Kovászna megye 2023.09.24 • 09:08 1

Gábor Áron szülőfalujában megelégelték az állam totojázását

A háromszéki Bereck vezetősége öt évvel ezelőtt igényelt új iskolabuszt az oktatásügyi minisztériumtól. Idén megelégelték a várakozást, és saját büdzséből vásároltak egy vadonatúj, tanulók szállításra is alkalmas, 22 férőhelyes járművet. Amikor a közbeszerzési folyamat lezárultával az megérkezett a községbe, Bukarestből is telefonáltak, hogy jóváhagyták a kérésüket.

Életmód 2023.09.21 • 07:58 1

Tisztelgés a gabonaszemek előtt

Ha Máté nevet, nem lesz a borból ecet – így a mondás, ami arra utal, hogy a mai napsütés jó bort vetít előre. Székelyföldön ugyan nincs olyan sok nemes szőlő, hogy erre különösebben felkapjuk a fejünket, ám a régi gazdálkodók ezt a napot is számon tartották.

Kovászna megye 2023.09.18 • 18:09 8

Új iskola Háromszéken

Hét évvel ezelőtt még csak nézegettük a Nagy Mózes iskolaalapító által létesített kantai romos épületet, mától szakképző központ működik benne – hangzott el a hétfői, kézdivásárhelyi hármas ünnepségen, amelyen a támogató magyar kormány képviseletében többek között Csák János kulturális és innovációs miniszter, valamint Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár is tiszteletét tette. A cél, hogy itt legyen a Kárpát-medence legjobb szakképző helye.

Kovászna megye 2023.09.14 • 17:35 2

Épül a wellness-központ Kovásznán

Kovászna önkormányzata közölte, hogy megnyílt az új gyógyfürdőközpont építőtelepe, elkezdődtek a fejlesztési munkálatok. A megnyitó 2025 második felében várható. A háromszéki turizmus ...

Életmód 2023.09.14 • 09:13 0

A szent kereszt felmagasztalásának ünnepe

Ma van a szent kereszt felmagasztalásának ünnepe, amikor a világ katolikusai két fontos eseményre emlékeznek: Krisztus keresztjének megtalálására és visszaszerzésére. Számos székelyföldi település templomának, kápolnájának tartják a búcsúját.

Életmód 2023.09.08 • 08:00 0

Ma Kisboldogasszonyt ünnepeljük

A Nagyboldogasszonnyal kezdődő „két asszony köze” záró napjához érkeztünk, amikor a katolikus egyház Mária születését ünnepli. Ezért mondják egyes helyeken, hogy az arra érdemesek, ha ma korán reggel egyedül mennek ki a kertjük végébe, és megnézik az aranyszegéllyel díszített kelő Napot, meglátják benne Szűz Mária bölcsőjét és a körülötte levő rózsákat. Avagy magát a Napba öltözött asszonyt. Rajta kívül csak Jézusnak és az előhírnök Keresztelő Jánosnak üljük meg a földi születésnapját.

Kultúra 2023.09.04 • 15:21 1

Hadiárvák és munkaszolgálatosok a Vigadóban

A kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központ dísztermében szeptember 7-én 18 órától hármas rendezvényre várják az érdeklődőket: bemutatják Iochom István Katonasors című könyvét, ugyanekkor tartják az immár hatodik hadiárva-találkozót, illetve első alkalommal a volt kézdiszéki munkaszolgálatosok találkozóját.

Életmód 2023.09.01 • 10:58 0

Egyed napjával beköszöntött az ősz

Bár a csillagászati ősz első napja szeptember 23-ra esik az északi féltekén, meteorológiai értelemben tegnappal könyörtelenül véget ért a nyár. Egy 1575-ös Csízió által a szőlőfürtök begyűjtőjeként aposztrofált szeptembert Egyed napja vezeti be, amire érdemes odafigyelni: az idősek szerint ugyanis amilyen ma az időjárás, olyan marad egész hónapban – vagy akár negyven napig.

