A Kovászna megyei rendőrség kötelékébe tartozó állatvédelmi osztály tevékenységi mérlege alapján elmondható, hogy a kutyatulajdonosok által elkövetett bűncselekmények több mint 90 százaléka a házi kedvencek farkának és fülének csonkítására vonatkozik, ami egy furcsa hagyományra vezethető vissza, és ami a törvény értelmében 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság állatvédelmi osztályának tevékenységi mérlege szerint Baróton, Kovásznán és Bodzaforduló környékén a leggyakoribbak az ilyen jellegű bűncselekmények, ami a pásztorkodás hagyományával köthető össze. „Évtizedek óta hagyomány, hogy a juhokat vagy teheneket őrző kutyák fülét megcsonkítják, megyénkben az általunk regisztrált bűncselekmények több mint 90%-át ezek az esetek teszik ki. A törvény, amely ezt tiltja, már 2004 óta érvényben van, de sok kutyatulajdonos még most is azzal mentegetőzik, hogy nem tud róla. A törvény nem ismerete azonban senkit sem mentesít a felelősség alól. Remélem, az állatorvosi rendelőkben napirenden szerepel a téma, mert az orvosok ismerik a jogszabályokat. A csonkítás bűncselekménynek minősül, és börtönnel büntetendő” – nyilatkozta Albert-Tóth Andrea, az állatrendőrség vezetője.
Az állatrendőrök elrendelhetik a bántalmazott, sérült, megkínzott állatok menhelyre költöztetését * Fotó: Barabás Ákos
A megyei állatrendőrség megalakulása óta eltelt 3 év alatt összesen 80.600 lej értékben alkalmaztak pénzbírságot, valamint 54 bűnügyi eljárást kezdeményeztek, és 53 alkalommal tartottak helyszíni ellenőrzést. Ettől a héttől november végéig az állatrendőrség az Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatósággal közösen, az állatorvosok bevonásával, valamint a sepsiszentgyörgyi AMY és a kézdivásárhelyi Benji egyesületek támogatásával tájékoztató és figyelemfelhívó kampányba kezd a kutyatulajdonosok kötelezettségeire, illetve ezek elmulasztásával járó büntetésekre vonatkozóan. Elsőként Málnást és a szomszédos falvakat járják be.
„Célunk, hogy november végéig a megye minden települését felkeressük. Előzetesen egyeztetünk a körzeti állatorvosokkal, hogy hol vannak hiányosságok, van-e olyan kutyatulajdonos, aki megtagadja a veszettség elleni oltást; az ilyen eseteket prioritásként kezeljük. A két civilszervezet önkénteseivel közösen tervezzük végigjárni a megyét, célunk, hogy minden településen legalább 50 háztartást felkeressünk. Fontos, hogy az információ minél több emberhez eljusson. Ha szabálytalanságot észlelünk, felszólítjuk a tulajdonosokat, és határidőt szabunk a hiányosságok pótlására. Segítünk nekik abban is, hogy megadjuk azoknak az irodáknak az elérhetőségét, amelyekkel együttműködünk az ingyenes ivartalanításban, így elvileg egy kutyatulajdonos megúszhatja körülbelül 100–150 lejjel, amit a mikrochipezésért és veszettség elleni védőoltásért kell fizetnie” – részletezte a Kovászna megyei állatrendőrség vezetője.
A törvény értelmében a kutyatulajdonosok 3000–12.000 lej közötti bírsággal sújthatók, amennyiben nem oltatják be házőrzőiket, a mikrochip hiánya miatt pedig 5-10 ezer lej közötti büntetést kockáztatnak. Szintén szabálysértésnek minősül az állat kötelező ivartalanításának elmulasztása, ezért szintén 5-től 10 ezer lejig terjedő büntetés róható ki. A megfelelő menedéket, élelmet és vizet nem biztosító kutyatartókat pedig 3000–12.000 lejjel büntethetik.
A farok- és fülcsonkításért, valamint a 8 hetesnél fiatalabb kölyökkutyák eladásáért 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztésre számíthatnak a tulajdonosok. Az állatok szándékos megsebesítése esetén 1-től 5 évig, kínzásáért, leölésért pedig 2-től 7 évig terjedő szabadságvesztés a büntetés.
A kovásznai állatrendőrség a tavaly 34 riasztást kapott a 112-es sürgősségi segélyhívón (2021-ben 4-et, idén eddig mindössze kettőt). Negyvenkét alkalommal (2021-ben 39-szer, az év eleje óta 3-szor) szóbeli értesítés nyomán szálltak ki ellenőrizni, és 50 petíciót vettek át, vizsgáltak ki (2021-ben 33-at, az év eleje óta 18-at).
A tavalyi 45 átfogó ellenőrzést követően 532 esetben róttak ki pénzbírságot 55.600 lej értékben, 2021-ben 43 alkalommal bírságoltak 8000 lej értékben, idén pedig 175 büntetésnél tartanak 17.000 lej értékben. Míg 2021-ben 9 esetben indítottak nyomozást bűncselekmény gyanújával, tavaly ez a szám 35-re nőtt, az év elejétől 10 alkalommal kellett bűnügyi eljárást indítani.
Honnan ered a fül- és farokcsonkítás hagyománya?
Hajdanán ez a „műtéti” beavatkozás a kutyák védelmét szolgálta, egy vadállattámadás esetén így kevesebb volt a „fognivaló” rajta, közelharc során nem tépték le a fülét a ragadozók. A nagytestű patások őrzésére kiképzett kutyák esetében félő volt, hogy rálépnek a hosszú farokra, ezért csonkolták azt a pásztorok.
Fotó: Barabás Ákos
allatorvos 2 civilszervezet rendorseg…..cigi alkohol ajzok lopas gtilkossag haboru…..minek a gtermek….