Kevesebb pénz a zsebbe?

A vállalkozók és munkavállalók csak kapkodják a fejüket a kormány által bejelentett különböző adóügyi változtatásokkal kapcsolatosan. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Édler András szerint tesztelik a közvéleményt, bedobnak egy-egy ötletet, és várják a reakciókat.

Édler hozzátette: a külföldi befektetőket is elriasztja a romániai bizonytalanság, a hazai vállalkozók pedig nem tudják megtervezni a jövő évüket, mert nem tudni, miként valósul meg a megosztott áfafizetés, mi lesz azzal a tervvel, hogy a magánszférában is megszabják a fizetési szintet, és hogy a társadalombiztosítási járulékokat az alkalmazottakra hárítják. Az alkalmazottak és a szakszervezetek attól félnek, hogy emiatt csökkenni fog kézbe kapott fizetésük, a vállalkozókat pedig aggasztja, hogy többlet anyagi terhet jelent számukra az intézkedés.

Ha életbe lép a kormány terve, hogy jövő évtől a társadalombiztosítási járulékok száz százalékban a munkavállalót terhelik, ezért jogos a félelem, hogy az alkalmazottak a jelenleginél kevesebbet kapnak kézhez. Szakemberek magyarázata szerint a jelenlegi 1450 lejes bruttó minimálbérből 1065 lejt kap kézhez a munkavállaló, miután levonják tőle a 10,5 százalékos társadalombiztosítást (CAS), az 5,5 százalékos egészségbiztosítást (CASS), a 0,5 százalékos munkanélküli alapot és 16 százalékos jövedelemadót. Jelenleg a tb-járulékok az alkalmazókat is terhelik, minimálbér esetében még mintegy 329 lejt kell járulékként befizetniük az államkasszába ahhoz, hogy kézbe adjanak 1065 lejt, vagyis a teljes minimálbér nekik körülbelül 1700 lejükbe kerül. Ha jövő évtől a társadalombiztosítási járulékok teljesen a munkavállalót terhelik, akkor rá kellene venni a cégeket, hogy a bruttó bérhez hozzátegyék azt az összeget is, amit jelenleg ők fizetnek be, különben az alkalmazottaknak kevesebb összeg marad a kezében.

Ionuț Mișa pénzügyminiszter azzal próbálta eloszlatni az alkalmazottak és szakszervezetek aggodalmát, hogy bejelentette: olyan előíráson dolgoznak, amely a jelenlegi szinten fagyasztaná be a bruttó béreket, így elejét vennék annak, hogy a jelenleginél kevesebbet kapjanak kézhez az alkalmazottak. Ez a bejelentés fokozta a vállalkozók aggodalmát, akik szerint a kormány nem szólhat bele a magáncégek bérpolitikájába. Édler András szerint a nettó bér nem csökkenhet azáltal, hogy a kormány törvényt módosít, viszont a magánvállalkozót nem kötelezhetik, hogy növelje a bruttó bért, hogy a nettó fizetés változatlan maradjon. Ez csak a közszférában kivitelezhető, a magánszférában csak minimálbér szabható meg.

A képviselőház pénzügyi bizottságának RMDSZ-es tagja, Erdei Dolóczki István szerint gond az, hogy mindezekről eddig csak nyilatkozatok vannak, és nincs olyan hivatalos dokumentum, amelyről véleményt lehetne alkotni. A képviselő szerint a döntéssel szigorítani próbálják a társadalombiztosítási járulékok behajtását. Jelenleg, ha a cég nem fizeti be a társadalombiztosítási járulékokat, csak kihágásnak minősül, de ha a járulékok befizetését az alkalmazottra hárítják és az nem fizeti be az államkasszába, az már lopásnak minősülhet. Úgy véli, ezzel az eljárással meg lehetne előzni az olyan szerencsétlen eseteket, hogy az alkalmazott nyugdíjazásakor azzal szembesül, munkaadója nem fizette be utána a különböző járulékokat.