Kultúra 2023.08.31 • 17:08 2

Bukarest és a kurucok

A Bukaresti Városi Múzeumnak a csíkszeredai Felső Olt és Maros Múzeumnál a kedden megnyílt és november 12-ig látogatható kiállítása megnyitóján többek között elhangzott, hogy 1914-ben Bukarestben hivatalosan 40 ezer, összesen mintegy 60 ezer magyar élhetett. A korabeli források tükrében ez szerény becslésnek tekinthető, de a Berceni negyed kialakulására is érdemes (lett volna) pár szó erejéig kitérni.

Kultúra 2023.08.29 • 15:06 0

Történésztábor Gyergyóremetén

Augusztus 31-e és szeptember 3-a között immáron negyedik alkalommal hozzák tető alá az Erdélyi Történész Tábort Gyergyóremetén. Csütörtöktől vasárnapig neves erdélyi és magyarországi történészek tartanak előadásokat, kutatási beszámolókat, könyvbemutatókat, vesznek részt szakmai beszélgetéseken, vitákon.

Kultúra 2023.08.20 • 08:02 0

Ma van Szent István ünnepe

Mivel a szentté avatási eljárás részeként 1083. augusztus 20-án, a Nagyboldogasszony nyolcadába eső vasárnapon nyitották meg István király sírját, a magyar egyház ezt a napot iktatta névünnepeként a naptárba. Mária Terézia 1774-ben nyilvánította országos ünneppé, a rendszerváltás óta számít a legfőbb magyar állami ünnepnek. A népi hagyományban alig van nyoma a Szent István-nap köré fonódó szokásoknak, de azért találunk egy párat.

Életmód 2023.08.15 • 08:24 1

Babba Máriától Nagyboldogasszonyig

Közel ezer éve annak, hogy Szent István királyunk a Napbaöltözött Asszony, a Mennyek Királynője (Regina Caeli) oltalmába helyezte országát – hétszáz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Mexikó védőszentjévé nyilvánítsa a Guadalupei Szűzanyát, hogy aztán a múlt században a Fülöp-szigetek is kövesse példáját, míg Brazíliában az Aparecidai Miasszonyunkhoz, Portugáliában a Szeplőtelen Szűzhöz fohászkodnak. Mária mennybemenetelét, illetve a Szent István-i felajánlást ünnepeljük augusztus 15-én, és értelemszerűem eleink is különös figyelmet szenteltek ennek a napnak, annál is inkább, mert Nagyboldogasszony „nyolcada”, amelybe Szent István napja is beletartozik, ezer éve a magyar egyházi év kiemelkedő időszakának számít.

Életmód 2023.08.13 • 14:43 3

Amerre Tuzson Jánosék is menekültek

A nyergestetői csatára való emlékezéskor említettük, hogy miután meghátrálni kényszerültek a többszörös túlerővel szemben, mind Gál Sándor, mind Tuzson János megfogyatkozott egysége a Mitácson keresztül nyert egérutat az ellenség elől. Valamikor ez volt az Erdővidéket és Alcsíkot összekötő egyetlen országút. Igen, ez a megnevezés régen illet is rá, de amikor nemrég végigjártuk, nem akartunk hinni a történelemnek.

Életmód 2023.08.10 • 11:26 2

Lőrinc tüzes könnyei beválthatják az álmokat

A spanyol származású Lőrincet, II. Sixtus pápa diakónusát Kr. 258-ban, a Via Tiburtina mellett rostélyra bilincselve elevenen megsütötték, mert fölöttese elfogatása után nem volt hajlandó kiadni az egyház féltve őrzött és időközben általa a szegények között szétosztott kincseit. Miközben a máglyán a bűnös világot siratta, szeméből könnyek csordultak ki – az óangol néphagyományban emiatt Szent Lőrinc könnyei néven szerepelnek a névünnepe táján hulló csillagok. Régi székely eleink az év utolsó napjának tekintették, amikor is új tüzet gyújtottak Bálványos várában.

