Mert mi vagyunk ezek, hogy igenis. Mert a valóságot el lehet fordítani, ferdíteni. És ezt mi magunk tudjuk a legjobban.

Mi az, hogy az emberek nem olvasnak? Nem is az a megoldás, hogy mindent csiricsáré módra kinyomtassunk. Van egy megoldás, járható út. Rajz- meg színes lapokat kell készíteni. Mert ez a kor a látvány, a meglátás kora.

Igenis szabad a vélemény. Most itt van ez a lehetőség, mert döntés született. Harmincöt éve létezik ez a városnegyed. Na jó, nem városnegyed, mert az csak nagyvárosban van, hanem a városnak harmada. Nem negyede. Itt létezünk benne, és vajon hányszor folyamodtunk, hogy a kutyáikat egyesek ne a házak, a házunk körüli szerény gyepen sétáltassák ürítésre? Hányszor?

Igenis határozottaknak kell lennünk, mert ilyen nép vagyunk. Együtt és külön. Huszonnyolc évvel ezelőtt kérvényeztük határozottan, tiltsák ki a kutyákat. Az a fellépés is bizonyította, hogy van határozott véleményünk. Ilyen a mi népünk, ilyen.

Kutyavilág, kutyaszar, de nem ám a mi ablakaink alatt! Ezt a beadványt tettük akkor az asztalra, most huszonnyolc és fél éve. És most fölmérték, elkészítették a kerítést. Későn, de meglett. Harmincöt centiméter magas kerítés. Elértük, amit akartunk. Szilvafa egy, orgonafa három, fű majdnem mindenütt. A lakó kihajlik az ablakon, nézi az eget meg a füvet, fű nő, az ég kék, derül vagy borul, de a miénk. Ránk borul. Már ami. És járnak a kutyák. Élet van, kutyavilág, kutya…

A képes hírlap, az még várat magára, viszont előttünk az élet. Az a 28 év igenis szemléltető, hogy elérjük, amit akarunk. Összefogni, egyöntetűen, az a megoldás. Hogy harcolnunk kellett 28 évig, istenem, az élet a küzdelem maga! Lakóbizottsági, nőbizottsági, kétnyelvű folyamodványt fogalmaztunk újólag, hogy a kutyákat nem szabad a zöld övezetre vinni naponta háromszor. Mert ezt még nem sikerült megoldani, de előttünk az élet. Lesz még jobb is, meglásd!

A kutyák továbbra is az ablakaink, de a szemünk előtt ürítenek. De összefogunk. Még kell az a két, három évtized ugyebár összefogásban. Nem a sintéreké ez az élet, hanem a rendszereteté.