A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Ha Illés napján főleg a mezőn és a legelőn nem volt ajánlatos munkálkodni, Szent Anna ünnepét inkább az asszonyok tartották dologtiltó napnak, különösen a kenyérsütés és a mosás tekintetében. A bukovinai székelyek az egész hónapot róla nevezték el, amikor is teljesül a hozzá fordulók kérése. A magtalanok, áldott állapotban lévők, női betegségekben szenvedők nagylelkű pártfogójukként imádkoztak hozzá.
Illés napján régen nem dolgoztak a mezőn, aminek részben prózai oka volt. Ez idő tájt ugyanis gyakran keletkeztek (és keletkeznek mai is) villámlással kísért zivatarok, és félő volt, hogy a ménkő belecsap a szénát forgató vagy jószágait terelgető gazdába. Utóbbi csak abban bízhatott, hogy a próféta nem tudja, mikor van a neve napja, azaz nem mindig találja el a tűzokádás pontos időpontját, és ebben a többi szent nem is igyekezett a segítségére sietni.
Sarlós Boldogasszony, az áldott állapotban lévő édesanyák patrónusának napja a többi Mária-ünnephez hasonlóan kiemelkedik a jeles napok sorából, és régen még komolyabban vették, mint manapság. Napján például nem dolgoztak, még a reformátusok sem mentek a mezőre, és aki tehette, főként a katolikus vidékeken elment a templomba. Idén nem (lenne) nehéz gyakorolni ezt a szokást, mivel éppen vasárnapra esik.
Megyei úthálózattal, uniós pályázatokkal kapcsolatos határozatokról döntött többek között csütörtöki ülésén Kovászna Megye Tanácsa. Arról is határoztak, hogy felújítják a kézdivásárhelyi Közösségi Szolgáltatási Központ udvarán található, Szentkereszty Stefánia bárónő tiszteletére épített kápolnát.
„Péter és Pál, tudjuk, nyárban / Összeférnek a naptárban” – kezdi közismert versének második szakaszát Arany János, amiből egyesek arra következtetnek, hogy édesapjuk szegény ember lehetett, ha kettőjüknek csak egy névnapot tudott kieszközölni. Pedig szegénységről itt szó sem lehet, hiszen „Péter-Pálra búza érik, eljutottunk új kenyérig”, azaz ez a nap jelentette az aratási időszak kezdetét.
Szerda délután a Vigadó Művelődési Ház dísztermében, ünnepélyes külsőségek közepette, a már zajló városnapok keretében adták Kézdivásárhely idei Pro Urbe díját. A városi tanács korábbi döntése értelmében a jeles kitüntetésre Baka Mátyás nyugalmazott matematikatanár, a Bod Péter Tanítóképző egykori igazgatója érdemesült.
Bár a csillagászati naptárban június 21-re esik a nyári napforduló, régebb június 24-én, azaz Keresztelő Szent János napját tartották az év leghosszabbjának, és a néphagyományban is így szerepel. Hogy még bonyolultabb legyen a helyzet, egyes kalendáriumokban János helyett Ivánt találjuk, és a hónap is róla van elnevezve.
A Kézdivásárhelyen bejegyzett, 2006 óta fungáló Háromszéki Borbarátok Egyesülete 2017-ben jutott arra az elhatározásra, hogy a Kárpát-haza borvidékeinek feltérképezése után távolabb merészkedik, egyenesen a borkészítés őshazájába. Mivel ezzel a címmel Európában több ország – Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán – büszkélkedik, sorra vettük őket, Grúziát mindjárt kétszer is, idén pedig az ugyancsak több ezer éve szőlőt termő Kánaán földjét, pontosabban Libanont tűztük ki úti célul.
