Tíz éve keresik a kincset
Többek között táncház, koncert és látványos gálaműsor várja az érdeklődőket december...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Fazekas János az udvarhelyszéki Farkaslakán született, az alapfoglalkozása újságíró (!) volt, de a diktatúra éveiben elsősorban a Román Kommunista Párt (RKP) különböző szervezeti és szerkezeti szintjein tevékenykedett, illetve ebből adódóan magas rangú államapparátusi tisztségeket is betöltött. Élelmiszeripari miniszter (1961-1965) és belkereskedelmi miniszter (1974-1980) volt, emellett öt egymást követő ciklusban Románia miniszterelnök-helyettese, egészen az 1989. december 22-i hatalomváltásig. Az Iliescu-rezsim idején Budapestre költözött, ott hunyt el. Noha némelyek – érthető okokból – előítélettel vannak „Fazekas elvtárs” politikai szerepvállalásaival szemben, Székelyföldön nagyon sokan a magyarság és általában a nép jogaiért kiálló jóhiszemű, segítőkész emberként tartják számon. A Rador által közzétett 1997-es rádióinterjú egyik apró részlete is ezt sugallja:
– Ceaușescuval nagyon sok vitám volt, mert nagyon sok butaságot csinált. Előtte, Gheorghe Gheorghiu Dej idejében másképp volt. Emlékszem, élelmiszeripari miniszter voltam, és húsvét előtt Dej megkérdezte: „János, van minden bukaresti család számára egy fél bárány?” „Van, Dej elvtárs”, válaszoltam. Ez 2500 tonna bárányhúst jelentett! Volt a románoknak bárányhús húsvétra. Ceaușescunál? Nem, ne öljenek le bárányokat, hadd gyarapodjanak súlyban, legyenek juhok, berbécsek! Én azt mondtam Ceaușescunak: „Jól van, hé, román vagy, örökké a román nemzeti hagyományokról beszélsz, de hát ezek a nemzeti hagyományok ott vannak a konyhaművészetben is, hé, az ételekben! Nem lehet elhagyni, nem lehet!” Mi megpróbáltuk megtenni a tőlünk telhetőt, ami a mi hatáskörünkhöz tartozott, de Ceausescu mindent kézben tartott, nélküle nem lehetett semmiről dönteni, mondotta visszaemlékezéseiben Fazekas János.
(bl)