A szenvedélybetegség nem tabu: jobb felkészülni az ünnepi időszakra
Az ünnepek felerősítik az érzelmeket: míg egyesek számára a lelki feltöltődést, megh...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A gyümölcs kinyerése utáni maradék mezőgazdasági hulladék magában foglalja a héjat, magvakat, leveleket, ezt a hulladékot sokszor elégetik. A FAO adatai szerint 2017-ben több mint 27 millió tonna ananászt termelt a világ. Az ananász növény nagy, hosszú leveleit már régóta hasznosítják rostforrásként, könnyű textíliák alapanyagaként, s a gyümölcs hulladékából hasonlóan kinyerhető, ám textilkészítésre nem alkalmas, de önmagukban is jó szigetelő tulajdonságú rostokat használhatják fel az új módszerrel.
Egy vietnámi-szingapúri kutatócsoport új életet lehelt az ananászhulladékba, s a kísérleteikről a Materials Chemistry and Physics szakfolyóiratban számoltak be. A rengeteg rostot tartalmazó hulladékból olyan anyagot állítottak elő, amelyet akár hő-, akár hangszigetelőként hasznosítani lehet, és ráadásul környezetbarát.
A kutatók az ananászrostokat megőrölték, majd polivinil-alkohol 0,2 tömegszázalékos vizes oldatával elegyítették, az elegyet ultrahangkezeléssel homogenizálták és mentesítették a buborékoktól, ezután 80 °C hőmérsékletre melegítették 2 órán át. Az így kapott szuszpenziót fagyasztva szárítással végleges formájába alakították át. A végeredményül kapott anyag egy rendkívül porózus szerkezetű, 97-98 százalékban levegőből álló aerogél volt. A kísérletekben többféle rostmennyiséggel is vizsgálódtak, és a 2 tömegszázalék rostot tartalmazó elegyet találták a legjobb tulajdonságúnak. Az anyag fő összetevője a víz volt, amelyben a rostokat a polivinil-alkoholból képződött ragasztóanyag fogta össze, s a kezelések hatására ebből alakult ki a mikroszkopikus habszerkezet.
Az így kapott szigetelés egy katonai víztartó kulacsban a -3 Celsius-fokos vizet 6 órán át fagypont alatt tartotta, s forró ital esetében is 2,5 órán át 40 °C felett maradt a hőmérséklet. Az anyag hangszigetelő tulajdonságai is hasonlóan kedvezőek, az épületek hangszigetelésében használt közkedvelt anyagoknál jobb hatásfoka volt.
Az ananász-aerogél sokféle módon hasznosítható lesz, akár az ételt-italt tároló edények szigetelésében, akár építőanyagok formájában, mivel a mechanikai szilárdsága is megfelelő e célra. Számos hőszigetelővel ellentétben nem bocsát ki mérgező anyagokat, olcsó, könnyű, és mivel gyakorlatilag hulladékból készül, környezetbarát is.
(natgeo)