A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Április 24-én, szerdán 17 órakor Képekbe zárt haza címmel nyílik kiállítás a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban. A fotókat Weinstock Ernő készítette 1940–1944 között Észak-Erdélyben.
Az RMDSZ kézdivásárhelyi szervezetének választmánya csütörtök este ülésezett, hogy megszavazza a szervezet polgármesterjelöltjét és tanácsosjelölt-listáját a június 9-i helyhatósági választásokra.
Összességében Kovászna megye termőföldjein jobbak a kilátások, mint némelyik dél-romániai megyében, ahol például február folyamán nagy gondokat okoztak a nappali-éjszakai hőmérséklet-ingadozások.
A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület április 8-13. között harmincnegyedik alkalommal szervezi meg a Csoma-napokat a tibetisztika megalapítója emlékére.
Kovászna Polgármesteri Hivatala a minap véglegesített és aláírásokkal hitelesített egy szerződést a fejlesztési minisztériummal.
Teljes listával méretkeznek meg, és az alpolgármesteri széket is megcélozzák a román pártok – jelentette be szombati sajtótájékoztatóján Pătru Constantin vállalkozó, a Four You klub tulajdonosa.
Idén április 8-án, hétfőn 11 órától tartják a csinódi kápolna búcsús miséjét. Ugyanakkor a mostanra elkészült festett kazettás mennyezetet is megáldják.
Ha valamelyik hónapra rá lehet fogni, hogy szeszélyes az időjárása, az április biztosan ilyen.
A báránytartás és annak fogyasztása majdhogynem összenőtt a székelységgel, és ez Jézus feltámadásának ünnepén különösképpen kidomborodik.
A bárányhús nagyon megosztó tud lenni, és nem csak húsvét tájékán: vagy ínyencségnek tartják, vagy viszolyognak tőle, az átmeneti állapot fölöttébb ritka.
A didergésre késztető idő és a szemerkélő eső ellenére is régen látott, több ezres tömeg népesítette be nem sokkal dél előtt Kézdivásárhely főterét. A Gábor Áron szobra előtt megtartott főtéri ünnepség díszvendége idén Tánczos Barna szenátor, korábbi környezetvédelmi miniszter volt.
Az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc története, melynek kitörése napját, 176. évfordulóját épp ma ünnepeljük, szétválaszthatatlan Gábor Áron személyiségétől, különösen a székelyföldi események vonatkozásában.
Bár a Nyerges-tető nem esik Kovászna megyébe, az ottani, 1849. július 31–augusztus 1-i csata hőse, Tuzson János a kézdiszéki Bélafalván született, ezért a kézdivásárhelyi iskolások itt is rendszeresen felidézik a magyar forradalom és szabadságharc kezdetét.
Bár a magyar forradalom és szabadságharc kitörésének napjára pénteken emlékezünk, Kovászna megye egyes helyszínein már egy nappal korábban elkezdődik a nemzeti ünnepre való ráhangolódás.
Több mint háromszázan jelentkeztek az RMDSZ háromszéki szervezete által kezdeményezett románérettségi-felkészítőkre. Sepsiszentgyörgyön már el is kezdődtek a kurzusok, Kézdivásárhelyen és Baróton a jövő héten esedékes.
Nemrég a havasalföldi vajdák etnikai eredetét boncolgattuk az Adevărul.ro tabudöntögetése nyomán, most néhány moldvai uralkodót veszünk górcső alá.
A Sepsiszéki Székely Tanács a turulszobornál tartja sepsiszentgyörgyi megemlékező rendezvényét március 10-én, a székely szabadság napján 10 órától.
A történelemkedvelő természetjárók péntek reggel immár nyolcadik alkalommal indulnak az Úz völgyét észak felől uraló Magyarós-tetőre. Alább röviden felelevenítjük, hogy miért éppen március 8-án, és miért éppen oda.
Március elején, különösen nők napja környékén a városok főterein, utcáin megszaporodnak a hóvirágárusok. A helyi rendőrség szerint maga ez a fajta hóvirág leszedése még nem törvénybe ütköző, ám engedély nélküli utcai árusítása már igen.
A Tegyünk Kézdiszékért Tömörülés immár hatodik alkalommal díjazza Kézdiszék általa legjelesebbnek tartott személyiségeit. A március 5-i eseményen ezúttal öten vehetik át az egyre nagyobb rangot öltő kitüntetést.
Március kétségtelenül tavaszi hónapnak számít, hiszen a hajdani naptárakban is kikelet hava néven szerepelt, a meteorológusok is tavaszelőként tartják számon, és idénre ráadásul magas hőmérsékleti értékeket jósolnak, de azért ne tegyük túl messzire a téli kabátot.
Marcel Ciolacu történelmi ismeretei azonban ezen a téren alapos kiigazításra szorulnak, és akkor még igen visszafogottan fogalmaztunk.
„…A hatodik napon, az Atya, hogy művét bevégezé, örömében, mert ily szépet alkotott, a földet két kezébe vette s rá csókot nyomott. Ott, ott, hol ajka illeté, ott van Szicília” – írta Renzino Barbera, a 2009-ben, 86 éves korában elhunyt szicíliai költő.
Rendhagyó, néprajzi témájú kiállítást nyit meg a sepsiszentgyörgyi Lábasház emeleti termeiben Szőcsné Gazda Enikő néprajzkutató pénteken.
Egy hírügynökségi elemzés szerint az utóbbi időben ijesztően lelassultak a Romániában közlekedő személyvonatok. A negatív trendet érzékeltető toplista élbolyában természetesen székelyföldi járatok is szerepelnek.
