A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A hó névadóját, a sárkányölő Szent Györgyöt ünnepeljük április 24-én. A lovagiasságot, férfiasságot, önzetlenséget jelképező alakja – a másik katonaszent, Dömötör mellett – a Szent Koronán is megjelenik.
Április 22-én a Duna Televízióban mutatják be a II. Andrásról szóló ismeretterjesztő filmet. Jeles királyunkról legtöbbünknek Katona József Bánk bánja vagy éppenséggel az Aranybulla juthat elsőként eszébe, pedig nekünk, székelyeknek is közünk van hozzá.
Január elején adtunk hírt arról, hogy a Pannonhalmi-dombság szívében található Sokorópátkán a világ legnagyobb székelykapuját készülnek felállítani. A kezdeményezés február közepén kapott új lendületet, amikor közismert zenészek is felkarolták, jelenleg a Zabola melletti Négyháznál a szerkezet összeácsolásán dolgoznak. Úgy tűnik, az avatás június 3-ra kitűzött időpontját tartani tudják.
A húsvéti ünnepkör és egyben a fehér hét záró napja fehérvasárnap. Neve onnan származik, hogy a korai kereszténységben a nagyszombaton keresztelt katekumenek, vagyis a keresztelésre előkészülő felnőttek, illetve az első gyónás és áldozás előtt álló ifjak ekkor vetették le fehér ruhájukat.
A kézdiszéki polgármesterek körébe mondhatni évtizedek óta szokás rendszeresen – jó estben havonta – összeülni, megbeszélni a közös gondokat, meghívott illetékesek révén választ találni a felmerülő, mindnyájukat érintő kérdésekre. A soros találkozó házigazdájának szerepe ma Balogh Tiborra, Kézdiszentlélek község elöljárójára hárult, a megbeszélésnek a templom melletti közösségi ház szolgált helyszínéül.
A Baróti Unitárius Egyházközség és a Beacon Unitárius Univerzalista Egyházközség (Summit, USA) tavaly ősszel ünnepelte a Kiss Alpár – mostanra már nyugalmazott – lelkipásztor által kezdeményezett és hosszú éveken át törtalommal feltöltött testvérkapcsolatuk harmincadik évfordulóját. Időközben, 2018-ban ebbe az együttműködésbe a Jowai-i Unitárius Egyházközség is bekapcsolódott, idén az erdővidékieknek sikerült őket felkeresniük.
Sokat változott a világ – és mindjárt tegyük hozzá: e tekintetben előnyére – az Orbán Balázs által taglalt állapotokhoz képest, amikor a csíki lányoknak pisztolyt kellett elsütniük a húsvéti locsolódás idején! Sajnos ezzel együtt, mintegy bokrostól lőve a nyulat, a teljes húsvéthétfői szokáskörünk folyamatos kopásának lehettünk és lehetünk tanúi, pedig akadnak benne olyan elemek, amelyeket jó lenne (vagy inkább jó lett volna) ápolni, megőrizni.
Húsvétvasárnaphoz még manapság is sokszínű hagyományok kapcsolódnak, mint például az ételszentelés vagy a határjárás. Néhány szokás azonban teljesen kiment divatból vagy jó úton halad a teljes feledésbe merülés felé – alább ezekről is lesz szó, akárcsak dédszüleink által még komolyan vett hiedelmekről, természetesen a teljesség igénye nélkül.
Nagyszombat – az északi csángóknál húsvét szenvedje – a feltámadásra való készülődésről szól, emellett sonkát, tyúkhúslevest főznek, édességet sütnek, és ahol nagypéntekről elmaradt, t...
Jézus kereszthalálának napja – a székelyeknél hosszúnap, a csángóknál aszúpéntek. Még a reformátusoknál is szigorú böjt van, és a nem hívők is tiszteletben tartják a 4–5. századig visszanyúló emléknap méltóságát, a Golgota csendje őket is megérinti. A hozzá kapcsolódó szokások, hagyományok, tavaszkezdetre utaló hiedelmek tárháza rendkívül gazdag és változatos, így meg sem kíséreljük az egészet átfogni, csupán szemelgetünk belőle.