Életmód 2023.08.06 • 09:19 0

Urunk színeváltozása napja

Ma van Urunk színeváltozása – latinul: transfiguratio – napja: a hagyomány szerint ekkor szentelték fel a galileai Tábor-hegyen, Jézus megdicsőülésének helyén még az arab hódítás előtt megépült három bazilikát. Hozzánk, magyarokhoz emellett a nándorfehérvári csata okán is kapcsolódik, no meg annak okán is, hogy már a Szent István előtti őseink úrnak nevezték istenüket. Ebből kifolyólag aztán népi tapasztaltunk gazdag tárházában is találunk rá vonatkozó utalásokat.

Kultúra 2023.07.31 • 13:15 1

A székely Thermopüla

Laikusok, történészek a mai napig vitáznak azon, hogy a Tuzson János egysége által vívott nyerges-tetői csata (1849. július 31–augusztus 1.) a szabadságharc utolsó részgyőzelmeként értelmezető-e, vagy az is a vesztes ütközetek közé sorolható. Úgy véljük, abban a reménytelen helyzetben, amikor mindenki számára világos volt a hamarosan bekövetkező tragédia, tízszeres túlerővel szemben közel két napon át helytállni felér egy Thermopülával, még ha nem is vesztek oda mindnyájan. Sajátos magyar lelkületre, gondolkodásmódra vall, hogy inkább szeretünk vereségből, veszteségből mítoszt teremteni, mint győzelemből.

Kovászna megye 2023.07.30 • 11:34 1

Kréta: több mint nyaralás

Miközben a Rodoszt és Korfut pusztító tüzekről, tömeges kilakoltatásokról szóló hírekkel van tele a sajtó, kissé bizarrnak tűnhet, ha most egy másik – igaz, a legnagyobb – görög szigetet ajánljuk nyaralási úti célként, de erre alapos okunk van. Egyrészt ott még nem kaptak lángra az erdők, bár magas fokú tűzriadó van érvényben, másrészt épp most tértünk haza onnan, tehát viszonylag friss helyzetjelentéssel tudunk szolgálni. De a legfőbb indok, hogy Krétát előbb-utóbb úgyis muszáj felkeresnie annak, akinek lehetősége van Mamaia mellett más opciót választani a tengeri lubickoláshoz.

Kultúra 2023.07.29 • 09:29 1

Még művelni szeretné a „csoda” magyarázatát

Ma tölti be a 70. életévét a Kézdivásárhelyen élő Borcsa János magyartanár, aki 1974 óta folytat irodalomkritikai és publicisztikai tevékenységet. Tanulmányait hazai és anyaországi irodalmi és kulturális folyóiratok közlik, ugyanakkor munkatársa volt a Kovászna megyei napilapoknak, legutóbb, több éven át a Székely Hírmondónak. Tizenkét önálló kötete jelent meg, további tizenegy szerkesztésében, gondozásában vállalt szerepet. A kerek születésnap apropóján kértük fel egy rövid életmű-összegzésre.

Életmód 2023.07.26 • 09:47 0

Szent Anna napja

Ha Illés napján főleg a mezőn és a legelőn nem volt ajánlatos munkálkodni, Szent Anna ünnepét inkább az asszonyok tartották dologtiltó napnak, különösen a kenyérsütés és a mosás tekintetében. A bukovinai székelyek az egész hónapot róla nevezték el, amikor is teljesül a hozzá fordulók kérése. A magtalanok, áldott állapotban lévők, női betegségekben szenvedők nagylelkű pártfogójukként imádkoztak hozzá.

Kultúra 2023.07.20 • 09:02 1

Ma nem szerencsés kimenni a mezőre

Illés napján régen nem dolgoztak a mezőn, aminek részben prózai oka volt. Ez idő tájt ugyanis gyakran keletkeztek (és keletkeznek mai is) villámlással kísért zivatarok, és félő volt, hogy a ménkő belecsap a szénát forgató vagy jószágait terelgető gazdába. Utóbbi csak abban bízhatott, hogy a próféta nem tudja, mikor van a neve napja, azaz nem mindig találja el a tűzokádás pontos időpontját, és ebben a többi szent nem is igyekezett a segítségére sietni.

