A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
1849. október 6-a az elmúlt egy és háromnegyed évszázad folyamán mélyen beívódott a nemzet tudatába, valószínűleg nincs olyan magyar ember, aki legalább egynek-kettőnek a nevét ne tudná kapásból felidézni az aradi tizenhárom vértanú közül. Az viszont kevésbé közismert, hogy egyik utolsó gyóntatójuk korábban Székelyföldön, egészen pontosan Kézdivásárhelyen tanított és lelkészkedett.
A Kézdivásárhelyen élő Borcsa János új kötete nemrég jelent meg a Kriterion Könyvkiadó gondozásában. Az idő kihívásai című könyv a szerzőnek 2018 és 2022 között a Székely Hírmondóban megjelent irodalmi jegyzeteit, glosszáit, tárcáit tartalmazza.
Az Erdővidéki Közművelődési Napok először 1991-ben került megrendezésre. Azóta a rendezvénysorozat sok fejlődésen, átalakuláson ment át, s idén a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület szervező csapata előbb hozta november végéről október elejére a rendezvénysorozatot azzal a szándékkal, hogy szabadtéri rendezvényeket is szervezhessünk, lehetőleg kellemes időben.
Október 11-én, szerdán, 17 órakor a Kovásznai Kádár László Képtárba kerül sor Deák M. Ria és Deák Barna A másság egysége című közös kiállításának megnyitójára.
Október 4-én, szerdán 18 órától Salamon Ferenc El van bütülve. Háromszéki szólások, kifejezések című gyűjteménye harmadik, bővített kiadását mutatják be a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban.
Kedden 18 órától játsszák az 1×1 Királyfi (r. Dávid Péter) című zenés mesejátékot a Cimborák Bábszínház stúdiótermében (Sepsiszentgyörgy, Szabadság tér, 1. szám).
Ha október akkor Filmtettfeszt, vagyis az Erdélyi Magyar Filmszemle zajlik Kovásznán is. Idén szerdától vasárnapig minden nap ingyen vetítik a filmeket a Kovásznai Művelődési Központban (Dózsa György utca 3. szám).
A DÉJÀ VU – II. Erdélyi Kortárs Képzőművészeti Seregszemléhez kapcsolódóan az Erdélyi Művészeti Központ e heti eseményei gyerekeket és felnőtteket egyaránt megszólítanak.
Újabb, közönségtalálkozóval egybekötött könyvbemutatóra várják az érdeklődőket a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár dísztermébe.
Változatos kínálattal várják a filmkedvelőket a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központ nagytermébe: október 6–8. között különböző műfajú alkotásokat vetítenek a 23. Filmtettfeszt – Erdélyi magyar filmszemle keretében.
A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Diákszínpad legújabb bemutatója a Petőfi-év jegyében született. Ezúttal nemzeti költőnk János vitéz című halhatatlan darabját vitték színre, és szeretettel ajánlják minden korosztálynak.
Harmadik kiadásához érkezett a kétévenként megrendezett sepsiszentgyögyi Visor fotófesztivál, mely október 6-15-e között megmutatkozási lehetőséget kínál a székelyföldi fotókluboknak,...
Vadászati Kiállítás előadótermében bemutatják Székely Árpád Tündérvár és istenháza című fotóalbumát. Szeretettel várják a honismeret iránt érdeklődőket.
Az újonnan indult koncertévad és a tervezett fellépések minőség növelésének érdekében, tagfelvételt hirdet a sepsiszentgyörgyi Vox Humana kamarakórus.
Szeptember 26-án 11 órakor a szárazajtai református templomban istentisztelettel, majd a központban felállított emlékműnél koszorúzással emlékeznek a Maniu-gárdisták által elkövetett vérengzés áldozataira. 1944 őszén a banda tagjai Székelyföld más településein is halomra gyilkoltak ártatlan magyarokat.
Kozma és Damján zománcképei a szent koronán is fellelhetők, mintegy védve a magyar királyok egészségét. Emléknapjuk eredetileg szeptember 27-re volt kitűzve, de Páli Szent Vince ünnepe miatt 1969-ben egy nappal korábbra, szeptember 26-ra helyezték át. Székelyföldön két templom élvezi oltalmukat, hajdanán Moldvában híres búcsújáróhelynek számított a nevüket viselő katolikus kápolna.
A világhírű magyar természetfotós sepsiszentgyörgyi Vértelen vadászat című kiállításának záróakkordjaként megtartott szombat esti sepsiszentgyörgyi előadás százakat vonzott, a Vadon Egyesület pedig közkívánatra egy második előadást is megszervezett, amelyre ma este 7 órától kerül sor. Állatok, technika iránt érdeklődőknek vétek kihagyni, de a művészek is szimpatizálhatnak azzal a kreativitással, amelynek tanúi lehettünk. Végül pedig mindenkit megérinthet a teremtett világ csodálatos gazdagsága és szépsége, amely néha borzongató izgalmakat is tartogat.
