Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés
Május 1-je a régieknél

Május 1-je a régieknél

Régi magyar neve pünkösd hava, meteorológiai megnevezése tavaszutó, a csillagászok Ikrek hava néven tartják számon – ez lenne a május, amelynek nevét Ovidius római költő a „nagyobbság” (maius) szóra vezette vissza, mások Maia görög istennő, megint mások pedig a növény- és az állatvilág növekedését elősegítő, itáliai Maius istennő nevéből eredeztetik. És valóban: egyfajta termékenység-elősegítő rituáléként fogható fel május 1-je évszázadokon át gyakorolt szokása, a jakabfa-állítás is.

Hirdetés
Hirdetés
Veszélyes pásztorkutyák

Veszélyes pásztorkutyák

Amikor kóbor állatok marnak össze békés járókelőket, a hatóságok gyorsan lendületet vesznek, hatékonyságukat bizonyítandó. Az erdők-mezők turistaösvényein bóklászók biztonsága azonban évek óta megoldatlan, az esztenák mellett fölös számban tartott kutyák miatt nemcsak a legelőkön vagy azok közelségében szerezhetnek rossz tapasztalatot a természetjárók. Lehet azonban ezt a kérdést más oldalról is nézni, világított rá Csákány László, a sepsiszentgyörgyi Szemerja–Görgő Közbirtokosság elnöke.

Hirdetés
Hirdetés
Szánozás, tyúkmonyászás, kakasünnep

Szánozás, tyúkmonyászás, kakasünnep

Sokat változott a világ – és mindjárt tegyük hozzá: e tekintetben előnyére – az Orbán Balázs által taglalt állapotokhoz képest, amikor a csíki lányoknak pisztolyt kellett elsütniük a húsvéti locsolódás idején! Sajnos ezzel együtt, mintegy bokrostól lőve a nyulat, a teljes húsvéthétfői szokáskörünk folyamatos kopásának lehettünk és lehetünk tanúi, pedig akadnak benne olyan elemek, amelyeket jó lenne (vagy inkább jó lett volna) ápolni, megőrizni.

A Golgota csöndjében

A Golgota csöndjében

Jézus kereszthalálának napja – a székelyeknél hosszúnap, a csángóknál aszúpéntek. Még a reformátusoknál is szigorú böjt van, és a nem hívők is tiszteletben tartják a 4–5. századig visszanyúló emléknap méltóságát, a Golgota csendje őket is megérinti. A hozzá kapcsolódó szokások, hagyományok, tavaszkezdetre utaló hiedelmek tárháza rendkívül gazdag és változatos, így meg sem kíséreljük az egészet átfogni, csupán szemelgetünk belőle.

Amikor a harang nem szól

Amikor a harang nem szól

A harangok nagycsütörtökön szólalnak meg utoljára, mert a néphit szerint ezután Rómába repülnek. De nemcsak a harangok némulnak el ezen a napon nagyszombaton délig, hanem az orgonák is, helyettük viszont megszólalnak a templomba hívó kereplők. A fölművelésre vonatkozó tiltások értelmében „nagyhéten szerdáig lehet még szántani, nagycsütörtökön már nem éppen, nagypénteken pedig valóságos vétek”, ugyanis Jézus teste ilyenkor a földben van.

„Hol az a virág van, ott van az Isten”

„Hol az a virág van, ott van az Isten”

Amikor a keresztre feszítését megelőző vasárnap Jézus az Olajfák hegyéről ember még nem ülte szamárcsikón bevonult Jeruzsálembe, az ujjongó nép tiszteletadásképpen pálmaágakkal, az élet, a reménység, a győzelem jelképével integetett neki. Az ezt felelevenítő szertartások már az első századokban gyökeret vertek, előbb a Közel–Keleten, nem sokkal később Konstantinápolyban, majd a 11–12. században Rómában és ezzel párhuzamosan a Kárpát-medencében is. Ám ahol nem volt pálma, mint például Székelyföldön, ott a virágzó fűz vesszőivel helyettesítették.

Tisztább lesz a környezet, de megérzi a zsebünk

Tisztább lesz a környezet, de megérzi a zsebünk

A műanyagpalackokat, üvegeket és alumíniumdobozokat gyártóknak és viszonteladóknak február 28-ig kötelezően regisztrálniuk kell a RetuRO programban, ennek elmulasztása esetén 20–40 ezer lejes büntetést kockáztatnak. A belföldön gyártott és importált termékek csomagolóanyagai begyűjtését és az újrahasznosítás hatékonyságát célzó betétdíjas rendszer minden bizonnyal jótékony hatással lesz a környezetünkre, de mélyebben kell majd a zsebünkben nyúlnunk a szemétdíjak törlesztésekor.