Életmód 2023.07.02 • 08:10 2

Ma Sarlós Boldogasszony napja van

Sarlós Boldogasszony, az áldott állapotban lévő édesanyák patrónusának napja a többi Mária-ünnephez hasonlóan kiemelkedik a jeles napok sorából, és régen még komolyabban vették, mint manapság. Napján például nem dolgoztak, még a reformátusok sem mentek a mezőre, és aki tehette, főként a katolikus vidékeken elment a templomba. Idén nem (lenne) nehéz gyakorolni ezt a szokást, mivel éppen vasárnapra esik.

Kovászna megye 2023.06.29 • 21:00 1

Iskolabuszokra, orvosi komplexumra is pályáznak

Megyei úthálózattal, uniós pályázatokkal kapcsolatos határozatokról döntött többek között csütörtöki ülésén Kovászna Megye Tanácsa. Arról is határoztak, hogy felújítják a kézdivásárhelyi Kö­zösségi Szolgáltatási Köz­pont udvarán található, Szentkereszty Stefánia bárónő tiszteletére épített kápolnát.

Életmód 2023.06.29 • 09:56 0

Ma Péter és Pál napja van

„Péter és Pál, tudjuk, nyárban / Összeférnek a naptárban” – kezdi közismert versének második szakaszát Arany János, amiből egyesek arra következtetnek, hogy édesapjuk szegény ember lehetett, ha kettőjüknek csak egy névnapot tudott kieszközölni. Pedig szegénységről itt szó sem lehet, hiszen „Péter-Pálra búza érik, eljutottunk új kenyérig”, azaz ez a nap jelentette az aratási időszak kezdetét.

Kovászna megye 2023.06.28 • 21:44 2

Baka Mátyás kapta Kézdivásárhely idei Pro Urbe díját

Szerda délután a Vigadó Művelődési Ház dísztermében, ünnepélyes külsőségek közepette, a már zajló városnapok keretében adták Kézdivásárhely idei Pro Urbe díját. A városi tanács korábbi döntése értelmében a jeles kitüntetésre Baka Mátyás nyugalmazott matematikatanár, a Bod Péter Tanítóképző egykori igazgatója érdemesült.

Életmód 2023.06.24 • 18:33 0

Amikor a belső tűz is élénkebben lobog

Bár a csillagászati naptárban június 21-re esik a nyári napforduló, régebb június 24-én, azaz Keresztelő Szent János napját tartották az év leghosszabbjának, és a néphagyományban is így szerepel. Hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, egyes kalendáriumokban János helyett Ivánt találjuk, és a hónap is róla van elnevezve.

Életmód 2023.06.21 • 08:00 4

Bortúra a Kánaán földjén

A Kézdivásárhelyen bejegyzett, 2006 óta fungáló Háromszéki Borbarátok Egyesülete 2017-ben jutott arra az elhatározásra, hogy a Kárpát-haza borvidékeinek feltérképezése után távolabb merészkedik, egyenesen a borkészítés őshazájába. Mivel ezzel a címmel Európában több ország – Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán – büszkélkedik, sorra vettük őket, Grúziát mindjárt kétszer is, idén pedig az ugyancsak több ezer éve szőlőt termő Kánaán földjét, pontosabban Libanont tűztük ki úti célul.

Életmód 2023.06.20 • 15:07 26

Lehangoló háromszéki strandkörkép – frissítve

Mától megnyitotta kapuit a sepsiszentgyörgyi strand. A Sepsi Rekreativ által működtetett létesítményen kívül azonban Kovászna megyében nemigen van lehetőségük lubickolásra a fürdőzni vágyóknak. Legfennebb az emlékeikben…

Életmód 2023.06.13 • 12:28 1

Fejszével a kereszt közepébe

Ma van Páduai Szent Antal (1195–1231) napja. Az egykori ferences szerzetes népszerűsége olyan méreteket öltött, hogy a világ szentjeként tisztelik. Még a nem hívők is őt emlegetik a legtöbbet, Dalmáciában, Horvátországban és Boszniában a muszlimok tiszteletét is kivívta.