Mától megnyitotta kapuit a sepsiszentgyörgyi strand. A Sepsi Rekreativ által működtetett létesítményen kívül azonban Kovászna megyében nemigen van lehetőségük lubickolásra a fürdőzni vágyóknak. Legfennebb az emlékeikben…
Ma van Páduai Szent Antal (1195–1231) napja. Az egykori ferences szerzetes népszerűsége olyan méreteket öltött, hogy a világ szentjeként tisztelik. Még a nem hívők is őt emlegetik a legtöbbet, Dalmáciában, Horvátországban és Boszniában a muszlimok tiszteletét is kivívta.
Június 8-án szerte Európában az eget kémlelik, ugyanis Medárd püspök ünnepéhez kötődik az a régi megfigyelés, miszerint ha e napon esik az eső, akkor negyven napig el sem áll; ha nem, akkor negyvennapos szárazság várható. Az utóbbi évek aszályos nyarait figyelve akár két „Medárdnyi” eső is elkelne a kiszikkadt földeknek.
Még alá sem írták a trianoni diktátumot, de Erdélyben már megkezdődött a múlt eltüntetése, megmásítása, fittyet hányva minden nemzetközi egyezményre.
Karácsony és húsvét után a keresztény világ harmadik legfontosabb ünnepe pünkösd, közismerten annak emlékére, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek alászállt az első tanítványokra. Időpontja „vándorló”, mindig a húsvétot követő ötvenedik napra esik, ami nem lehet hamarabb május 10-nél, sem később június 13-nál. A parajdi születésű (1947), Marosvásárhelyen élő Barabás László néprajzkutatót, főiskolai tanárt kérdeztük arról, Székelyföldön milyen szokások kapcsolódnak hozzá.
A 223-ban a pápai trónra került, majd 230-ban vértanúhalált szenvedett I. Orbán pápa egyesek szerint a jóval Jézus születése előtt dívó Bacchus-kultusz szerepét „vette át”, részben ezért választották patrónusuknak a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok. Mifelénk az utolsó fagyosszentként tartják számon, és mivel itt kevés a szőlős, napjához másfajta szokások is kapcsolódtak az idők folyamán. Ezek némelyike ma már csak az öregek emlékezetében él, és bizonyára nosztalgiázva gondolnak rájuk.
Kézdivásárhelyen tartották soros találkozójukat a felső–háromszéki települések polgármesterei, ahová ezúttal többek között a Kovászna Megyei Műemlékvédelmi Igazgatóság képviselői is meghívást kaptak. Minden bizonnyal nem véletlenül, hiszen amint az vitává élesedő megbeszélés során kiderült, számos beruházási projekt került veszélybe a műemlékvédelmi engedélyek hiánya miatt.
Az elmúlt hétvége híradásaiban gyakran lehetett hallani, hogy Novák Katalin köztársasági elnök olyan különleges rózsatöveket ajándékozott Ferenc pápának az Árpád-házi Szent Erzsébetről elnevezett fajtából, „amelyet egy erdélyi magyar, Márk Gergely nemesített.” Mint kiderítettük, a híres rózsanemesítő nemcsak erdélyi, hanem egyenesen székely identitású: családja a háromszéki Egerpatakról származik.
Régi magyar neve pünkösd hava, meteorológiai megnevezése tavaszutó, a csillagászok Ikrek hava néven tartják számon – ez lenne a május, amelynek nevét Ovidius római költő a „nagyobbság” (maius) szóra vezette vissza, mások Maia görög istennő, megint mások pedig a növény- és az állatvilág növekedését elősegítő, itáliai Maius istennő nevéből eredeztetik. És valóban: egyfajta termékenység-elősegítő rituáléként fogható fel május 1-je évszázadokon át gyakorolt szokása, a jakabfa-állítás is.
Egy budapesti egyesület tizenhárom mázsányi könyvet gyűjtött össze, a múlt hét végén hozták el Kézdivásárhelyre. Az adományban azon háromszéki könyvtárak részesülnek, amelyek működnek ugyan, de szegényes, illetve elavult az olvasnivalójuk.
