Új igazgató várja a diákokat jövő héttől a szentkatolnai Bálint Gábor Általános Iskolában és a községhez tartozó települések tanintézményeiben, Kozma Imre személyében. A Bóbita Óvodában a kicsik által imádott játék-sarkokat a járvány miatt fel kellett számolni.
Kissé bizonytalanul, de mindenik településen készen állnak a tanévkezdésre, igyekeznek betartani minden előírt szabályt. Fertőtlenítés céljából nemrég lemeszelték az osztálytermek falait, Tusa Levente polgármester szerint lassan minden előkészülettel végeznek.
Az önkormányzat mindent megtesz
– Az osztálytermek méretben megfelelnek a szükséges távolság betartására, van, ahol a kettős padokat lecseréltük egyesre. Egyeztettünk az iskolaigazgatóval is, úgy tűnik, normális körülmények között indulhat a tanév, ha a kormány is engedi – mondta el Tusa Levente. – A legutóbbi tanácsülés egyik napirendi pontja szerint a költségvetésből elkülönítettünk egy összeget, amelyből az iskolát támogatjuk. Tabletet vásárolunk a gyerekeknek, illetve a maszkokat is szeretnénk biztosítani – tette hozzá.
Jelenleg több munkálatot is végeznek párhuzamosan a községben, felújítják a családorvosi rendelőt, újrafödik a martonfalvi kultúrotthont, a márkosfalvi kultúrotthonnak pedig a hátsó felét kell korszerűsíteni, valamint az asztalosmunkát kell kicserélni.
– Ezekkel a napokban végzünk, akkor pedig a szentkatolnai iskola kerítése következik. Szeretnénk, ha a tanév kezdetéig az is megszépülne – sorolta a sürgős tennivalókat az elöljáró.
Lelkes igazgató
Kozma Imrét nevezték ki az iskolák új igazgatójának, a földrajztanár nem tart a kihívástól. Elmondása szerint még nem is igazán volt ideje azon gondolkodni, van-e olyan feladat, amitől tartania kellene.
– 1974-ben születtem Gelencén, ott nevelkedtem, ott tanultam tizedik osztályig. A 11-12. osztályt a Gábor Áron-iskolában végeztem, majd a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem földrajz szakán fejeztem be tanulmányaimat. 23 évvel ezelőtt a Gábor Áron Szakközépiskolában kezdtem el tanítani mint földrajz szakos tanár, aztán húsz évet tanítottam az Apor Péter Szakközépiskolában, majd az utóbbi két évben párhuzamosan Bereckben is. A tanári szakma mellett többféle képzést is elvégeztem, mindig kerestem a kihívásokat, amelyeket pedagógusként nagyon szeretek. Az igazgatóság is annak számít – vázolta eddigi pályáját a pedagógus.
Júliusban kérték fel a tisztségre, a nyár pedig a megismerkedéssel telt. A Bálint Gábor-iskolához hozzá tartoznak még az imecsfalvi, hatolykai, martonfalvi, márkosfalvi iskolák is, valamint a szentkatolnai Bóbita Óvoda is.
– Mivel rengeteg adatot kértek tőlem, miszerint hány négyzetméteresek a termek, hány mosdó, fűtőtest van, sikerült hamar megszoknom a rám váró környezetet, megismernem a kollégákat – tette hozzá.
Kiemelte, rengeteg munka vár még rá a napokban. A tantermek már nagyjából elkészültek, azonban még nem állt össze a teljes tanári kar, hiszen a napokban is vannak kinevezések, így pedig az órarendet sem tudták még elkészíteni.
Az óvodában vannak még kérdőjelek
Ott jártunkkor nagy felfordulás fogadott a Bóbita óvodában, éppen akkor takarították a termeket, számolták fel azokat a játék-sarkokat, amelyeket a világjárvány miatt nem szabad majd használni.
– A gyerekek nagyon szerették a tudományos sarkot, a homokozót, kísérleteket végezhettek, ezt azonban most fel kell függeszteni – mutatta csalódottan a kicsik egyik kedvenc helyét Zsigmond Mária óvónő. Elmondta, elviekben nem lesz gond a távolságtartással, a termek tágasak, a kicsik összesen 36-an vannak a két induló csoportban. Azonban az más kérdés, hogyan érti majd meg egy óvodáskorú gyermek, hogy nem mehet közel társához, nem játszhatnak ugyanazzal a játékkal.
– Pontosan az együttműködés, a közös, játékos fejlődés, a szocializálódás lenne a lényeg az óvodában. Továbbá a testnevelés, a labdajátékok szintén nagyon hatékonyak, ezekről is le kell mondanunk. Egyelőre még nem tudom elképzelni, hogyan fognak zajlani a mindennapok, át kell gondolnunk és terveznünk mindent. Ami eddig bevált, mostantól tiltott – bizonytalankodott az óvónő.
Hangsúlyozta, intézményükben eddig mindig nagyon figyeltek a beszoktatási időszakra, a szülő bemehetett a terembe, ismerkedhettek, barátkozhattak. Mint mondta, szokatlan lesz a gyermeket kiragadni a szülő kezéből már a kapuban.
– Azt tervezzük, hogy az udvaron töltjük majd a reggelt, ahol a kerten át még láthatják a kicsik a szülőket – vázolta a lehetséges megoldást. – Hagyomány volt nálunk az is, hogy az iskolát kezdő kicsik tanévnyitón az óvodában elbúcsúztak a pajtásoktól, majd az óvónéni kísérte át őket az iskolába, ahol volt egy rövid műsor is. Ez idén szintén elmarad, amit nagyon bánok, hiszen ez fontos mozzanat volt a gyermekek életében – tette hozzá Zsigmond Mária.