Életmód 2023.06.08 • 08:00 0

Ha ma esik, negyven napig el nem áll

Június 8-án szerte Európában az eget kémlelik, ugyanis Medárd püspök ünnepéhez kötődik az a régi megfigyelés, miszerint ha e napon esik az eső, akkor negyven napig el sem áll; ha nem, akkor negyvennapos szárazság várható. Az utóbbi évek aszályos nyarait figyelve akár két „Medárdnyi” eső is elkelne a kiszikkadt földeknek.

Kultúra 2023.06.04 • 10:29 1

Trianon és az emlékműveink

Még alá sem írták a trianoni diktátumot, de Erdélyben már megkezdődött a múlt eltüntetése, megmásítása, fittyet hányva minden nemzetközi egyezményre.

Életmód 2023.05.28 • 08:00 0

Pünkösdi népszokások Székelyföldön

Karácsony és húsvét után a keresztény világ harmadik legfontosabb ünnepe pünkösd, közismerten annak emlékére, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek alászállt az első tanítványokra. Időpontja „vándorló”, mindig a húsvétot követő ötvenedik napra esik, ami nem lehet hamarabb május 10-nél, sem később június 13-nál. A parajdi születésű (1947), Marosvásárhelyen élő Barabás László néprajzkutatót, főiskolai tanárt kérdeztük arról, Székelyföldön milyen szokások kapcsolódnak hozzá.

Életmód 2023.05.25 • 09:21 0

A szőlőműveléstől a hengergőzésig

A 223-ban a pápai trónra került, majd 230-ban vértanúhalált szenvedett I. Orbán pápa egyesek szerint a jóval Jézus születése előtt dívó Bacchus-kultusz szerepét „vette át”, részben ezért választották patrónusuknak a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok. Mifelénk az utolsó fagyosszentként tartják számon, és mivel itt kevés a szőlős, napjához másfajta szokások is kapcsolódtak az idők folyamán. Ezek némelyike ma már csak az öregek emlékezetében él, és bizonyára nosztalgiázva gondolnak rájuk.

Kovászna megye 2023.05.25 • 09:06 1

Százmilliós beruházások kerültek veszélybe

Kézdivásárhelyen tartották soros találkozójukat a felső–háromszéki települések polgármesterei, ahová ezúttal többek között a Kovászna Megyei Műemlékvédelmi Igazgatóság képviselői is meghívást kaptak. Minden bizonnyal nem véletlenül, hiszen amint az vitává élesedő megbeszélés során kiderült, számos beruházási projekt került veszélybe a műemlékvédelmi engedélyek hiánya miatt.

Kultúra 2023.05.04 • 09:44 0

Kinek a rózsáját kapta ajándékba a pápa?

Az elmúlt hétvége híradásaiban gyakran lehetett hallani, hogy Novák Katalin köztársasági elnök olyan különleges rózsatöveket ajándékozott Ferenc pápának az Árpád-házi Szent Erzsébetről elnevezett fajtából, „amelyet egy erdélyi magyar, Márk Gergely nemesített.” Mint kiderítettük, a híres rózsanemesítő nemcsak erdélyi, hanem egyenesen székely identitású: családja a háromszéki Egerpatakról származik.

Életmód 2023.05.01 • 09:05 0

Május 1-je a régieknél

Régi magyar neve pünkösd hava, meteorológiai megnevezése tavaszutó, a csillagászok Ikrek hava néven tartják számon – ez lenne a május, amelynek nevét Ovidius római költő a „nagyobbság” (maius) szóra vezette vissza, mások Maia görög istennő, megint mások pedig a növény- és az állatvilág növekedését elősegítő, itáliai Maius istennő nevéből eredeztetik. És valóban: egyfajta termékenység-elősegítő rituáléként fogható fel május 1-je évszázadokon át gyakorolt szokása, a jakabfa-állítás is.

