Hirmondo
Magyarörmények Erdélyben

Magyarörmények Erdélyben

Az örmény szó hallatán szinte majd minden erdélyi átlagembernek a kereskedés ugrik be, hiszen így rögzült a köztudatban: tudjuk, hogy éltek örmények tájainkon, leszármazottaik ma is köztünk vannak, ám ezen túlmenően más nem igazán jut eszünkbe róluk. Ami nem is csoda, hiszen egész nemzedékek nőttek fel úgy, hogy semmit sem tanultak róluk, és ha történetesen valakinek örmény volt a szomszédja, azt sem tudhatott róla, mert a kommunizmus idején nem volt szerencsés fitogtatni az e fajta származást.

Mit akar a Facebook?

Mit akar a Facebook?

Manapság szinte elképzelhetetlen az élet a Facebook nélkül: legalábbis amikor Bustya János református lelkész, vallástanár a Baróti Szabó Dávid Technológiai Líceum IX. osztályos diákjaitól megkérdezte, kinek nincs Facebook-profilja, nem akadt, aki felnyújtsa a kezét. Ám mi is a Facebook? Hogyan befolyásolja használata mindennapi életünket, szokásainkat? Kell-e tartanunk vele kapcsolatban bármilyen veszélytől? Nos, a diákoknak tartott előadásában a lelkész minderről szót ejtett, a fiatalok nyelvén beszélve, sajátságos, humoros stílusban.

Van még, amit tenni

Van még, amit tenni

Az erdővidéki turizmus lehetőségeit beszélték meg a helyi panziósok és a turisztika fejlődésében, fejlesztésében érdekelt személyek a pénteken, Baróton a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület, valamint az iparkamarán belül működő turisztika és panziós tagozatok vezetői jelenlétében. A Goodwill Consulting pályázatíró cég részéről Bartis Botond regionális igazgató tartott tájékoztatót.

„Forró” téma a Kifli negyed

„Forró” téma a Kifli negyed

Kedden találkozót tartottak az erdővidéki polgármesterek, melyre meghívták Apáca, Ürmös és Alsórákos elöljáróit is. Bár az általuk vezetett települések már nem Kovászna megyéhez tartoznak, de mint azt Barót polgármestere, Lázár-Kiss Barna hangsúlyozta, a továbbiakban őket is be szeretnék vonni a hasonló közös megbeszélésekbe, hiszen a gondok részben „fedik” egymást, együttesen hatékonyabb megoldást keresni rájuk.

Állomás délidőben

Állomás délidőben

Ágostonfalva vasútállomása valaha bizonyára szebb napokat is megélt azoknál, mint amilyenekben manapság van része. A csaknem 150 évvel ezelőtt megnyitott Brassó–Segesvár vasútvonal mentén létesített állomást Erdővidék kapujaként emlegették, egykor itt vagonozták a köpeci szenet, a bibarcfalvi borvizet. Az állomásnak azonban nem csak a gazdasági jelentősége volt nagy, sokak emlékeznek úgy rá, mint a barátságos helyre, ahonnan elindultak felfedezni a nagyvilágot, s amelyet a hazatérés örömével boldogan láttak ismét viszont.

Vidám téltemetés

Vidám téltemetés

A sokévnyi hagyományhoz igazodva idén is február utolsó hétvégéjén tartották Bölönben a farsangi felvonulást. A maskarások a falu központjában gyülekeztek, ahol Akácsos Zsolt farsangparancsnok sípszava adott jelt az indulásra, miután elhangzott részéről a szokásos köszöntő, és az étfalvi zenekar kíséretében felcsendült a székelyek himnusza is. Bejárva a falut, hét óra elteltével érkeztek vissza ugyanoda, hogy sort kerítsenek a farsangolás utolsó mozzanatára, a látványos bábuégetésre.

Fiatalok a környezetért

Fiatalok a környezetért

Baróton 2010 óta tevékenykedik a Zöld Ifjak Környezetvédő Egyesület, rövidítve a ZIKE, 2013-ban jegyezték be a bíróságon. Az egyesület első elnöke Ráduly Róbert volt, akit négy évre választottak a szervezet élére: bár mandátuma csak 2017 nyarán járt volna le (a hivatalos bejegyzéstől számították), nemrég, megváltozott munkaköri kötelezettségei miatt visszalépett az elnökségtől. Az egyesület új vezetősége sajtótájékoztatón számolt be további terveiről.

Az ürmösiek elűzték a rossz szellemeket

Az ürmösiek elűzték a rossz szellemeket

Szombaton, február 4-én vidám téltemetést tartottak Ürmösön. Az Olton túli, erdővidéki faluban nagy hagyománya van a farsangolásnak – az ott lakóknak ez a nap többet jelent, mint egyszerű maskarás felvonulás, a farsangot valóságos faluünnepélyként élik meg. Nem csak a felvonulókat köszönteni állnak ki a kapuba, hanem összeülnek a családok, az elszármazottak is, együtt ebédelnek, szórakoznak, este pedig bálba mennek.

„Érdemes itt élni”

„Érdemes itt élni”

Mondhatni észrevétlenül telt el három óra kedden este Erdővidék Múzeumában, a magyar kultúra napja alkalmából szervezett kiállításmegnyitón, majd az azt követő könyvbemutatókon. Nyilván azért, mert a kiállított fotókkal nem győzött betelni az ember, és sok érdekességet mondott a kiállító művész, a székelykeresztúri Czire Alpár is. Szintén lebilincselte a hallgatóságot Csinta Samu előadása nemrég megjelent két könyvével kapcsolatban, melyek az erdélyi főnemesi családok életébe engednek betekintést.