Rekordot döntött a lakossági hitelezés

Rekordot döntött a lakossági hitelezés üteme, augusztusban elérte a 13 százalékos éves bővülést, ami a 2008–2009-es gazdasági válság utáni legmagasabb szint. A jogi személyek banki hitel igénylése viszont a lakossági hitelezés szintje alatt van, ami azt jelenti, hogy az alacsony vállalkozási hajlandóság miatt a gazdaság kisebb ütemben bővül, mint a lakossági fogyasztás, hívta fel a figyelmet Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. Igazgatóhelyettese.

A sepsiszentgyörgyi banki szakértő ugyanakkor arra mutatott rá, hogy a lakossági hitelek esetében is relatív a növekedés, hiszen nem egészséges viszonyítási alap a tavalyi esztendő, amikor a járványügyi korlátozások miatt visszaesés történt, így ahhoz képest az idei növekedés nagyobb. Másrészt figyelembe kell venni az infláció emelkedését is, hiszen ha idén 10 százalékkal nőtt a hitelpiac, miközben 5 százalékos az infláció, akkor valójában 5 százalékos a hitelek növekedése. A szakértő szerint a 2020 és 2021-es adatokat együtt kell vizsgálni, és összehasonlítani a járvány előtti 2019-es esztendővel. Eszerint így augusztusra az elmúlt két év átlaga 8 százalékos növekedést mutat abszolút értékben, ami megfelel az elmúlt 5-6 esztendő átlagának, tehát nem jobb és nem is rosszabb. Az viszont bizakodásra ad okot, hogy gyorsan megtörtént a helyreállás, vagyis amit a lakosság tavaly visszafogott a hiteligénylésben azt behozta idén, mondta Bordás Attila. 

Érett gondolkodásra vall, hogy tavaly összértékben a lakossági, fogyasztási hitelek csökkentek, fogalmazta meg a sepsiszentgyörgyi elemző. Emlékeztetett, hogy a 2008-as gazdasági válságkor a figyelmeztető jelek ellenére is az emberek nagy összegeket vettek fel a bankoktól televízió, hűtő, fogyasztási cikkek vásárlására. Azóta viszont megfontoltabbá váltak, és tavaly figyelembe vették az intő jeleket és visszafogták az ilyen típusú költekezést, vagy elhalasztották a vásárlásaikat.

Ezzel szemben az ingatlanvásárlásra felvett bankkölcsönök olyan mértékben növekednek, mintha nem is lett volna járvány. Az ingatlanhitelek esetében 11-14 százalékos a növekedés, amihez hozzájárult, hogy a kormány módosította az „Első ház” program feltételeit, és megkétszerezte az igényelhető hitel értékét, 70 ezer euróról 140 ezer euróra emelte azt. Ilyen módon, ha a hitelek száma nem is nőtt, de összegszerűen emelkedett a kiadott kölcsön. Hozzátette: az ingatlanvásárlási hitelek 80 százaléka a hazai nagyvárosokba összpontosult.

Romániában a gazdaság fejlődési üteme elmarad a potenciálhoz képest, állapította meg Bordás Attila, aki szerint ennek oka, hogy egyes gazdasági ágazatok egy része még mindig szürkén működik, másrészt az ország lakosságának számához viszonyítva kevés a vállalkozás, alacsony a vállalkozói hajlandóság, és ez összefügg azzal is, hogy a vállalkozó szellemű fiatalok jelentős része kivándorol. Az elemző szerint több pénz van a bankokban, mint amennyit ki tudnak helyezni hitelként, hiszen a letétben levő pénz másfélszerese az össz-hitelállománynak.