Kultúra 2023.04.27 • 14:41 3

Tizenhárom mázsányi olvasnivaló a háromszéki könyvtáraknak

Egy budapesti egyesület tizenhárom mázsányi könyvet gyűjtött össze, a múlt hét végén hozták el Kézdivásárhelyre. Az adományban azon háromszéki könyvtárak részesülnek, amelyek működnek ugyan, de szegényes, illetve elavult az olvasnivalójuk.

Kovászna megye 2023.04.25 • 08:00 0

Miatyánk minden búzaszálra

Márk – vagy ahogy mifelénk ismerik: Márkos – evangélista ünnepe április 25-e. Amióta velencei kereskedők 828-ban megszerezték az ereklyéit, és az arabok pusztítása elől – disznóhús közé rejtve – magukkal vitték, attól kezdve ő a városuk védőszentje, de ugyanezt Kézdimárkosfalva is elmondhatná magáról, amelynek egykoron temploma, ma kápolnája viseli a nevét.

Életmód 2023.04.24 • 09:02 0

Állatok tűzön, láncon át

A hó névadóját, a sárkányölő Szent Györgyöt ünnepeljük április 24-én. A lovagiasságot, férfiasságot, önzetlenséget jelképező alakja – a másik katonaszent, Dömötör mellett – a Szent Koronán is megjelenik.

Kultúra 2023.04.22 • 09:58 1

Székelyek Szentföldön

Április 22-én a Duna Televízióban mutatják be a II. Andrásról szóló ismeretterjesztő filmet. Jeles királyunkról legtöbbünknek Katona József Bánk bánja vagy éppenséggel az Aranybulla juthat elsőként eszébe, pedig nekünk, székelyeknek is közünk van hozzá.

Kultúra 2023.04.21 • 08:06 10

Június 3-án megdőlhet Torja világrekordja

Január elején adtunk hírt arról, hogy a Pannonhalmi-dombság szívében található Sokorópátkán a világ legnagyobb székelykapuját készülnek felállítani. A kezdeményezés február közepén kapott új lendületet, amikor közismert zenészek is felkarolták, jelenleg a Zabola melletti Négyháznál a szerkezet összeácsolásán dolgoznak. Úgy tűnik, az avatás június 3-ra kitűzött időpontját tartani tudják.

Kultúra 2023.04.16 • 08:35 0

Régi fehérvasárnapi hagyományok

A húsvéti ünnepkör és egyben a fehér hét záró napja fehérvasárnap. Neve onnan származik, hogy a korai kereszténységben a nagyszombaton keresztelt katekumenek, vagyis a keresztelésre előkészülő felnőttek, illetve az első gyónás és áldozás előtt álló ifjak ekkor vetették le fehér ruhájukat.

Kovászna megye 2023.04.13 • 18:14 5

Új kutyamenhelyet terveznek Felső-Háromszéken

A kézdiszéki polgármesterek körébe mondhatni évtizedek óta szokás rendszeresen – jó estben havonta – összeülni, megbeszélni a közös gondokat, meghívott illetékesek révén választ találni a felmerülő, mindnyájukat érintő kérdésekre. A soros találkozó házigazdájának szerepe ma Balogh Tiborra, Kézdiszentlélek község elöljárójára hárult, a megbeszélésnek a templom melletti közösségi ház szolgált helyszínéül.

Kovászna megye 2023.04.11 • 16:33 0

Erdővidéki unitáriusok Indiában

A Baróti Unitárius Egyházközség és a Beacon Unitárius Univerzalista Egyházközség (Summit, USA) tavaly ősszel ünnepelte a Kiss Alpár – mostanra már nyugalmazott – lelkipásztor által kezdeményezett és hosszú éveken át törtalommal feltöltött testvérkapcsolatuk harmincadik évfordulóját. Időközben, 2018-ban ebbe az együttműködésbe a Jowai-i Unitárius Egyházközség is bekapcsolódott, idén az erdővidékieknek sikerült őket felkeresniük.

