Tíz éve keresik a kincset
Többek között táncház, koncert és látványos gálaműsor várja az érdeklődőket december 22-én, vasárnap a sepsiszentgyörgyi Szabó Kati Sportcsarnokban. Így ünneplik a tíz éve alakult Kincskeresők Néptáncegyüttest.
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
Az Erdélyi Lovaskaszkadőr Egyesület hetedik éve rendez lovastábort gyerekeknek Lemhényréten, ahol a kalandra vágyó résztvevőket az elméleti és gyakorlati lovasoktatás mellett kreatív programok, játékos angolóra és túrázás várja. A június végén startoló, hatnapos, teljes ellátású „visszavadító táborok” részleteibe a szervezők, Ugron Attila és felesége, Orsolya avatták be lapunkat.
A kezdetekről szólva Ugron Attila elmondta, évekkel ezelőtt több gyerekismerőse kereste meg azzal a kéréssel, hogy tanítsa meg lovagolni. „Ekkor álmodtam meg a lemhényréti lovastábort. Azért erre a helyre esett a választásom, mert az erdő szélén van, távol a lakott területektől, és számomra a táborozás a természetközelségről szól. A gyerekek egy új környezetbe, új közösségbe kerülnek, együttműködnek a többiekkel, barátságok szövődnek és ez a későbbiekben javukra válik.” Örömmel nyugtázza, hogy a kicsik szeretik a tábort. „Évről-évre vannak visszajáró táborozóink, ha meg »kinövik« a tábort, kistestvért, unokatestvért, ismerős gyerekeket küldenek maguk helyett”.
2011-ben vágtak bele a lovastáborozásba, miután önerőből megépíttették a szálláshelyül szolgáló faházakat, és elkészítették az edzőpályákat. Orsolya hangsúlyozza, a cél nem az, hogy tökéletes lovasokat neveljenek, hanem, hogy a kicsiket kiszakítsák néhány napra a rohanásból. „Szabó Pétert szavaival élve, a mai világ betegsége, hogy az óvodás aggódik, gondjai vannak. Picit szeretnénk visszavadítani a gyerekeket, visszahozni őket a természetközeli gyerekkorhoz.”
Edzés és csapatjátékok
A táborokat 5–11 év, illetve 12–16 év közötti korosztályoknak szervezik. „Egy hatévest nyilván nem ugyanaz érdekel, mint egy tizenhat évest, ezért döntöttünk így.” Az első nap az ismerkedés jegyében telik el. „10–11 óráig megérkeznek a táborozóink, és kiválasztják szálláshelyüket, majd különböző játékok segítségével megismerkedünk.” A közös ebéd után a lovakkal is megismerkednek a táborlakók, illetve a szabályzattal, majd kezdődnek a lovasedzések. „Napi két edzést tartunk, délelőtt, illetve délután. Egyénre szabott edzések ezek, hiszen egy nemzedéken belül is vannak középhaladók, illetve kezdők, akik akkor találkoznak először lóval. Négy lovunk van, és a gyerekek mindeniken lovagolnak a hét folyamán, hiszen minden lónak más a jármódja.”
Ha az időjárás épp nem kedvez a lovaglásnak, elméleti oktatás zajlik. „Jó, ha a gyerek tudja, melyek a nyereg részei, mi az ülőfelület, a térdtámasz, az első-, illetve hátsó nyeregkápa, a laza, illetve feszes zabla és szár, és az sem baj, ha tudják, a lónak nemcsak feje és lába van.” A lovasprogramok után játék következik. „Csoportépítő játékokban gondolkodunk. Fontos, hogy segítsék csapattársaikat, érezzék, hogy nem elég, ha nagyon jók valamiben, ha nem támogatják gyengébb társukat, nem győzhet a csapat.”
