Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés
Miklóssy Mária képi világa

Miklóssy Mária képi világa

Miklóssy Mária az az állandóan kereső alkotónk, akire a folytonos önmaga-keresés, a kifejezésért, a műben elrejtett szándék sajátos, csak rá jellemző megszólaltatásáért való örök harc, örök küzdelem jellemző. Ez abból is jöhetett, hogy mint művész-feleség – Plugor Sándor hitvese – próbált saját úton járni, nem a súlyos egyéniségű férj árnyékában maradni, aki a vonal bűvöletének rabjaként, annak kifejező erejében kiteljesedve alkotott.

Hirdetés
Hirdetés
A segesvári végzések

A segesvári végzések

A háromkötetes históriában Oborni Teréz összegezi az 1562-es székely felkelés leverése utáni segesvári országgyűlés határozatait, és arra a következtetésre jut, hogy a székelyeket ezek fosztották meg „ősi szabadságaiktól”, melyekért „oly sokszor fegyvert ragadtak a következő évtizedekben is, és nem szűntek meg azokat visszakövetelni” még évszázadok múlva sem. A két nagyhatalom, a Habsburg és az oszmán szorításába került erdélyi állam fejedelme szigorúan megtorolta az ellene törő belső ellenfelek próbálkozásait, akik a kortárs Borsos Sebestyén krónikás szerint „a király ellen s az urak és a nemesség ellen kardot akarának vonni”.

Hirdetés
Hirdetés
Kár lenne elkallódniuk

Kár lenne elkallódniuk

Sok pályázatra számít a Székelyföldi Tehetségsegítő Tanács (SZTT), mely a 2018/19-es tanévben is meghirdeti az Ady Endre-ösztöndíjat szociálisan hátrányos helyzetű diákok számára. A tavalyhoz képest megnövekedett területről, Brassó, Hargita, Kovászna, Maros és Bákó megyéből lehet igényelni a 100 ezer forint értékű támogatást – Bereczki Kinga, az alapkezelő SZTT elnöke hétfőn sajtótájékoztatón közölte a pályázattal kapcsolatos tudnivalókat.

A múlt értékei és borzalmai

A múlt értékei és borzalmai

Serdült Benke Éva legújabb, Gerinceltörésben című könyve a kommunista diktatúra ember- és léleknyomorító, erkölcs- és (ön)tudatromboló éveinek szörnyűségeit ismerteti. És teszi ezt megtörtént események dokumentumigényű felelevenítésén keresztül, majd rámutat a pusztulásra ítélt értékrend kialakulásának folyamatára is. Minderről kedd este szerezhettünk tudomást a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban.

Ki kinek és kinek nem ír?

Ki kinek és kinek nem ír?

A PulzArt irodalmi rendezvényeinek sorából kiemelkedve, kissé rendhagyóra sikeredett a vasárnap esti, a Bod Péter Megyei Könyvtárban megtartott író-olvasó találkozó, melynek meghívottja a Kemény írócsalád volt. Bár a beszélgetőpartnerük, Szonda Szabolcs könyvtárigazgató egy fiktív családlátogatás keretében a nappaliba és dolgozószobába hívatta meg magát és a hallgatóságot, Kemény István költő, író, Szirmay Ágnes író, dramaturg és Kemény Zsófi slammer, író – a standard funkciókat nélkülöző helyiségek hiányában – egy szűk órában teljes életterükbe bepillantást hagytak-adtak.

Elsőként Erdélyben

Elsőként Erdélyben

A világ szeme elől eldugott, kis falut is be lehet kapcsolni a képzőművészet vérkeringésébe, és az ott született, ezáltal a nevét messze röpítő művek talán az enyészet útjáról is letéríthetik. Ezek a gondolatok a Művészek Atyhai Társasága tárlatának pénteki megnyitóján fogalmazódtak meg bennünk, miután beléptünk a fény és árnyék, hagyományos és modern, fa és fém harmóniáját sugárzó alkotásoknak otthont adó Erdélyi Művészeti Központba (EMŰK).

A nagyok táborában

A nagyok táborában

Járva-kelve a megyében ritka az a település, ahol ne jutna eszünkbe legalább egy-egy nagy ember neve, ne rajzolódnék ki arca, ne idéződnének fel sajátos kijelentések. Ha Zágonba megyünk, legalább Mikesre gondolunk, Kisbaconban Benedek Elekre, Nagyajtán Kriza Jánosra, Bereckben Gábor Áronra, s ha történetesen Mikóújfaluba térünk be, biztosan Fejér Ákos alakja jön velünk szembe. Ez nem túlzás, mert a falu szélén ott díszeleg az emlékét idéző emlékmű, amelynek állításába, kivitelezésébe sok kéz besegített.