Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés
Pünkösdi népszokások Székelyföldön

Pünkösdi népszokások Székelyföldön

Karácsony és húsvét után a keresztény világ harmadik legfontosabb ünnepe pünkösd, közismerten annak emlékére, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek alászállt az első tanítványokra. Időpontja „vándorló”, mindig a húsvétot követő ötvenedik napra esik, ami nem lehet hamarabb május 10-nél, sem később június 13-nál. A parajdi születésű (1947), Marosvásárhelyen élő Barabás László néprajzkutatót, főiskolai tanárt kérdeztük arról, Székelyföldön milyen szokások kapcsolódnak hozzá.

Javában zajlik a 2. SepsiBook

Javában zajlik a 2. SepsiBook

Csütörtökön hivatalosan is elstartolt a 2. SepsiBook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál. Délelőtti órákban több száz gyerek népesítette be a Sepsi Arénát, akik Kertész Erzsivel, Varró Dániellel, Szabó Imola Juliannával, Harcos Bálinttal és László Noémivel találkozhattak. A standok is felkészülve várták a közönséget, 31 hazai és magyarországi kiadó kínálja a legfrissebb könyves megjelenéseket.

Hirdetés
Hirdetés
A szőlőműveléstől a hengergőzésig

A szőlőműveléstől a hengergőzésig

A 223-ban a pápai trónra került, majd 230-ban vértanúhalált szenvedett I. Orbán pápa egyesek szerint a jóval Jézus születése előtt dívó Bacchus-kultusz szerepét „vette át”, részben ezért választották patrónusuknak a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok. Mifelénk az utolsó fagyosszentként tartják számon, és mivel itt kevés a szőlős, napjához másfajta szokások is kapcsolódtak az idők folyamán. Ezek némelyike ma már csak az öregek emlékezetében él, és bizonyára nosztalgiázva gondolnak rájuk.

Pittner-kiállítás az EMÜK-ben

Pittner-kiállítás az EMÜK-ben

Május 24-én, szerdán 18 órakor az Erdélyi Művészeti Központ harmadik emeleti kiállítóterében nyílik meg Pittner Olivér festőművész kiállítása. A Szücs György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettesének válogatásában létrejött tárlatot dr. Salat Csaba műgyűjtő és Oniga Erika művészettörténész, a kiállítás kurátorai méltatják az érdeklődő közönség előtt.

Hirdetés
Hirdetés
Bejártuk a megújult Székely Nemzeti Múzeumot – frissítve

Bejártuk a megújult Székely Nemzeti Múzeumot – frissítve

A múzeumi világnapra igen kedves meglepetéssel rukkolt elő a Székely Nemzeti Múzeum vezetősége. A két évig tartó felújítás végére érve, még a hivatalos megnyitó előtt szabad bebocsátást engedtek a múzeumbarátoknak, érdeklődőknek, hogy az egy nagy műalkotásként is értelmezhető, Kós Károly által tervezett épület megújult tereit még berendezésük előtt megszemlélhessék, bejárhassák.

Kinek a rózsáját kapta ajándékba a pápa?

Kinek a rózsáját kapta ajándékba a pápa?

Az elmúlt hétvége híradásaiban gyakran lehetett hallani, hogy Novák Katalin köztársasági elnök olyan különleges rózsatöveket ajándékozott Ferenc pápának az Árpád-házi Szent Erzsébetről elnevezett fajtából, „amelyet egy erdélyi magyar, Márk Gergely nemesített.” Mint kiderítettük, a híres rózsanemesítő nemcsak erdélyi, hanem egyenesen székely identitású: családja a háromszéki Egerpatakról származik.

Május 1-je a régieknél

Május 1-je a régieknél

Régi magyar neve pünkösd hava, meteorológiai megnevezése tavaszutó, a csillagászok Ikrek hava néven tartják számon – ez lenne a május, amelynek nevét Ovidius római költő a „nagyobbság” (maius) szóra vezette vissza, mások Maia görög istennő, megint mások pedig a növény- és az állatvilág növekedését elősegítő, itáliai Maius istennő nevéből eredeztetik. És valóban: egyfajta termékenység-elősegítő rituáléként fogható fel május 1-je évszázadokon át gyakorolt szokása, a jakabfa-állítás is.