A szabadban, internetmentesen
Minden nap tornával indul. „A szabadban tornázunk, hiszen nincs egészségesebb dolog a friss levegőn való mozgásnál. Pár nap alatt megjön az étvágya mindenkinek, ám egész nap mozognak, így nem kell az elhízástól tartani.” A szervezők hangsúlyozzák, nomád táborról van szó: „a táborban hagyományos favécé van, ahogy az nagyszüleinknél is volt, és a zuhanyzásra használt víz is a szabadban melegszik fel.” A zömében városi környezetben, mobiltelefon, televízió és internetközelben felnőtt gyerekek valami teljesen újba csöppennek bele. „Mellőzzük a telefon- és internethasználatot, természetesen, ha valami gond van, értesítjük a szülőket. Általában az első napokban az étkezéssel akadnak gondok, ugyanis sokan hoznak otthonról nassolnivalót, annak ellenére, hogy a szülőknek elmondjuk, ne csomagoljanak efféle egészségtelen dolgokat. Ám a harmadik–negyedik napra mindenevővé válnak a táborozók. A szombati záróünnepségen gyakran csodálkoznak a szülők, hogy csemetéjük otthon nem eszi meg a krumplitokányt, itt meg jóízűen fogyasztja”. Hozzáteszik, az élelmet vendéglőből rendelik.
Barangolás és játékos angol
A barangolások során a résztvevők megismerkednek az erdő fáival, növényeket gyűjtenek, majd azonosítják azokat. „Az erdő- és növényismeretet is rendkívül fontosnak tartjuk. Mindenki felcsomagolja az elemózsiáját a kis hátizsákjába, majd 3–4 órás erdei túrát teszünk meg. Jó látni, ahogy a kicsik a szombati zárónapon szüleiknek magyarázzák, nagyanyáik milyen gyógynövényekből főztek teát különböző panaszaikra”, mondja Orsolya. A játékos angolóra kapcsán kifejtette, a hangsúly a játékon van. „Country-dalokat énekelünk, amelyekben a lóval, lovaglással kapcsolatos kifejezések fordulnak elő, illetve a ló anatómiáját ábrázoló plakátokon magyar és angol nyelven is fel vannak tüntetve a testrészek. Nem az a cél, hogy írjunk, magoljunk, kínlódjunk, megtömjük információval a gyerekeket, inkább annak a híve vagyok, hogy játékosan gyarapodjék a tudásuk.” Hozzátette, rajzolnak is, hiszen ez egy jó mód az önkifejezésre, a zárkózottabb gyerekek gyakran ezáltal tárulkoznak ki.
Egy nap a szülőkkel
A foglalkozások részét képezi a munka is. „A gyerekek általában tisztában vannak a jogaikkal, nem úgy a kötelességeikkel. Elmondjuk nekik, hogy a lovak szeretik őket, ám a jószágokat ápolni, tisztán tartani, etetni, itatni kell. Fontos, hogy sokat legyenek az állatokkal, ugyanis a lovak nagyon különleges lények, megérzik és átveszik a gazdájuk, illetve lovasuk lelkiállapotát. Ezáltal megtanítanak uralkodni érzéseinken, ugyanakkor önbizalmat adnak, hiszen egy több százkilós állat működik együtt velünk lovaglás közben.” Minden este tábortüzet raknak hulladékfából, amit a gyerekek gyűjtenek össze, és azt körülülve népdalokat énekelnek. Az utolsó nap, szombaton megérkeznek a szülők, akik körbeülik a lovaspályát, és a gyerekek egyenként bemutatják mindazt, amit öt nap alatt tanultak. „A gyerekek izgatottan és boldogan várják, hogy szüleiknek megmutassák, milyen ügyesek. Célunk ezzel a bemutatóval az, hogy megértsék, a kitartó munkának beérik a gyümölcse.” Ezt követően a szülőkkel közösen fogyasztják el az ebédet.
Egy-egy alkalommal legtöbb 14 gyereket fogadnak a táborba. „A faházakba húszan is kényelmesen elférnének, azonban nem a nyerészkedés a célunk, és úgy véljük, tizennégy diáknak négy–öt oktató sokkal többet nyújthat, mint húsznak, így a lovasedzéseken is több idő jut egy-egy gyerek számára. Számunkra a minőség a fő szempont, az, hogy a lehető legtöbbet nyújtsuk a résztvevőknek”, summáz Orsolya.
Idén az alábbi időszakokban rendeznek lovastáborokat Lemhényréten: június 26. – július 1.; július 3–8.; július 24–29.; július 31.–augusztus 5.; szeptember 4–9. Jelentkezni legkésőbb egy héttel a tábor kezdete előtt lehet a 0751.608.707-es és 0746.605.698-as telefonszámokon. További információ ugyanitt, illetve a Lemhény Rét Lovastábor Facebook-oldalon.