Gondolta volna, hogy például a híres havasalföldi fejedelem, Mircea cel Bătrân legalább annyira tekinthető magyarnak, mint románnak? És ezt már román sajtó is kezdi beismerni!
A fenti cím részben megtévesztő lehet, ugyanis Moldova Köztársaság fővárosának székely eredete vitatott, másrészt Bukarest kapcsán is olvastam már olyat, hogy létét elődeinknek köszönheti.
Csütörtökön ünnepli 50. születésnapját a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár. Ennek apropóján mosolynaplót és Könyvturit indítanak, villámcsődületre hívják az olvasókat, este pedig Reisinger János tart előadást Petőfiről.
Mával véget ér a farsang időszaka, és a katolikusok számára kezdetét veszi a nagyszombat délig tartó, negyvennapos böjt.
Idén előreláthatólag sikerül befejezni a Málnásfürdőtől az ágostonfalvi Olt-hídig, illetve a Hagymás-tetőig tartó közel 50 kilométeres útszakasz teljes körű újjáépítését.
Pontosan háromszáz évvel ezelőtt „olyan szokatlanul meleg volt” februárban, „amilyenre még elődeink ősei sem emlékeztek”. De mivel akkoriban még nem eset szó széndioxid-túltengés okozta globális felmelegedésről, senki sem esett pánikba.
A vízkereszttel kezdődő farsangi időszak ugyan farsangvasárnappal (idén február 11-én), de még inkább húshagyókeddel ér véget, Kézdivásárhelyen úgy látták értelmét a télbúcsúztatásnak, amíg még van némi hó.
Január 24-ét tartják a szóhasználatban elterjedt, úgynevezett „kis egyesülés” ünnepét, amikor is a román fejedelemségek, Moldva és Havasalföld 1859-es egyesülésére emlékeznek.
Romániában a munkavállaló nők béreinek átlaga még alacsonyabb a férfiakénál, ám akad az országban nyolc olyan megye, ahol tavalyelőtt a női munkaerő nettó bérátlaga magasabb volt.
Nem föltétlenül hétköznapi kaszás ebédhez ajánlott, miután egy honi weboldalon 550 lejért kínálják húsának kilóját, s az is Ausztriából érkezik, csonttal együtt mérve, fagyasztva.
Január 13-án, szombaton a Csíkszék és Háromszék közötti Katrosában felállított apostoli kettős keresztnél idén is a Don-kanyar hősi áldozataira emlékeztek a katasztrófa kezdetének 81. évfordulóján.
A hagyományokhoz hűen január 13-án, szombaton a Kászonok és Kézdiszék közötti Katrosában ismét fejet hajtanak a doni katasztrófa hősei emléke előtt.
Csalódottságának adott hangot Jakab István Barna, Kovászna Megye Tanácsának RMDSZ-es alelnöke a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér jelenlegi helyzetével kapcsolatosan.
1764. január 7-én a császári katonák több száz székelyt gyilkoltak halomra Madéfalván. Mi ezúttal – az áldozatok számára vonatkozó becslések tallózása, egyéni helytállások megidézése mellett – pár tanulság levonására teszünk kísérletet, amelyekből akár manapság is okulhatunk.
A környezetvédelmi minisztérium minapi jelentése szerint a 2023-as volt minden idők legmelegebb éve Romániában, már amióta hivatalosan mérik és rögzítik a hőmérsékleti értékeket.
A szilveszterhez és újév napjához fűződő babonák ismeretéből olvasóink közül is sokan jelesre vizsgáznának, hiszen ki nem hallott például a lencseevés áldásos voltáról, a női vendég elkerülésének szükségességéről vagy a szárnyashús-fogyasztásra vonatkozó tilalomról!
Ma a keresztények nagy része szerte a világon Jézus születése napját ünnepli. Azért nem mindenki, mert például az örmények ezzel január 6-ig kivárnak.
Ádám és Éva napját, azaz karácsony vigíliáját Székelyföld-szerte, a református vidékeken is karácsony szombatjának nevezik, még akkor is, ha – mint például idén – vasárnapra esik.
Bár az advent böjti időszaknak számít a római katolikusok körében, a disznót azért csak le kell vágni karácsonyig, mert csülök nélkül sem az ünnep, sem a töltött káposzta nem igazi. A régiek erre Tamás napját találták a legalkalmasabbnak.
A jó ízek órája jeligével meghirdetett romániai élelmiszeripari vetélkedő idei – sorrendben nyolcadik – kiírásán két háromszéki termék is a legjobbak közé került.
Dimény Zoltán, Bereck polgármestere ma újságírók társaságában köszöntötte fel ojtozi hajlékában, születésnapja apropóján a százéves Fábián Juliannát.
Az 1582-es Gergely-naptár életbe lépése előtt Luca napja, azaz december 13-a számított az év legrövidebb napjának, ami eleve fordulónapként kínálta magát sok tekintetben.
Románia 1918. május 8-án, a központi hatalmaktól elszenvedett vereségét elismerve aláírta ugyan a bukaresti békét, de gyakorlatilag már szeptember második felében megszegte azt.
Szombaton ismét gyermekzsivajtól lesz hangos a zabolai Mikes-kastély. A családi karácsonyváró eseményen barkácsolás, mesemondás, kincskeresés, hintózás és vásár várja az érdeklődőket.
Szent Miklós kapcsán a legtöbb gyereknek, de inkább az őket meglepni kívánó felnőttnek a Mikulás jut elsőként az eszébe, holott a piros köpenyes, fehér szakállú, a hátán zsákot cipelő öregúr nem föltétlenül székely hagyományt testesít meg.