Tavaly már a megújuló források aránya volt a legnagyobb az EU áramtermelésében

Meghaladta a megújuló energiaforrások aránya a szén-dioxid-kibocsátással járó fosszilis tüzelőanyagok  arányát tavaly az Európai Unió (EU) áramtermelésében – mutatta ki egy hétfőn ismertetett felmérés.

Az Agora Energiewende nevű német és az Ember nevű, brit, független kutatóintézet közös tanulmánya szerint 2020-ban 3,4 százalékponttal 38 százalékra emelkedett a megújuló energiaforrások – mindenekelőtt a víz-, a szél- és a napenergia – aránya a 27 EU-tagország áramtermelésében, a fosszilis energiaforrások – szén, földgáz – aránya pedig 1,9 százalékponttal 37 százalékra süllyedt.

A megújuló források első alkalommal töltöttek be vezető szerepet az EU áramtermelésében, ami „fontos mérföldkő” a klímavédelmi célok – a szén-dioxid-kibocsátás 2030-ig előirányzott 55 százalékos csökkentése és a szén-dioxid-semlegesség 2050-re tervezett elérése – felé vezető úton – emelték ki a kutatási jelentésben.

A nukleáris energia aránya tavaly 25 százalékos volt az áramtermelésben. Ezen a területen jelentős visszaesés mutatkozik, éves szinten 10 százalékkal, 1990 óta a legnagyobb mértékben csökkent az ágazat teljesítménye, és a folyamat tartós lesz, mert Németország 2022-ben, Belgium 2025-ben, Spanyolország 2030-ban felhagy az atomenergia használatával, Franciaországban pedig 2035-ig 50 százalékkal csökkentik arányát az energiatermelésben. Ez is kiemeli a megújuló forrásokra, mindenekelőtt a szél-, és a napenergia kiaknázására alapozó áramtermelés fejlesztésének fontosságát – tették hozzá.

A legnagyobb mértékben éppen ez a két terület, a szél-, és a napenergia használata fejlődik. Tavaly az EU-ban termelt áram 19 százalékát állították elő ebből a két forrásból. A szélenergia aránya 14 százalékos volt, szemben az öt évvel korábbi 9 százalékkal, a napenergia aránya 5 százalékot tett ki, szemben a 2015-ös 3 százalékkal.

A megújuló forrásokra támaszkodó tagországok rangsorát Ausztria vezeti az áramtermelésben betöltött 79 százalékos aránnyal. A második Dánia 78 százalékkal, a harmadik Svédország 68 százalékkal, az utolsó helyen Csehország áll 12 százalékkal. A tanulmány szerint Magyarországon 2020-ban az áramtermelés 48 százalékban atomenergiára, 38 százalékban fosszilis energiahordozókra, 15 százalékban megújuló energiaforrásokra épült.

(MTI)