Pénteken, szeptember 22-én 19 órakor a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központ nagytermi stúdiójában kerül sor a Kiss Tibor Noé Beláthatatlan táj című kötete alapján készült Csendsötét című színházi előadásra. A darabot a frissen végzett marosvásárhelyi színésznő, Oproiu Nicolette alkalmazta színpadra, és az ő előadásában láthatja a közönség.
Csütörtökön és pénteken is kettős könyvbemutatóval várja az olvasókat a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár. Előbb Hidas Judit íróval és Péntek Orsolya íróval, képzőművésszel beszélget erdélyi körútjuk alkalmából Murányi Sándor Olivér író, másnap S. Király Béla közíró, politológus és Garda Dezső történész egy-egy kötete kerül közönségközelbe.
Ha Máté nevet, nem lesz a borból ecet – így a mondás, ami arra utal, hogy a mai napsütés jó bort vetít előre. Székelyföldön ugyan nincs olyan sok nemes szőlő, hogy erre különösebben felkapjuk a fejünket, ám a régi gazdálkodók ezt a napot is számon tartották.
Amint már megírtuk, a kézdivásárhelyi Udvartér Színház első, 2023–2024-es évadával a bérletrendszer is újraindul a céhes városban, amit Brassóban és Kovásznán is bevezetnek. Most már azt is tudjuk, milyen előadásokat lehet majd megtekinteni.
Szeptember 22–28. között a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Ház, a Művész Mozi és az Andrei Mureșanu Színház harmadik alkalommal hozza tető alá Románia egyetlen, kizárólag női filmeseknek szóló filmfesztiválja. Az Eva FilmMakers Fest célja egyensúlyt teremteni a férfi és női tehetségek között egy olyan művészeti ágban, ahol a nőkhöz inkább a színészi, mint a rendezői tevékenység társul.
A Vigadó Művelődési Központ és a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Háza partnerségében érkezik Kézdivásárhelyre szeptember 19-én 19 órától a Hármasban a legjobb című előadás.
Ma van a szent kereszt felmagasztalásának ünnepe, amikor a világ katolikusai két fontos eseményre emlékeznek: Krisztus keresztjének megtalálására és visszaszerzésére. Számos székelyföldi település templomának, kápolnájának tartják a búcsúját.
Az idén második alkalommal a Jazz Bistro meghívottjaként lép színpadra szeptember 15-én 20 órától a Fernet Blues Company, ezúttal eredeti felállásban.
2023. pünkösd vigíliáján ünnepeltük az első Magyarországon nyomtatott könyv, a Budai krónika kiadásának 550. évfordulóját. A jubileum alkalmából az Országos Széchényi Könyvtár újra megjelentette a művet, amelyet szeptemberben egy tíznapos körút keretében mutat be a magyar közösség számára. A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-termébe szeptember 13-án 17 órára várják az érdeklődő közönséget.
Csütörtökön a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központ díszterme hármas esemény helyszíne volt: Iochom István Katonasors című kötetének bemutatója mellett hatodik, egyben utolsó alkalommal rendeztek hadiárva-találkozót, illetve első alkalommal tartották meg a volt munkaszolgálatos katonák találkozóját.
A Nagyboldogasszonnyal kezdődő „két asszony köze” záró napjához érkeztünk, amikor a katolikus egyház Mária születését ünnepli. Ezért mondják egyes helyeken, hogy az arra érdemesek, ha ma korán reggel egyedül mennek ki a kertjük végébe, és megnézik az aranyszegéllyel díszített kelő Napot, meglátják benne Szűz Mária bölcsőjét és a körülötte levő rózsákat. Avagy magát a Napba öltözött asszonyt. Rajta kívül csak Jézusnak és az előhírnök Keresztelő Jánosnak üljük meg a földi születésnapját.
Csütörtökön Kézdivásárhelyen Bokor Tibor polgármester és Lung László Zsolt intézményvezető sajtótájékoztató keretében mutatták be a Vigadó Művelődési Központ létrejöttét és működését.
Két új bemutatóval gazdagodik az M Studio repertoárja a 2023/2024-es évadban. Szeptember és október folyamán fesztiválokon és hazai turnékon vesz részt a társulat, illetve lesz szabadtéri FIRE FLOW és sor kerül az első a Beyond Front@: Bridging Periphery – Creative Europe nemzetközi projekt első workshop sorozatára is.
A kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központ dísztermében szeptember 7-én 18 órától hármas rendezvényre várják az érdeklődőket: bemutatják Iochom István Katonasors című könyvét, ugyanekkor tartják az immár hatodik hadiárva-találkozót, illetve első alkalommal a volt kézdiszéki munkaszolgálatosok találkozóját.
Biztosan tudnánk-e válaszolni arra, hogy mi jelentene nekünk boldogságot? És azt is, hogy milyen árat kellene fizetni érte? Valószínűleg ezekre a kérdésekre adott válaszokhoz is közele...
Hétfőn, szeptember 4-én indul a jegyárusítás a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház idei évadi előadásaira a sepsiszentgyörgyi Központi Jegyirodában és a biletmaster.ro honlapon. Sajnálattal értesítjük közönségünket, hogy az általános drágulási hullámot a színháznak sem sikerült elkerülnie, de igyekeztünk csak minimálisan emelni árainkat, átlagosan 5 lejjel.
Bár a csillagászati ősz első napja szeptember 23-ra esik az északi féltekén, meteorológiai értelemben tegnappal könyörtelenül véget ért a nyár. Egy 1575-ös Csízió által a szőlőfürtök begyűjtőjeként aposztrofált szeptembert Egyed napja vezeti be, amire érdemes odafigyelni: az idősek szerint ugyanis amilyen ma az időjárás, olyan marad egész hónapban – vagy akár negyven napig.
A Bukaresti Városi Múzeumnak a csíkszeredai Felső Olt és Maros Múzeumnál a kedden megnyílt és november 12-ig látogatható kiállítása megnyitóján többek között elhangzott, hogy 1914-ben Bukarestben hivatalosan 40 ezer, összesen mintegy 60 ezer magyar élhetett. A korabeli források tükrében ez szerény becslésnek tekinthető, de a Berceni negyed kialakulására is érdemes (lett volna) pár szó erejéig kitérni.
Augusztus 31-e és szeptember 3-a között immáron negyedik alkalommal hozzák tető alá az Erdélyi Történész Tábort Gyergyóremetén. Csütörtöktől vasárnapig neves erdélyi és magyarországi történészek tartanak előadásokat, kutatási beszámolókat, könyvbemutatókat, vesznek részt szakmai beszélgetéseken, vitákon.
A Székely Nemzeti Múzeum felújításával egy időben az épület udvarán, kertjében is átfogó munkálatokra, látványos átalakításokra került sor, ám mindvégig tiszteletben tartva az intézmény és tervezője (Kós Károly) szellemiségét. Az éppen Sepsiszentgyörgyön tartózkodó dr. Herczeg Ágnes budapesti kerttervezővel, egyetemi docenssel beszélgettük a koncepcióról, kivitelezésről és arról, hogyan sikerült a századokra visszanyúló erdélyi kertépítészeti hagyományokat átmenteni a mába.
Évadnyitásra hangolódva akusztikus gitárestekre hívják az érdeklődőket augusztus 24-én és 25-én a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központ szervezésében a Vigadó előtti térre.
Mivel a szentté avatási eljárás részeként 1083. augusztus 20-án, a Nagyboldogasszony nyolcadába eső vasárnapon nyitották meg István király sírját, a magyar egyház ezt a napot iktatta névünnepeként a naptárba. Mária Terézia 1774-ben nyilvánította országos ünneppé, a rendszerváltás óta számít a legfőbb magyar állami ünnepnek. A népi hagyományban alig van nyoma a Szent István-nap köré fonódó szokásoknak, de azért találunk egy párat.
Közel ezer éve annak, hogy Szent István királyunk a Napbaöltözött Asszony, a Mennyek Királynője (Regina Caeli) oltalmába helyezte országát – hétszáz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Mexikó védőszentjévé nyilvánítsa a Guadalupei Szűzanyát, hogy aztán a múlt században a Fülöp-szigetek is kövesse példáját, míg Brazíliában az Aparecidai Miasszonyunkhoz, Portugáliában a Szeplőtelen Szűzhöz fohászkodnak. Mária mennybemenetelét, illetve a Szent István-i felajánlást ünnepeljük augusztus 15-én, és értelemszerűem eleink is különös figyelmet szenteltek ennek a napnak, annál is inkább, mert Nagyboldogasszony „nyolcada”, amelybe Szent István napja is beletartozik, ezer éve a magyar egyházi év kiemelkedő időszakának számít.
Idén hetedik alkalommal került sor a Családi Nap szervezésére a SIC Feszt keretében, melyre több mint ötszáz család látogatott ki, és több száz gyerek vett részt a különböző tevékenységeken. A gyerekeket mesés környezetben várták, hogy elnyerjék Aprócia birodalmának kulcsát, amit próbatételek által hódíthattak meg.
