Sok beruházást, támogatást ígérnek

Sok közberuházást és a sérülékeny rétegek támogatását ígéri az ország jövő évi költségvetésének tervezete. A korábbi évekhez képest jövő esztendőben változnak az arányok, így minden eddiginél nagyobb összegeket szánnak közberuházásokra amit főként uniós forrásokból kívánnak megvalósítani. Emellett jelentősen megugrik a családügyi minisztérium büdzséje.

Hangsúlyosan kívánják támogatni a családokat, illetve folytatják a sérülékeny társadalmi rétegek támogatását. Az önkormányzatok viszont nem föltétlenül boldogak, mivel jelentős bevételektől esnek el.

Hétfőn elkezdődött a parlamentben a jövő évi állami költségvetés vitája, amely várhatóan csütörtökön ér véget a végszavazással. A jövő évi állami büdzsé 1552,1 milliárd lejes bruttó hazai termékre épül és 2,8 százalékos gazdasági növekedést feltételez, ugyanakkor a GDP 4,4 százalékának megfelelő 77,9 milliárd lejes hiánnyal terveznek. A jövő évi költségvetésből történelminek számító összeget: 112 milliárd lejt (a GDP 7,2 százalékát) fordítják közberuházásokra. Ugyanakkor fontos, hogy nem terveznek adónöveléseket.

Miklós Zoltán háromszéki RMDSZ-képviselő, a költségvetési és pénzügyi bizottság tagja lapunknak érdeklődésére pozitívumnak nevezte, hogy időben, még év vége előtt elkészül az országos költségvetés, s majd jövő év elején az önkormányzatok is el tudják fogadni saját büdzséjüket, így a helyi közösségek érdekében érdemben tudnak tenni, el tudják indítani a beruházásokat és működtetni a különböző programokat.

A gazdasági szakpolitikus szerint fontos, hogy van elkülönített pénz a sérülékeny társadalmi rétegek támogatására, így az energiaár kompenzálására, nyugdíjemelésre, a kis jövedelműek számára, egy összegben juttatott támogatásokra és családtámogatásra is. Emellett jelentősen növekszik a családügyi minisztérium költségvetése, így az RMDSZ javaslatára is elkezdett projekteket – nagycsaládosok és egyszülős családok támogatását – jövő esztendőben a gyakorlatban is meg tudják valósítani.

Miklós Zoltán rámutatott, hogy a költségvetésben jelentős összegeket szánnak közberuházásokra, ami elsősorban Európai Uniós pénzek segítségével történik meg. „Ez akkor lesz valóban pozitív, ha jövő év végére meg is valósulnak a tervezett beruházások és az ország le is hívja a rendelkezésére álló összegeket. Erre viszont megvan minden lehetőség, hiszen a helyreállítási alapból (PNRR) származó pénzek ütemezve vannak és időben érkeznek.

A jövő évi állami költségvetés tervezete fegyelmezett költekezés mellett, 4,4 százalékos hiánycélt tűzött ki, mutatott rá a gazdasági szakpolitikus, aki szerint évről évre másfél százalékponttal kell csökkenteni az államháztartási hiányt, mivel Románia ellen az Európai Unióban egyedüliként elindult egy túlzott deficiteljárás. Az a cél, hogy ez az eljárás mihamarabb megszűnjön, és 2024-re ismét 3 százalékos deficithatár alá kerüljön az ország költségvetése.

Miklós Zoltán lapunk érdeklődésére elmondta: a költségvetés vitáján arra hívta fel a pénzügyminiszter figyelmét, hogy hangsúlyosan figyeljenek az önkormányzatok anyagi helyzetére. A helyi és megyei tanácsok első számú bevételi forrása ugyanis a személyi jövedelemadó, ám a mezőgazdaság, építőipar és élelmiszeripar ágazatokban bevezetett adókedvezmények miatt az önkormányzatok jövő esztendőben jelentős bevételektől esnek el. A háromszéki politikus azt kérte, hogy a kieső összegeket az állami költségvetésből egészítsék ki az önkormányzatok számára.

Hozzátette: gondot okozhat az önkormányzatoknak az is, hogy az áfa visszaosztásból származó összegek is mintegy 20 százalékkal csökkennek, ami vélhetően azt a célt szolgálja, hogy szinten tartsák a megyei tanácsok működési költségeit, ám ezt nehéz lesz megvalósítani, hiszen a növekvő energiaárak miatt emelkednek az önkormányzatok és alárendelt intézményeik működési költségei. Miklós Zoltán szerint ennek ellensúlyozására szükség lesz arra, hogy év közben az állami költségvetés kiigazításakor biztosítsanak pénzforrásokat az önkormányzatok számára.