Nem kifizetődő a barompiac?

Háromszéken egyetlen­egy hivatalos, állandó állatvásár sem működik; érdeklődés ugyan volt bodzafordulói és kézdivásárhelyi illetékesek részéről, de ez is már bő két-három éve történt.

 Vajon hibáztatható-e bárki is az érdektelenség miatt, amikor az állategészségügyi hatóságok is elismerik, hogy igencsak veszteséges egy-egy törvényes létesítmény állandó fenntartása, és csak nehezíti a dolgokat, hogy a romániai törvények szerint az önkormányzatok nem működtethetnek piacokat. A háromszéki viszonyokat mértük fel, vidéki polgármesterektől is érdeklődtünk.
Dr. Sikó-Barabási Sándor megyei főállatorvos kérdéseinkre elmagyarázta, hogy Háromszéken csak alkalmi állatvásárokat tartanak, állandó piac nincs ezen a területen, hiszen állategészségügyi engedélyeket csak bizonyos feltételek megteremtése, biztosítása mellett lehet kibocsájtani.
Kiderült, hogy az eddigi érdeklődőket leggyakrabban az riasztotta vissza, hogy a piac mellett egy internettel ellátott irodát is kell működtetni, itt pedig a piac napján egy állatorvosnak kell jelen lennie, ugyanis a fülszámos állatokat ki-, és be kell vezetni az országos rendszerbe.
Ha az infrastruktúrával kapcsolatos követelményekkel szemben – a terület körbekerítése, nagyállatok számára speciális korlátok felállítása, illemhely, kanalizálás, iható víz, illetve trágyadombnak alkalmas hely biztosítása – nem is lett volna kifogás, az érdeklődők többsége az irodahelyiség, no meg az állandó állatorvosi jelenlét hallatán már fejét vakarta.
– A jogszabályok értelmében az önkormányzatok – a bevételek miatt – csak cégen keresztül, netán erre engedélyezett vállalkozók megbízásával működtethetnek piacokat. A legtöbben ezt is teszik, például a megyeszékhelyi vásárokat is cég létrehozása után kivitelezték – magyarázta dr. Sikó.
Kiderült az is, hogy a régi idők tapasztalatai szerint Háromszék-szerte (Bodzaforduló kivételével, ahol nagyobb a forgalom) kevesen keresik fel a barompiacokat, a gazdák inkább egymás között „lerendezik” a vásárokat.
Az is gondot jelent, hogy sok kupec sajnálja kifizetni a belépőt, így portékájukat a vásár idején a mellékutcákban kínálják (az emberek pedig felelőtlenül vásárolnak tőlük), egyszóval mifelénk a jelenlegi mentalitás tükrében egyelőre veszteséges lenne egy baromfipiac működtetése.
Baróton néhány évvel ezelőttig még működött az állatpiac, ahol hetente mindenki szabadon árulhatta jószágait, illetve vásárolhatott kedve szerint. Ma már egyetlen rendszeresen működő állatpiac sincs Erdővidéken. Kivételként említhetőek a nagyajtai állatvásárok, nemrég rendezték épp az Aprószentek-napit, de a szeptember eleji, Kisboldogasszony-napi hagyományos állatvásár is megemlíthető.
Úgy tudjuk, hogy az országnak az Európai Unióba való belépésé­vel egyidejűleg az állatpiacok működési feltételein szigorítottak, az új követelményeknek pedig nehéz eleget tenni, ezért hagyták fel az önkormányzatok az állatpiacokat.
Uzonban a Miklós-, József-, Orbán- és Anna-naphoz kötődik az állatvásár szokása, de mivel egyre kevesebb az eladó és a vásárló is, biztos, hogy ezek megrendezésébe a továbbiakban nem fektet be a polgármesteri hivatal sem emberi, sem anyagi erőforrást. Eddig is ingyenesen biztosították a helyet a vásárhoz, ha most a jogi hátteret kezdené valaki firtatni, akkor a szervezést kiadják a szarvasmarhatartók egyesületének – mondta Ráduly István polgármester. Bölöni Dávid csernátoni polgármester megkeresésünkre elmondta: a községben sincs állatvásár, sem más piac, noha voltak erre vonatkozó tervek. Orbaiszéken sincs barompiac. <<