A nyergestetői csatára való emlékezéskor említettük, hogy miután meghátrálni kényszerültek a többszörös túlerővel szemben, mind Gál Sándor, mind Tuzson János megfogyatkozott egysége a Mitácson keresztül nyert egérutat az ellenség elől. Valamikor ez volt az Erdővidéket és Alcsíkot összekötő egyetlen országút. Igen, ez a megnevezés régen illet is rá, de amikor nemrég végigjártuk, nem akartunk hinni a történelemnek.
A spanyol származású Lőrincet, II. Sixtus pápa diakónusát Kr. 258-ban, a Via Tiburtina mellett rostélyra bilincselve elevenen megsütötték, mert fölöttese elfogatása után nem volt hajlandó kiadni az egyház féltve őrzött és időközben általa a szegények között szétosztott kincseit. Miközben a máglyán a bűnös világot siratta, szeméből könnyek csordultak ki – az óangol néphagyományban emiatt Szent Lőrinc könnyei néven szerepelnek a névünnepe táján hulló csillagok. Régi székely eleink az év utolsó napjának tekintették, amikor is új tüzet gyújtottak Bálványos várában.
Ma van Urunk színeváltozása – latinul: transfiguratio – napja: a hagyomány szerint ekkor szentelték fel a galileai Tábor-hegyen, Jézus megdicsőülésének helyén még az arab hódítás előtt megépült három bazilikát. Hozzánk, magyarokhoz emellett a nándorfehérvári csata okán is kapcsolódik, no meg annak okán is, hogy már a Szent István előtti őseink úrnak nevezték istenüket. Ebből kifolyólag aztán népi tapasztaltunk gazdag tárházában is találunk rá vonatkozó utalásokat.
Laikusok, történészek a mai napig vitáznak azon, hogy a Tuzson János egysége által vívott nyerges-tetői csata (1849. július 31–augusztus 1.) a szabadságharc utolsó részgyőzelmeként értelmezető-e, vagy az is a vesztes ütközetek közé sorolható. Úgy véljük, abban a reménytelen helyzetben, amikor mindenki számára világos volt a hamarosan bekövetkező tragédia, tízszeres túlerővel szemben közel két napon át helytállni felér egy Thermopülával, még ha nem is vesztek oda mindnyájan. Sajátos magyar lelkületre, gondolkodásmódra vall, hogy inkább szeretünk vereségből, veszteségből mítoszt teremteni, mint győzelemből.
Az Egyenlő Esélyekért Egyesület A Felsőháromszéki Ifjúsági Fúvószenekar (FIF) repertoárjának bővítése című palyázataez év június 30-án sikeresen lezárult.
Ma tölti be a 70. életévét a Kézdivásárhelyen élő Borcsa János magyartanár, aki 1974 óta folytat irodalomkritikai és publicisztikai tevékenységet. Tanulmányait hazai és anyaországi irodalmi és kulturális folyóiratok közlik, ugyanakkor munkatársa volt a Kovászna megyei napilapoknak, legutóbb, több éven át a Székely Hírmondónak. Tizenkét önálló kötete jelent meg, további tizenegy szerkesztésében, gondozásában vállalt szerepet. A kerek születésnap apropóján kértük fel egy rövid életmű-összegzésre.
A meghitt családias rendezvénynek megálmodott Orbaiszéki Forgács Fesztivált 2018-ban azzal a szándékkal hívták életre szervezői, hogy alkalom legyen számba venni, illetve az oda látogató turistákkal megismertetni a kistérség gazdag népi hagyományait, találkozási lehetőséget teremteni az ott élők számára, erősíteni az identitást. Hétvégén negyedik alkalommal hozzák tető alá Kovásznán, az eredetileg kitűzött cél változatlan.
Ha Illés napján főleg a mezőn és a legelőn nem volt ajánlatos munkálkodni, Szent Anna ünnepét inkább az asszonyok tartották dologtiltó napnak, különösen a kenyérsütés és a mosás tekintetében. A bukovinai székelyek az egész hónapot róla nevezték el, amikor is teljesül a hozzá fordulók kérése. A magtalanok, áldott állapotban lévők, női betegségekben szenvedők nagylelkű pártfogójukként imádkoztak hozzá.
Petőfi-emlékévnek nyilvánítottuk az idei esztendőt a költőóriás születésének 200. évfordulója alkalmából. Ennek jegyében Kovászna megyére kiterjedő rendezvénysorozattal, kulturális programokkal tisztelgünk Petőfi Sándor előtt, aki a történelmi Magyarország legkeletibb vármegyéjébe, Háromszékre is ellátogatott.