Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Ősi jelképektől a mai címerig

Ősi jelképektől a mai címerig

2014-ben a magyar Országgyűlés március 16-át a magyar zászló és címer napjává nyilvánította, „fejet hajtva mindazon emberek, közösségek és emlékük előtt, akik e zászló és címer alatt harcolva életüket adták a magyar nemzetért”. Ennek kapcsán Demeter Zoltán baróti művelődésszervező e heti meghívottja Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus, címergrafikus volt a Tortoma Önképzőkörben.

Szerdai ünnepségek

Szerdai ünnepségek

Sepsiszentgyörgy
12.00-16.00 Honvédsírok koszorúzása a temetőkertekben a város iskoláinak közreműködésével.
18.00 A felújított 1848–1849-es honvéd emlékmű ünnepélyes felavatása az Erzsébet parkban, műsorvezető: Nagy-Kopeczky Kristóf. Beszédet mond Sztakics Éva Judit alpolgármester, rövid történelmi bemutatót tart József Álmos nyugalmazott tanár, helytörténész, szakmai előadást dr. Szekeres Attila István heraldikus.

Útikalauz Háromszékről

Útikalauz Háromszékről

Kisgyörgy Zoltán geológus, riporter kedden, a baróti Tortoma Önképzőkör keretében jó hangulatú, „teltházas” találkozó keretében mutatta be leg­újabb, a budapesti Műszaki Könyvkiadónál megjelent, Barangolások Székelyföldön – Kovászna megye című kötetét. A könyv iránti érdeklődést az is jelezte, hogy a pár példány, amit Zoli bácsi magával hozott a találkozóra, szinte pillanatok alatt elfogyott.

A bölöni várat a németek is lőtték

A bölöni várat a németek is lőtték

Mint köztudott, Bölön különös formájú unitárius templomát a 19. század végén építették, egyrészt szükségszerűségből, mert a hívek megnövekedett létszáma nagyobb templomot követelt, másrészt kényszerből: a régi templom 1890-ben egy földrengés következtében annyira megrongálódott, hogy már nem lehetett újraépíteni. Kozma Albert, Bölön jelenlegi unitárius lelkésze nemrég az építés egészen rendhagyó részleteiről tett említést.

Előpatak régi képeslapokon

Előpatak régi képeslapokon

Előpatak Őskútnak nevezett borvízforrása körüli terület betelepítése az 1770–80-as évekre esik, amikor gróf Nemes János Háromszék főkirálybírója felismeri a környék ásványvizeiben rejlő gyógyító lehetőségeket, és 1772-ben a svájci üdülőhelyek épületeinek stílusában felépíti Svájcinak nevezett villáját, példát mutatva ezzel a további építkezésekhez a környéken levő birtokaik révén érdekelt Mikó, Béldy, Székely és Gidófalvi családoknak.