Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés
Pünkösdi népszokások Székelyföldön

Pünkösdi népszokások Székelyföldön

Karácsony és húsvét után a keresztény világ harmadik legfontosabb ünnepe pünkösd, közismerten annak emlékére, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek alászállt az első tanítványokra. Időpontja „vándorló”, mindig a húsvétot követő ötvenedik napra esik, ami nem lehet hamarabb május 10-nél, sem később június 13-nál. A parajdi születésű (1947), Marosvásárhelyen élő Barabás László néprajzkutatót, főiskolai tanárt kérdeztük arról, Székelyföldön milyen szokások kapcsolódnak hozzá.

A szőlőműveléstől a hengergőzésig

A szőlőműveléstől a hengergőzésig

A 223-ban a pápai trónra került, majd 230-ban vértanúhalált szenvedett I. Orbán pápa egyesek szerint a jóval Jézus születése előtt dívó Bacchus-kultusz szerepét „vette át”, részben ezért választották patrónusuknak a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok. Mifelénk az utolsó fagyosszentként tartják számon, és mivel itt kevés a szőlős, napjához másfajta szokások is kapcsolódtak az idők folyamán. Ezek némelyike ma már csak az öregek emlékezetében él, és bizonyára nosztalgiázva gondolnak rájuk.

Hirdetés
Hirdetés
Kisiskolás népdalcsoportok találkozója

Kisiskolás népdalcsoportok találkozója

Az Alma Mater Alapítvány Füleki Katalin és Gábor Judit tanítónők irányításával ötödik alkalommal szervezte meg május 16-án a kisiskolás népdalcsoportok találkozóját, amely elsősorban Kézdivásárhely és környéke alsó tagozatos diákjainak szólt. Idén a találkozó helyszíne a kézdivásárhelyi református templom volt. A felhívásra 13 csoport 230 gyerekkel jelentkezett be, valamint 30 tanítónő, akik felkészítették a gyerekeket, illetve énekeltek a tanítók csoportjában.

Tabuk nélkül a demenciáról

Tabuk nélkül a demenciáról

A Diakónia Keresztyén Alapítvány sepsiszentgyörgyi idősgondozó-ágazata minden évben szakmai konferenciával jelöli meg éves naptárában az ápolók világnapját. Számukra folyamatosan szerveznek képzéseket, ez alkalommal egy mindenki számára kihívást jelentő helyzetre, a demens betegekkel való bánásmódra készítették fel őket. Az Alzheimer-kór témájára épült tehát a szerdai rendezvény, amelyre az idősgondozással foglalkozó intézmények, civil szervezetek képviselői voltak hivatalosak, de más érdeklődőket is szívesen láttak.

Hirdetés
Hirdetés
Május 1-je a régieknél

Május 1-je a régieknél

Régi magyar neve pünkösd hava, meteorológiai megnevezése tavaszutó, a csillagászok Ikrek hava néven tartják számon – ez lenne a május, amelynek nevét Ovidius római költő a „nagyobbság” (maius) szóra vezette vissza, mások Maia görög istennő, megint mások pedig a növény- és az állatvilág növekedését elősegítő, itáliai Maius istennő nevéből eredeztetik. És valóban: egyfajta termékenység-elősegítő rituáléként fogható fel május 1-je évszázadokon át gyakorolt szokása, a jakabfa-állítás is.

Veszélyes pásztorkutyák

Veszélyes pásztorkutyák

Amikor kóbor állatok marnak össze békés járókelőket, a hatóságok gyorsan lendületet vesznek, hatékonyságukat bizonyítandó. Az erdők-mezők turistaösvényein bóklászók biztonsága azonban évek óta megoldatlan, az esztenák mellett fölös számban tartott kutyák miatt nemcsak a legelőkön vagy azok közelségében szerezhetnek rossz tapasztalatot a természetjárók. Lehet azonban ezt a kérdést más oldalról is nézni, világított rá Csákány László, a sepsiszentgyörgyi Szemerja–Görgő Közbirtokosság elnöke.

Szánozás, tyúkmonyászás, kakasünnep

Szánozás, tyúkmonyászás, kakasünnep

Sokat változott a világ – és mindjárt tegyük hozzá: e tekintetben előnyére – az Orbán Balázs által taglalt állapotokhoz képest, amikor a csíki lányoknak pisztolyt kellett elsütniük a húsvéti locsolódás idején! Sajnos ezzel együtt, mintegy bokrostól lőve a nyulat, a teljes húsvéthétfői szokáskörünk folyamatos kopásának lehettünk és lehetünk tanúi, pedig akadnak benne olyan elemek, amelyeket jó lenne (vagy inkább jó lett volna) ápolni, megőrizni.

A Golgota csöndjében

A Golgota csöndjében

Jézus kereszthalálának napja – a székelyeknél hosszúnap, a csángóknál aszúpéntek. Még a reformátusoknál is szigorú böjt van, és a nem hívők is tiszteletben tartják a 4–5. századig visszanyúló emléknap méltóságát, a Golgota csendje őket is megérinti. A hozzá kapcsolódó szokások, hagyományok, tavaszkezdetre utaló hiedelmek tárháza rendkívül gazdag és változatos, így meg sem kíséreljük az egészet átfogni, csupán szemelgetünk belőle.

Amikor a harang nem szól

Amikor a harang nem szól

A harangok nagycsütörtökön szólalnak meg utoljára, mert a néphit szerint ezután Rómába repülnek. De nemcsak a harangok némulnak el ezen a napon nagyszombaton délig, hanem az orgonák is, helyettük viszont megszólalnak a templomba hívó kereplők. A fölművelésre vonatkozó tiltások értelmében „nagyhéten szerdáig lehet még szántani, nagycsütörtökön már nem éppen, nagypénteken pedig valóságos vétek”, ugyanis Jézus teste ilyenkor a földben van.

„Hol az a virág van, ott van az Isten”

„Hol az a virág van, ott van az Isten”

Amikor a keresztre feszítését megelőző vasárnap Jézus az Olajfák hegyéről ember még nem ülte szamárcsikón bevonult Jeruzsálembe, az ujjongó nép tiszteletadásképpen pálmaágakkal, az élet, a reménység, a győzelem jelképével integetett neki. Az ezt felelevenítő szertartások már az első századokban gyökeret vertek, előbb a Közel–Keleten, nem sokkal később Konstantinápolyban, majd a 11–12. században Rómában és ezzel párhuzamosan a Kárpát-medencében is. Ám ahol nem volt pálma, mint például Székelyföldön, ott a virágzó fűz vesszőivel helyettesítették.