Márk – vagy ahogy mifelénk ismerik: Márkos – evangélista ünnepe április 25-e. Amióta velencei kereskedők 828-ban megszerezték az ereklyéit, és az arabok pusztítása elől – disznóhús közé rejtve – magukkal vitték, attól kezdve ő a városuk védőszentje, de ugyanezt Kézdimárkosfalva is elmondhatná magáról, amelynek egykoron temploma, ma kápolnája viseli a nevét.
A hó névadóját, a sárkányölő Szent Györgyöt ünnepeljük április 24-én. A lovagiasságot, férfiasságot, önzetlenséget jelképező alakja – a másik katonaszent, Dömötör mellett – a Szent Koronán is megjelenik.
Április 22-én a Duna Televízióban mutatják be a II. Andrásról szóló ismeretterjesztő filmet. Jeles királyunkról legtöbbünknek Katona József Bánk bánja vagy éppenséggel az Aranybulla juthat elsőként eszébe, pedig nekünk, székelyeknek is közünk van hozzá.
Január elején adtunk hírt arról, hogy a Pannonhalmi-dombság szívében található Sokorópátkán a világ legnagyobb székelykapuját készülnek felállítani. A kezdeményezés február közepén kapott új lendületet, amikor közismert zenészek is felkarolták, jelenleg a Zabola melletti Négyháznál a szerkezet összeácsolásán dolgoznak. Úgy tűnik, az avatás június 3-ra kitűzött időpontját tartani tudják.
A húsvéti ünnepkör és egyben a fehér hét záró napja fehérvasárnap. Neve onnan származik, hogy a korai kereszténységben a nagyszombaton keresztelt katekumenek, vagyis a keresztelésre előkészülő felnőttek, illetve az első gyónás és áldozás előtt álló ifjak ekkor vetették le fehér ruhájukat.
A kézdiszéki polgármesterek körébe mondhatni évtizedek óta szokás rendszeresen – jó estben havonta – összeülni, megbeszélni a közös gondokat, meghívott illetékesek révén választ találni a felmerülő, mindnyájukat érintő kérdésekre. A soros találkozó házigazdájának szerepe ma Balogh Tiborra, Kézdiszentlélek község elöljárójára hárult, a megbeszélésnek a templom melletti közösségi ház szolgált helyszínéül.
A Baróti Unitárius Egyházközség és a Beacon Unitárius Univerzalista Egyházközség (Summit, USA) tavaly ősszel ünnepelte a Kiss Alpár – mostanra már nyugalmazott – lelkipásztor által kezdeményezett és hosszú éveken át törtalommal feltöltött testvérkapcsolatuk harmincadik évfordulóját. Időközben, 2018-ban ebbe az együttműködésbe a Jowai-i Unitárius Egyházközség is bekapcsolódott, idén az erdővidékieknek sikerült őket felkeresniük.
Sokat változott a világ – és mindjárt tegyük hozzá: e tekintetben előnyére – az Orbán Balázs által taglalt állapotokhoz képest, amikor a csíki lányoknak pisztolyt kellett elsütniük a húsvéti locsolódás idején! Sajnos ezzel együtt, mintegy bokrostól lőve a nyulat, a teljes húsvéthétfői szokáskörünk folyamatos kopásának lehettünk és lehetünk tanúi, pedig akadnak benne olyan elemek, amelyeket jó lenne (vagy inkább jó lett volna) ápolni, megőrizni.
Húsvétvasárnaphoz még manapság is sokszínű hagyományok kapcsolódnak, mint például az ételszentelés vagy a határjárás. Néhány szokás azonban teljesen kiment divatból vagy jó úton halad a teljes feledésbe merülés felé – alább ezekről is lesz szó, akárcsak dédszüleink által még komolyan vett hiedelmekről, természetesen a teljesség igénye nélkül.
Nagyszombat – az északi csángóknál húsvét szenvedje – a feltámadásra való készülődésről szól, emellett sonkát, tyúkhúslevest főznek, édességet sütnek, és ahol nagypéntekről elmaradt, t...
