Szülők, el a kezekkel!

Talán sok évnek kell még eltelnie addig, míg a fiús anyukák leszoknak arról, hogy megkérdezzék a családorvost, az ismerősöket, hogy „mikor kell visszahúzni az előbőrt?” A tudományos nézetek azonban az utóbbi években megváltoztak, a fütyihez hároméves korig csak ritka esetekben kell hozzányúlni, a természet biztosan jól csinálja a dolgát – véli Lőrincz Zsuzsánna, a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Sürgősségi Kórház gyermeksebész szakorvosa, aki nemrég a Máltai Szeretetszolgálat előadótermében beszélt erről a kérdésről és határozottan ellenezte a jelenlegi traumatizáló gyakorlatot.

Egyéves korig biztosan nem beszélhetünk fitymaszűkületről, ezért akár meg is tagadhatjuk azt az egyes családorvosok gyakorlatában még mindig létező módszer alkalmazását, hogy a fiúcskák makkjáról letépik a sejtes letapadással rögzült előbőrt, aminek pedig megvan a maga védő funkciója: az igen érzékeny makkot védi a kiszáradástól. A letépett bőr viszont nagyon nagy fájdalmat okoz a gyermeknek, az azt követő gyulladás, a behasadt bőr hegesedése viszont valóban okozhat fitymaszűkületet, mert a hegszövet nem olyan rugalmas, mint az egészséges bőr, és jobban le is tapad. „Ne okozzunk mi magunk betegséget!” – kéri határozottan a szakorvos a szülőket és családorvos-kollégákat.

A doktornő azt is cáfolta, hogy a tépkedésre azért lenne szükség, hogy jobban ki tudjon takarodni a bőr alatt meggyűlő „mocsok”, ami tulajdonképpen egy természetes váladék, a szmegma. Hatéves korig ez a kifelé törekvő váladék a maga természetes ritmusában elválasztja az előbőrt a makktól, és nincs szükség közbelépésre, ha a gyermek egyenes sugárban tud pisilni. Meg lehet tanítani neki a helyes mosdást, más teendő nincs. Ha a gyermek fütyije viszont ismétlődően begyullad, akkor ajánlott orvoshoz fordulni, mert az a gyermeknek fájdalmat okoz.

Fitymaszűkületről akkor lehet beszélni, ha a bőr merev, porcszerű gyűrűként tapad a makkra, kicsit sem lehet mozgatni, a vizelet pedig lassan, cérnavékonyan, hosszasan ürül, a vizelés végén csöpög. Ez valóban műtéti megoldást kíván, viszont rövid és egyszerű beavatkozás. Lőrincz Zsuzsánna akkor is szívesen látja a szülőket gyermekükkel a járóbeteg-rendelőben, ha csak bizonytalanok, megnyugtatásra vágynak, hogy valóban nincs semmi gond a fiukkal.

Vannak a tépkedésnek azonban olyan komoly következményei, amelyekkel órákon belül a sürgősségre kell menni. Ilyen a parafimózis, a makk mögé lehúzott és ott szorítógyűrűként megakadt bőr, amely a vérkeringést akadályozza és üveges fényű duzzanattal hívja fel magára figyelmet, mindamellett, hogy a gyermeknek nagy fájdalmat okoz. Másik hasonló jelenség a balanitisz, a fitymazsákban pangó vizelet vagy szmegma befertőződése miatt bekövetkező gyulladás, mely azonban kezelve-kezeletlenül elmúlik 7–10 nap alatt, kamillafőzetes törölgetésnél vagy kamillakivonatos (Romazulán néven kapható a patikában) ülőfürdőnél komolyabb kezelést nem kíván.

A fütyihez képest túl kevés figyelmet kapnak a herék – konstatálta a doktornő, aki praxisában növekvő gyakorisággal találkozik a hereleszállás zavaraival. Erre azért kell nagyon odafigyelni, mert a hasüregben rekedt here nem fejlődik rendesen, mivel nincs elég helye és túl meleg is van odabent számára. Hosszú távú következménye lehet ennek az állapotnak, hogy amikor eljön az ideje, nem termel majd életképes csírasejteket. A heréknek már születéskor a herezacskóban kell lenniük, de ismert a migráns here jelensége, ami azt jelenti, hogy föl-le utazik a hasüregből a herezacskóba és vissza. Legkésőbb kétéves korig ezt a gondot meg kell oldani, a heréket rögzíteni kell a herezacskóban a visszaútjuk elzárásával – mondta a doktornő.

Ha ez nem történik meg, az is előfordulhat, hogy a „liftezés” közben a herezsinór rácsavarodhat a herére és elzárja vérellátását, ami által akár elhalását is okozhatja. Ezzel is halogatás nélkül orvoshoz kell fordulni, a herezacskó pirossága, keménysége, a fájdalom lehetnek az árulkodó jelek, ami idővel elmúlik, de a visszafordíthatatlan károsodás megmarad. Ezt a jelenséget hasfájásként is „diagnosztizálhatják” a gyerekek a kisugárzó fájdalom miatt, de ilyenkor föltétlenül meg kell nézni a fütyijüket is, bármennyire ellenkeznek vagy szégyellik, előfordult már, hogy ilyen vizsgálat híján vakbéllel operáltak meg megcsavarodott herezsinóros gyermeket. Az eko-doppler vizsgálattal ilyenkor pontosan lehet látni van e vérkeringése a herének.

Lőrincz Zsuzsánna doktornő elvből nem rendel magánrendelőben, de a Dr. Fogolyán Kristóf Sürgősségi Kórház járóbeteg-rendelőjében bármikor meg lehet találni. A gyermek keresztlevelével kell jelentkezni a vizsgálatra és küldőpapírt sem föltétlenül kell kérni, ha az ő szakterületéhez tartozó problémával keresik fel: a gyermekek fütyiproblémái ugyanis a gyermeksebészre tartoznak, bár az, hogy a megyében eddig még soha nem volt gyermeksebész szakorvos, sok kényszermegoldásra kényszerítette a betegeket, orvoskollégákat más jellegű problémák esetében is.