A harangok nagycsütörtökön szólalnak meg utoljára, mert a néphit szerint ezután Rómába repülnek. De nemcsak a harangok némulnak el ezen a napon nagyszombaton délig, hanem az orgonák is, helyettük viszont megszólalnak a templomba hívó kereplők. A fölművelésre vonatkozó tiltások értelmében „nagyhéten szerdáig lehet még szántani, nagycsütörtökön már nem éppen, nagypénteken pedig valóságos vétek”, ugyanis Jézus teste ilyenkor a földben van.
Amikor a keresztre feszítését megelőző vasárnap Jézus az Olajfák hegyéről ember még nem ülte szamárcsikón bevonult Jeruzsálembe, az ujjongó nép tiszteletadásképpen pálmaágakkal, az élet, a reménység, a győzelem jelképével integetett neki. Az ezt felelevenítő szertartások már az első századokban gyökeret vertek, előbb a Közel–Keleten, nem sokkal később Konstantinápolyban, majd a 11–12. században Rómában és ezzel párhuzamosan a Kárpát-medencében is. Ám ahol nem volt pálma, mint például Székelyföldön, ott a virágzó fűz vesszőivel helyettesítették.
Nemrég olvastuk, hogy erdélyi – többek között – berecki – gyökerei után kutat a portugál Maria Szilárd, a dédszülei ugyanis Erdélyből vándoroltak ki a múlt század elején Rio de Janeiróba. Ennek kapcsán tartottuk érdemesnek felidézni azon székely családok történetét, akik száz évvel ezelőtt a brazíliai őserdők mélyén megalapították Boldogasszonyfalvát.
A színházi világnap alkalmából ma 19 órától az Aradi Kamaraszínház Rudolf Hess tízparancsolata című előadásán vehetnek részt az érdeklődők a Vigadó Művelődési Ház nagytermi stúdiójában. Adolf Hitler egykori helyettese bizonyos értelemben „visszatér” Kézdivásárhelyre.
Megérkezett az első bölényszállítmány a marosvásárhelyi állatkertbe, amely részese kíván lenni a legnagyobb testű európai szárazföldi emlős megmentését célzó tenyészprogramnak. Gyakorlatilag egyfajta „visszatelepítésről” van szó, hiszen a bölény régen megszokott látványnak számított a székelyföldi erdőkben, és van olyan itteni üzletember, aki rájuk építi vállalkozását.
Régen úgy tartották, a gyerekre vágyó nő, ha Gyümölcsoltó Boldogasszony napján óránként imádkozik, élete párjának közreműködésével biztosan teherbe esik, még ha nem is föltétlen aznap estére. Emellett más szokások, hiedelmek is kötődtek az oltás, szemzés napjához.
Sepsiszentgyörgyön március 17-én kezdték vetíteni, Kézdivásárhelyen pénteken mutatják be a Hadik című magyar történelmi kalandfilmet, amelynek forgatókönyvét Berlin 1757-es megsarcolása ihlette. De mennyire a valóságnak megfelelően tükrözi a tényeket a produkció, és milyen köze volt a páratlan fegyvertényt végrehajtó altábornagynak a székelyekhez?
A Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület a Visit Covasna brand égisze alatt tavaly csaknem 5 kilométernyi sétautat jelölt ki és gondozott a 2020 hektáros Rétyi Nyír természetvédelmi területen.
Jézus nevelőapjára, Józsefre még az evangéliumokban sem esik egyforma hangsúly, hol az alázatos családfő, hol Mária jegyese, hol a názáreti ács szerepét emelik ki. Elődeink azonban abban biztosak voltak, hogy napja a tavasz előhírnöke, sőt első napja, és lám, tegnaphoz képest mára hat fokkal melegebbet jósoltak a meteorológusok.
Százhetvenöt év telt el a magyar történelem legszebb fejezetének kezdete óta, és nem kis büszkeséggel tölt el bennünket, hogy eme fejezet megírásban szűkebb pátriánk, Székelyföld, azon belül pedig különösen Háromszék teljes erőbedobással kivette a részét.