Jézus kereszthalálának napja – a székelyeknél hosszúnap, a csángóknál aszúpéntek. Még a reformátusoknál is szigorú böjt van, és a nem hívők is tiszteletben tartják a 4–5. századig visszanyúló emléknap méltóságát, a Golgota csendje őket is megérinti. A hozzá kapcsolódó szokások, hagyományok, tavaszkezdetre utaló hiedelmek tárháza rendkívül gazdag és változatos, így meg sem kíséreljük az egészet átfogni, csupán szemelgetünk belőle.
A harangok nagycsütörtökön szólalnak meg utoljára, mert a néphit szerint ezután Rómába repülnek. De nemcsak a harangok némulnak el ezen a napon nagyszombaton délig, hanem az orgonák is, helyettük viszont megszólalnak a templomba hívó kereplők. A fölművelésre vonatkozó tiltások értelmében „nagyhéten szerdáig lehet még szántani, nagycsütörtökön már nem éppen, nagypénteken pedig valóságos vétek”, ugyanis Jézus teste ilyenkor a földben van.
Amikor a keresztre feszítését megelőző vasárnap Jézus az Olajfák hegyéről ember még nem ülte szamárcsikón bevonult Jeruzsálembe, az ujjongó nép tiszteletadásképpen pálmaágakkal, az élet, a reménység, a győzelem jelképével integetett neki. Az ezt felelevenítő szertartások már az első századokban gyökeret vertek, előbb a Közel–Keleten, nem sokkal később Konstantinápolyban, majd a 11–12. században Rómában és ezzel párhuzamosan a Kárpát-medencében is. Ám ahol nem volt pálma, mint például Székelyföldön, ott a virágzó fűz vesszőivel helyettesítették.
Nemrég olvastuk, hogy erdélyi – többek között – berecki – gyökerei után kutat a portugál Maria Szilárd, a dédszülei ugyanis Erdélyből vándoroltak ki a múlt század elején Rio de Janeiróba. Ennek kapcsán tartottuk érdemesnek felidézni azon székely családok történetét, akik száz évvel ezelőtt a brazíliai őserdők mélyén megalapították Boldogasszonyfalvát.
A színházi világnap alkalmából ma 19 órától az Aradi Kamaraszínház Rudolf Hess tízparancsolata című előadásán vehetnek részt az érdeklődők a Vigadó Művelődési Ház nagytermi stúdiójában. Adolf Hitler egykori helyettese bizonyos értelemben „visszatér” Kézdivásárhelyre.
Megérkezett az első bölényszállítmány a marosvásárhelyi állatkertbe, amely részese kíván lenni a legnagyobb testű európai szárazföldi emlős megmentését célzó tenyészprogramnak. Gyakorlatilag egyfajta „visszatelepítésről” van szó, hiszen a bölény régen megszokott látványnak számított a székelyföldi erdőkben, és van olyan itteni üzletember, aki rájuk építi vállalkozását.
Régen úgy tartották, a gyerekre vágyó nő, ha Gyümölcsoltó Boldogasszony napján óránként imádkozik, élete párjának közreműködésével biztosan teherbe esik, még ha nem is föltétlen aznap estére. Emellett más szokások, hiedelmek is kötődtek az oltás, szemzés napjához.
Sepsiszentgyörgyön március 17-én kezdték vetíteni, Kézdivásárhelyen pénteken mutatják be a Hadik című magyar történelmi kalandfilmet, amelynek forgatókönyvét Berlin 1757-es megsarcolása ihlette. De mennyire a valóságnak megfelelően tükrözi a tényeket a produkció, és milyen köze volt a páratlan fegyvertényt végrehajtó altábornagynak a székelyekhez?
A Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület a Visit Covasna brand égisze alatt tavaly csaknem 5 kilométernyi sétautat jelölt ki és gondozott a 2020 hektáros Rétyi Nyír természetvédelmi területen.
