Szombaton és vasárnap újra színpadra lép a Pokolsár Egyesület színjátszó csoportja, Molnár Ferenc A doktor úr című darabját dolgozzák fel. Berecki Árpád, az egyesület elnöke mesélt a műről, illetve a múltról és jelenről.
–Egy év tanulás után, tavaly februárban és márciusban bejárató előadásokat tartottunk A doktor úrral, hogy a kovásznai bemutató minél jobban sikerüljön. Egy héttel az előadás előtt azonban betiltottak mindent a járvány miatt. Aztán a nyár végén újra nekiláttunk a próbáknak, remélve, ha a korlátozásokat enyhítik, azonnal felléphetünk. Háromszor hirdettük meg az előadást ősszel, de kétszer betegségért, egyszer pedig haláleset miatt le kellett mondanunk – részletezte az elnök.
A kovásznai Pokolsár Egyesület egyébként 2012-ben alakult azzal a céllal, hogy mindenféle jó ötletet és kezdeményezést felkaroljon, jogi hátteret biztosítson ezek lebonyolítására.
– Az első jó ötlet pedig az volt, hogy alakítsunk egy felnőtt, amatőr színjátszó csoportot az egykori diákszínjátszókból. Rendezőnek pedig a diákszínpad életre hívóját, Gazda József nyugalmazott magyartanárt kértük fel – tette hozzá.
A csoport azóta egy Sütő-darabot, a Vidám siratót, valamint öt Tamási-színművet (Vitéz lélek, Csalóka szivárvány, Boldog nyárfalevél, Hullámzó vőlegény, Tündöklő Jeromos) játszott. A hat klasszikus mű után a csapat úgy érezte, műfajt változtat, és áttér a komédiára, így elsőként Molnár Ferenc A doktor úr című művét dolgozta fel. Nyaranta szórványturnékra is eljárnak, ezáltal megfordultak már Szilágy, Bihar, Máramaros, Hunyad, Brassó megyékben, illetve Magyarországon Békésen és Pápán.
A járvány ideje alatt az egyesület vezetősége az eszközbeszerzésre összpontosított.
– Saját alapból egy videofelvevőt, egy laptopot vásároltunk. Pályázat útján nyertünk 500.000 forintot (6600 lej) a Bethlen Gábor Alaptól szintén eszközbeszerzésre. Úgy döntöttünk, ebből egy A3-as színes nyomtatót vásárolunk az egyesület színjátszó csoportjának, az általunk szervezett gasztrokulturális és sportesemények reklámanyagának nyomtatására, ennek értéke 7000 lej volt. Ezen kívül pedig nyertes pályázatunk volt a helyi tanácsnál is, amit a színdarab előállítási költségeire fordítottunk – részletezte.
Úgy gondolja, a tavalyi év legnagyobb kihívását a csapat, a közösség megtartása jelentette.
– Hogy sikerült, az annak köszönhető, hogy jó a fundamentum, van összetartás, szeretjük, amit csinálunk, szeretünk együtt lenni. Köszönetünket fejezzük ki a 2%-os támogatóinknak, a Bethlen Gábor Alapnak, a helyi tanácsnak, a művelődési ház vezetőségének a támogatásért, és persze mindazoknak, akik minden alkalommal részt vesznek rendezvényeinken – zárta az elnök.