Nincsen hozzájuk hasonló

A tavaly decemberben az Árpád-ház szentjeiről tartott nagysikerű előadása után, a Magyar Erdélyért Egyesület (MERT) szervezésében és a Bethlen Gábor Alap támogatásával ugyanerről a témáról értekezett a múlt hét folyamán a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Házban, Kovásznán és Kézdivásárhelyen Bálint Huba székelyudvarhelyi kutató.

Ezúttal a Skócia történelmét jó irányba megváltoztató Margit, az arab világ és Európa kórházrendszerét megalapozó Piroska és a mai Spanyolország kialakulásához nagyban hozzájáruló Jolánta csodálatos életével és tetteivel ismerkedhetett meg a mindhárom helyszínen szép számú közönség. Az előadó meggyőződése szerint minden nemzetnek kötelessége lenne felkutatni, megbecsülni és ismertté tenni a hírnevét világszerte öregbítőket, ezzel is növelvén a napjainkban oly szükséges önbecsülést. Egyesek ezt meg is teszik, mi, magyarok azonban sajnálatos módon nem tartozunk közéjük.

Annak ellenére sem, hogy a múltunkban jócskán akadtak olyanok, akikre méltán lehetnénk büszkék, hiszen a Földgolyó egészének a hasznára váltak. Közéjük tartoznak az Árpád-ház tagjai, hiszen a világtörténelem alakulását is befolyásoló uralkodókkal, személyiségekkel ajándékozták meg a magyarságot, az emberiséget. Nincs még egy olyan királyi család, amelyből annyi kimagasló egyéniség sarjadt volna. Eddigi tudásunk szerint ugyanis 14 szent (vagy annak tekintett), 18 boldog (vagy akként tisztelt) és további 6, a nép emlékezetében szentként fennmaradt utódnak adott életet.

Egyikük Skóciai Szent Margit (1047–1093), Szent István unokája volt, akiről decemberben már részletesen írtunk. Éppen ezért most csak annyit említünk meg róla, hogy nemcsak megállította Skócia romlását, és ezzel megmentette a pusztulástól, hanem fel is virágoztatta. Hat fia közül három skót király lett, egyik lánya, Matild pedig Hódító Vilmos angol király legkisebb fiához ment feleségül. Ő később I. Henrik néven uralkodott (1100–1135). Így vált Margit a jelenlegi angol királyi ház ősanyjává.

Szent Piroska (1088–1134) Szent László királyunk lányaként látott napvilágot, és az akkori világ egyik hatalmasa, Joannész Komnénosz bizánci császár (1118–1143) hitvese volt. Ő alapította és részben tervezte meg és építette fel Isztambulban a bizánci építészet legnagyobb fennmaradt remekének tekintett Pantokrátor kolostorrendszert. Az akkori és azt megelőző korban építészeti megoldásai és rendeltetései által egyedi épületegyüttes addig példátlan módon három templomot, két szerzetesi kolostort, idősotthont, kórházat, rokkantmenhelyet és idősek otthonát foglalt magába. Fontosságára vall, hogy átadásának pillanatától a bizánci császárok megkoronázásának helyszínévé is válik.

Piroska mindvégig érzékeny és büszke volt a származására, olyannyira, hogy amikor korlátlan uralmú férje felvetette Magyarország térdre kényszerítésének a lehetőségét, szembeszállt vele. Ezért a felbőszült uralkodó arcul ütötte ugyan, de nagy árat fizetett érte, mert tette miatt II. István magyar király büntetőhadjáratot indított ellene, több várát is elfoglalván és földig rombolván. Házasságukból született I. Manuel császár, az egyik legnagyobb bizánci uralkodó.

Jolánta egyéniségét és tetteit egy elkövetkező lapszámban ismertetjük.