Régen erre a napra várták az első gólyák megérkezését, ám idén már jó pár nappal korábban feltűntek Székelyföldön. Pedig érdemes lett volna megfigyelni őket, mert a hagyomány szerint aki szárnyalva látja, annak szerencsés lesz az esztendő, ha ki pedig ülve, akkor szerencsétlen. De emellett más kuriózumok is kötődnek Gergely napjához.
Kovászna Megye Tanácsa csütörtökön szavaz egy olyan határozattervezetről, amely révén olasz filmstúdiónak engedélyezné, hogy az oltszemi (Bodok község) Mikó-kastélyban jeleneteket forgathassanak egyik készülő filmjükhöz. Nem ez lenne az első, Székelyföldhöz is kötődő produkció.
Nincs jó hírünk a korai tavaszban reménykedők számára, ugyanis a közismert időjárási regula szerint Mátyás jeget tör, ha talál; ha nem talál, csinál – mára viszont szinte majd mindenhol fagypont fölötti hőmérsékletet ígérnek a meteorológusok.
Ma húshagyókedd van, tehát éjfélig még elkelhetnek az eladósorba került lányok, különben egy évig várniuk kell a vőlegényre. Legalábbis a hagyomány szerint, amely olyan gazdag tárházat képez, hogy csak szemlézni tudunk belőle.
A mától húshagyókeddig tartó időszakot farsang farkának nevezik. Ekkora időzítik szabadtéri felvonulásokkal körített téltemetési ceremóniák zömét, amelyeket szinte falvaként eltérő változatban még ma is gyakorolnak Székelyföldön.
Lezárult a jelentkezés a sepsiszentgyörgyi önkormányzat által kiosztandó hallgatói ösztöndíjakra. Az egyetemisták támogatására kidolgozott program keretében idén harmincheten nyújtottak be pályázatot.
Hamarosan kikerül a nyomdából a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat 2022. évi beszámolója. Benkő Erikától nemcsak azt kérdeztük, miért angol nyelven teszik közzé a jelentést, hanem az Úz-vö...
Bálint-napkor manapság piros szíves üzenet, virágcsokor és egyéb kényeztetés dukál a nőknek. Legalábbis az angol kultúrkörből importált divat jegyében. Pedig kár Nyugatot majmolni, amikor mifelénk is érdekes hagyományok fűződnek február 14-hez.
Fehér őzet észleltek a Bucsecs Nemzeti Parkban a Romsilva állami erdészet munkatársai. Az állat a természetvédelmi terület őrzését, gondozását ellátó erdészet által kijelölt etetőhelyek egyikénél tűnt fel néhány társával, a helyszínen térfigyelő kamera van, így sikerült „lencsevégre kapni”.
Vasárnaptól egy héten át a Házasság hete rendezvénysorozat zajlik Sepsiszentgyörgyön és Erdővidéken. Mindehhez a Bálint-napot megelőző vasárnapra eső házasság világnapja szolgáltat apropót.
Barót polgármestere a közösségi oldalán jelentette be, hogy a város a polgármesteri hivatal melletti iskolaépület felújítására benyújtott pályázatát is megnyerte.
Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége szervezésében február 4–5-én Sepsiszentgyörgyön a Mikes Kelemen Főgimnáziumban zajlott az Implom József Helyesírási Verseny országos döntője. A Gyulán esedékes a Kárpát-medencei döntőre kilencen jutottak tovább.
Úgy tűnik, Székelyföldön is meghonosodik a kolozsvári Spritz kávéház teraszán 2011-ben rajtoló Szalonnafeszt. Miután az elmúlt hétvégén Csíkszeredában szervezték meg, péntek-vasárnap Sepsiszentgyörgyé a házigazda szerepe.
Mondhatni évente mintegy ezer fővel csökkent Kovászna megye lakossága 2011 és 2021 között. Számszerűleg Sepsiszentgyörgy szenvedte el legnagyobb veszteséget, közel hatezer főt, százalé...
Február 2-a Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, amikor is Mária megtisztulására és Jézus templomi bemutatására emlékezik a katolikus egyház. A Székelyföldön is általánosan elterjedt képzet szerint ha ma kisüt a nap, és a medve, meglátván saját árnyékát, gyorsan visszamegy a barlangjába, még negyven napig kemény télre számíthatunk.
