Hargita a sor végén

Látványosan emelkedett egy év alatt a nettó átlagbér Kovászna megyében. Jelenleg megyénk a 3306 lejes szeptemberi nettó átlagbérrel az országos középmezőnyben helyezkedik el. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdasági Karának kutatócsoportja a statisztikai hivatal adatai alapján készítette el a kézbe kapott, azaz nettó átlagbérek térképét megyei bontásban.

A térképet szemlélve kiderül, hogy aggasztóan nagy különbségek vannak az átlagbér tekintetében az ország különböző megyéi között: a lista élén szereplő Bukarestben a kézbe kapott fizetések szinte kétszer akkorák, mint a sereghajtó Hargita megyében. Bukarestben 5243 lej a nettó átlagbér, míg Hargita megyében 2886 lej. Az adatok szerint Kolozs megyében 4791 lej a nettó átlagbér, Temes megyében 4335 lej. A lista másik végén Hargita megye előtt Teleorman és Vrancea van 2967, illetve 2955 lejjel.

Kovászna megye az országos középmezőnyben helyezkedik el a 3306 lejes kézbe kapott átlagbérrel, Szilágy és Bihar megyékkel egy szinten. Háromszéken viszont kiemelkedő az egyéves bérnövekedés szintje, a második legnagyobb az országban. Megyénkben 12 hónap alatt 20,5 százalékkal nőtt a nettó átlagbér, miközben Kolozs megyében csak 0,2 százalékos a növekedés. Hargita megyében 4,06 százalékkal, Maros megyében 15,8 százalékkal, Brassó megyében pedig 14,7 százalékkal emelkedett egy év alatt a kézbe kapott átlagfizetés. A kolozsvári egyetem által működtetett, Romanian Economic Monitor kutatói szerint azokban a megyékben magasabb az átlagbér, ahol a munkavállalók nagyobb arányban dolgoznak a szolgáltatásban, és azon belül is az informatika és telekommunikáció terén, hiszen az IT-szektorban több mint négyszer annyit keresnek, mint azok, akik minimálbérért dolgoznak.

Torzít a statisztika

Szász Levente közgazdász, a BBTE dékánhelyettese, a kutatócsoport vezetője szerint aggasztó, hogy az ország különböző megyéi között nagyok a bérkülönbségek, mivel ez azt jelzi, hogy kialakultak olyan elszívó régiók, ahol nagyobbak a fizetések. Mivel az elemzés kapcsán felmerült, hogy a statisztika által mutatott nettó átlagfizetések nagyobbak, mint amit a mindennapokban érzékelünk, Szász Levente kifejtette: a statisztika valamilyen szinten torzít, ugyanis csak a legalább 4 személyt foglalkoztató cégeket méri, és ezeken kívül sok kisvállalkozás és egyéni vállalkozó működik. Ha az ezeket a 4 személynél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásokat is beleszámítanák, némileg csökkenne az átlagbér, és közelebbi képet mutatna a lakosság valós megítéléséhez. Szász Levente szerint befolyásoló tényező még, hogy az átlagbért felfele húzzák az egyes kiugró fizetések, például a menedzseri bérek, miközben nincsenek lefele húzó tényezők, hiszen minden alkalmazott megkapja legalább a minimálbért.

Lehetséges magyarázat

Miklós Zoltán közgazdász, háromszéki parlamenti képviselő, lapunk érdeklődésére elmondta: Kovászna megye gazdasági struktúrája adhat magyarázatot a nettó átlagbérek látványos emelkedésére. Az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa emlékeztetett, hogy idén három jelentős ágazatban, így az építkezésben dolgozók mellett már a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban foglalkoztatottak is adómentességet élveznek, azaz nem vonnak le tőlük sem jövedelemadót, sem egészségbiztosítást, kizárólag a nyugdíjalap hozzájárulást kell befizetniük, így az érintetteknek jelentősen megemelkedett a kézbe kapott fizetése. Másrészt ezekben az ágazatokban idén 3000 lejes a bruttó minimálbér, szemben az általános 2550 lejes minimálbérrel és nyilván a minimálbér-emeléssel párhuzamosan az addig minimálbérnél többet kereső szakembereknek is meg kellett emelni a fizetését. Mindez tükröződhet a háromszéki nettó átlagbér látványos emelkedésében, véli Miklós Zoltán.