Életmód 2023.04.10 • 09:52 0

Szánozás, tyúkmonyászás, kakasünnep

Sokat változott a világ – és mindjárt tegyük hozzá: e tekintetben előnyére – az Orbán Balázs által taglalt állapotokhoz képest, amikor a csíki lányoknak pisztolyt kellett elsütniük a húsvéti locsolódás idején! Sajnos ezzel együtt, mintegy bokrostól lőve a nyulat, a teljes húsvéthétfői szokáskörünk folyamatos kopásának lehettünk és lehetünk tanúi, pedig akadnak benne olyan elemek, amelyeket jó lenne (vagy inkább jó lett volna) ápolni, megőrizni.

Életmód 2023.04.09 • 08:00 3

Kókonya a radináskasban

Húsvétvasárnaphoz még manapság is sokszínű hagyományok kapcsolódnak, mint például az ételszentelés vagy a határjárás. Néhány szokás azonban teljesen kiment divatból vagy jó úton halad a teljes feledésbe merülés felé – alább ezekről is lesz szó, akárcsak dédszüleink által még komolyan vett hiedelmekről, természetesen a teljesség igénye nélkül.

Életmód 2023.04.08 • 09:54 12

Ünnepszombat, nagyszombat, húsvét szenvedje

Nagyszombat – az északi csángóknál húsvét szenvedje – a feltámadásra való készülődésről szól, emellett sonkát, tyúkhúslevest főznek, édességet sütnek, és ahol nagypéntekről elmaradt, t...

Életmód 2023.04.07 • 09:23 3

A Golgota csöndjében

Jézus kereszthalálának napja – a székelyeknél hosszúnap, a csángóknál aszúpéntek. Még a reformátusoknál is szigorú böjt van, és a nem hívők is tiszteletben tartják a 4–5. századig visszanyúló emléknap méltóságát, a Golgota csendje őket is megérinti. A hozzá kapcsolódó szokások, hagyományok, tavaszkezdetre utaló hiedelmek tárháza rendkívül gazdag és változatos, így meg sem kíséreljük az egészet átfogni, csupán szemelgetünk belőle.

Életmód 2023.04.06 • 09:12 2

Amikor a harang nem szól

A harangok nagycsütörtökön szólalnak meg utoljára, mert a néphit szerint ezután Rómába repülnek. De nemcsak a harangok némulnak el ezen a napon nagyszombaton délig, hanem az orgonák is, helyettük viszont megszólalnak a templomba hívó kereplők. A fölművelésre vonatkozó tiltások értelmében „nagyhéten szerdáig lehet még szántani, nagycsütörtökön már nem éppen, nagypénteken pedig valóságos vétek”, ugyanis Jézus teste ilyenkor a földben van.

Életmód 2023.04.02 • 10:10 2

„Hol az a virág van, ott van az Isten”

Amikor a keresztre feszítését megelőző vasárnap Jézus az Olajfák hegyéről ember még nem ülte szamárcsikón bevonult Jeruzsálembe, az ujjongó nép tiszteletadásképpen pálmaágakkal, az élet, a reménység, a győzelem jelképével integetett neki. Az ezt felelevenítő szertartások már az első századokban gyökeret vertek, előbb a Közel–Keleten, nem sokkal később Konstantinápolyban, majd a 11–12. században Rómában és ezzel párhuzamosan a Kárpát-medencében is. Ám ahol nem volt pálma, mint például Székelyföldön, ott a virágzó fűz vesszőivel helyettesítették.

Kultúra 2023.03.30 • 15:36 3

Székely telep a brazil őserdőben

Nemrég olvastuk, hogy erdélyi – többek között – berecki – gyökerei után kutat a portugál Maria Szilárd, a dédszülei ugyanis Erdélyből vándoroltak ki a múlt század elején Rio de Janeiróba. Ennek kapcsán tartottuk érdemesnek felidézni azon székely családok történetét, akik száz évvel ezelőtt a brazíliai őserdők mélyén megalapították Boldogasszonyfalvát.