Jézus nevelőapjára, Józsefre még az evangéliumokban sem esik egyforma hangsúly, hol az alázatos családfő, hol Mária jegyese, hol a názáreti ács szerepét emelik ki. Elődeink azonban abban biztosak voltak, hogy napja a tavasz előhírnöke, sőt első napja, és lám, tegnaphoz képest mára hat fokkal melegebbet jósoltak a meteorológusok.
Százhetvenöt év telt el a magyar történelem legszebb fejezetének kezdete óta, és nem kis büszkeséggel tölt el bennünket, hogy eme fejezet megírásban szűkebb pátriánk, Székelyföld, azon belül pedig különösen Háromszék teljes erőbedobással kivette a részét.
Régen erre a napra várták az első gólyák megérkezését, ám idén már jó pár nappal korábban feltűntek Székelyföldön. Pedig érdemes lett volna megfigyelni őket, mert a hagyomány szerint aki szárnyalva látja, annak szerencsés lesz az esztendő, ha ki pedig ülve, akkor szerencsétlen. De emellett más kuriózumok is kötődnek Gergely napjához.
Kovászna Megye Tanácsa csütörtökön szavaz egy olyan határozattervezetről, amely révén olasz filmstúdiónak engedélyezné, hogy az oltszemi (Bodok község) Mikó-kastélyban jeleneteket forgathassanak egyik készülő filmjükhöz. Nem ez lenne az első, Székelyföldhöz is kötődő produkció.
Nincs jó hírünk a korai tavaszban reménykedők számára, ugyanis a közismert időjárási regula szerint Mátyás jeget tör, ha talál; ha nem talál, csinál – mára viszont szinte majd mindenhol fagypont fölötti hőmérsékletet ígérnek a meteorológusok.
Ma húshagyókedd van, tehát éjfélig még elkelhetnek az eladósorba került lányok, különben egy évig várniuk kell a vőlegényre. Legalábbis a hagyomány szerint, amely olyan gazdag tárházat képez, hogy csak szemlézni tudunk belőle.
A mától húshagyókeddig tartó időszakot farsang farkának nevezik. Ekkora időzítik szabadtéri felvonulásokkal körített téltemetési ceremóniák zömét, amelyeket szinte falvaként eltérő változatban még ma is gyakorolnak Székelyföldön.
Lezárult a jelentkezés a sepsiszentgyörgyi önkormányzat által kiosztandó hallgatói ösztöndíjakra. Az egyetemisták támogatására kidolgozott program keretében idén harmincheten nyújtottak be pályázatot.
Hamarosan kikerül a nyomdából a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat 2022. évi beszámolója. Benkő Erikától nemcsak azt kérdeztük, miért angol nyelven teszik közzé a jelentést, hanem az Úz-vö...
Bálint-napkor manapság piros szíves üzenet, virágcsokor és egyéb kényeztetés dukál a nőknek. Legalábbis az angol kultúrkörből importált divat jegyében. Pedig kár Nyugatot majmolni, amikor mifelénk is érdekes hagyományok fűződnek február 14-hez.
Fehér őzet észleltek a Bucsecs Nemzeti Parkban a Romsilva állami erdészet munkatársai. Az állat a természetvédelmi terület őrzését, gondozását ellátó erdészet által kijelölt etetőhelyek egyikénél tűnt fel néhány társával, a helyszínen térfigyelő kamera van, így sikerült „lencsevégre kapni”.
Vasárnaptól egy héten át a Házasság hete rendezvénysorozat zajlik Sepsiszentgyörgyön és Erdővidéken. Mindehhez a Bálint-napot megelőző vasárnapra eső házasság világnapja szolgáltat apropót.
Barót polgármestere a közösségi oldalán jelentette be, hogy a város a polgármesteri hivatal melletti iskolaépület felújítására benyújtott pályázatát is megnyerte.