Romlott a gyakorlati sofőrvizsgán átmenő jelentkezők aránya a 2022-es esztendőben 2021-hez képest – állapította meg keddi sajtóértekezletén dr. Ráduly István. Ugyanitt Illés Andrea, a Kovászna Megyei Statisztikai Igazgatóság vezetője ismertette a népszámlálás részleges eredményeit.
Miközben a Hargita Megyei Törvényszék felfüggesztette a volt hadifoglyok leszármazottjainak járó kárpótlás ügyében indított tárgyalásokat, és a Bukaresti Legfelsőbb Bíráságtól várja a törvény értelmezését, a szomszédos Kovászna megyében egyelőre zavartalanul zajlik a kárpótlási folyamat.
Ma délben közel száz megemlékező vett részt az 1943-as doni katasztrófát megidéző főhajtáson a Felső-Háromszék és a Kászonok között húzódó Katrosa-völgyben.
Nagy fába vágta a fejszéjét a Magyarországon Élő Háromszékiek Egyesülete: azt tervezik, hogy június elején egy 450 méter hosszú székely zászlót „feszítenek ki” a budapesti Andrássy úton, az Opera és a Hősök tere között, a több mint négyszer akkora piros-fehér-zöld óriáskokárda mellé.
Ma van Piroska, valamint IV. Béla királyunk lánya, Margit napja, utóbbit éppen 80 évvel ezelőtt, 1943-ban avatták szentté, és Székelyföldön négy templomot ajánlottak az oltalmába. Emellett érdekes szokások, időjárási regula is fűződik e naphoz.
A műanyagpalackokat, üvegeket és alumíniumdobozokat gyártóknak és viszonteladóknak február 28-ig kötelezően regisztrálniuk kell a RetuRO programban, ennek elmulasztása esetén 20–40 ezer lejes büntetést kockáztatnak. A belföldön gyártott és importált termékek csomagolóanyagai begyűjtését és az újrahasznosítás hatékonyságát célzó betétdíjas rendszer minden bizonnyal jótékony hatással lesz a környezetünkre, de mélyebben kell majd a zsebünkben nyúlnunk a szemétdíjak törlesztésekor.
Pontosan 80 évvel ezelőtt kezdődött a doni katasztrófa, amelynek során a keleti frontra 1942 áprilisában kivezényelt magyar királyi 2. honvéd hadsereg állásai feladására, illetve visszavonulásra kényszerült. Ekkor a közvetlen frontvonalon már nem tartózkodott ott a marosvásárhelyi 27. tábori tüzérosztályból szervezett 27/2. könnyű ágyús üteg, de korábban számos példáját szolgáltatta a székely helytállásnak, vitézségnek.
Veszélybe került a háromszéki Torjának a legnagyobb székelykapuval felállított világrekordja, miután az anyaországi Sokorópátkán 10 és fél méter magasat, illetve 16 méter széleset terveznek. A helyzet pikantériája, hogy a monumentális alkotás kivitelezője az a Pethő Sándor lesz, aki annak idején a torjai kapu faragásában is oroszlánrészt vállalt.
Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
Igen, a 2007 óta tartó sorozat huszadik kiadását tesszük az olvasó asztalára, ami megelégedéssel tölthetne el. De nehéz büszkén, ujjongva beszélni jubilálásról, amikor – mint az a minap kiderült – testvérkiadványuk, amelynek farvizén annak idején a Székely Kalendárium életmagra kapott, megszűnik létezni: Székelyföld legrégebbi, ma is létező újságja, a Székely Hírmondó 2023-ban már nem jelenik meg nyomtatásban, mint ahogy megannyi más erdélyi magyar sajtótermék sem. Ez szomorúsággal tölt el.
Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
A közeljövőben kerül sor a CAPSTONE névre hallgató műhold felbocsátására – sok szempontból mérföldkőnek számít az új űreszköz startolása.
Két év kényszerszünet után újra alkotómunka zajlik a Bálványos Resortban. A tizenegyedik Art Camp-ra több mint harminc művész kapott meghívást Erdélyből, Magyarországról és Németországból.
Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.