Népzenétől hangos Zabola, ugyanis a Roy Chowdhury-Mikes Alapítvány főszervezésében és a Gyöngyharmat Néptáncegyüttes, a Csángó Néprajzi Múzeum és a zabolai önkormányzat társszervezésében javában zajlik az augusztus elsején kezdődött, és 6-áig tartó, 6. alkalommal tető alá hozott Zabolai Népzene és Néptánctábor.
Mint azt már tegnapi lapszámunkban megírtuk, a nemzetközi rendezvényen szászcsávási cigány táncot oktat Tőkés Zsolt és Tőkés Edit, a kezdőknek a nyárádmogyorósi lépéseket tanítja Both László és Temerdek Friderika, míg a gyermekeknek szászcsávási magyar táncot tanít Fülöp Csaba és Dombi Rozi, valamint Kincses Olga. A népdalkincs átadásáról Nyitrai Marianna gondoskodik, a hangszeres oktatásról (hegedű, brácsa, bőgő) az Üsztürü felel.
A majdnem egyhetes rendezvény programja nagyon színes, hiszen a résztvevők megfordulnak a zabolai művelődési házban, a Teleházban, a Csángó Néprajzi Múzeumban, a Mikes-kastélyban, sőt, idén változatosságként pénteken Székelytamásfalvára is ellátogatnak, ahol a Thúry-kúria udvarán tartalmas szórakozást kínálnak az érdeklődőknek. A gyerekekre is figyeltek a szervezők: rajzverseny keretében a Csángó Néprajzi Múzeum udvarán nekik is teret adtak, hogy kibontakoztathassák tehetségüket. Az önkormányzat is kitett magáért, hiszen ez alkalomra befejeződött a polgármesteri hivatal és a művelődési ház előtt udvar rendbetétele, és a művelődési ház belső felújítása is.
Kérdésünkre Gregor Roy Chowdhury (Gergely gróf) elmondta: a tábor megszervezésének ötlete onnan jött Zabolán, hogy nagyon aktív a néptánc-élet, köszönhetően a Gyöngyharmat Néptáncegyüttesnek, és szerették volna, ha egy többnapos rendezvény keretében másokat is bevonhatnak ebbe a mozgalomba, és ezáltal is színt visznek a faluközösség mindennapjaiba.
– A kezdetekben főként mi álltunk anyagilag a rendezvény mellé, valamint az önkormányzat, de idén újdonságnak számít, hogy pályázat által támogatta a tábort a Bethlen Gábor Alap, a Communitas Alapítvány, Kovászna Megye Tanácsa és a helyi önkormányzat is – mondta Gergely gróf.
Kérdésünkre kifejtette, idén mintegy 150 résztvevője van a tábornak, sokan közülük visszatérő vendégek. Vannak, akik a megyéből, a szórványból, vagy épp az ország határán túlról is jöttek.
– A létszám tekintetében megemlítendő, hogy idén jóval több fiatal jött a megyén belülről, mint eddig. Tehát mondhatni sikerült megérintenünk azokat a népdalkedvelő ifjakat is, akik úgy kapcsolódnának ki, hogy közben őrzik a hagyományainkat – tette hozzá a szervező, hangsúlyozva, hogy jövőben mindenképp folytatják a tábort, hiszen általa nem csak a résztvevőknek nyújtanak tartalmas programot, hanem a falusiakat is bevonják, akik mindig nagy érdeklődést mutatnak a táncházak, valamint a gála iránt.
A néptánc mint megtartó erő
A rendezvényen jelen volt Barabási Endre küküllővári református lelkipásztor, akinek a fia azért jött, hogy az itt tanult tánclépéseket továbbadja odahaza, ezáltal is szolgálva a szórványban élő magyarság fennmaradását.
– Harmadik alkalommal vagyok a táborban, és mindenképp kiemelném, hogy nekünk, szórványban élő magyaroknak fontos, hogy a tömb-magyarsággal egy helyen legyünk, és ápoljuk a kapcsolatokat – mondta Barabás Endre.
Érdekességképpen elmondta, hogy Küküllőváron a lakosság alig 20 százaléka magyar, és ennek a 300 református embernek a nemzeti önazonosságban megmaradását a református egyház pártolta fel. A vegyes házasságokban született gyerekeket is szerették volna megszólítani, így néptáncoltatásba kezdtek, hogy ezáltal adják tovább a fiataloknak a magyar kultúrát. Ugyanakkor Zabolával – a Mikes család közreműködésével – régebb óta ápolnak kapcsolatot a küküllőváriak, köszönhetően a Mikes-kupának, aminek hol Zabola, hol Küküllővár ad otthont.
„Jövő évben is visszatérek”
Vargacz Aliz néhány barátjával Budapestről jött Zabolára, és immár második alkalommal ropják a táncot a táborban.
– Ismerőseim ajánlották, hogy próbáljam ki, jöjjek el Zabolára a Népzene és Néptánctáborba, merthogy milyen jó, mennyire igényes az oktatás stb. Szóval néptánckedvelő emberként eljöttem, és bár második alkalommal vagyok itt, nem tudok betelni a rendezvénnyel. Számomra az egészhetes táncoktatás és az utolsó nap előadott gála meghatározó emlék marad. Jövőben is visszatérek – mondta Vargacz.
Hasonlóan vélekedett a többi megkérdezett is, többek között az Arad megyei Pécska településről érkező Búzavirág Néptánccsoport tagjai is elégedettségüket fejezték ki a zabolai rendezvénnyel kapcsolatban.